Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Molnár Ágnes: Somogy megye néprajzi kutatása az Ethnográfia évfolyamainak tükrében

NÉPRAJZI KUTATÁS AZ ETNOGRÁFIA ÉVFOLYAMAINAK TÜKRÉBEN 123 A csűrök és istállók a Zselicségben más-más helyen csoportosultak. Több anyag a szerző ezen cikkében nincsen, mivel még részletesebben foglalkozott a témával a zselici osztott településeket tárgyalva. (Lásd: Ethn. 1955:124-186.) 107. 1958:5, 18, 19, 22, 23, A Vincze István: Magyar borsajtók. A „főfás" és a „kosos" préseik somogyi típusait ismerteti a cikk fotóanyaggal és a típusok elterjedését és gyakoriságát jelző térképekkel együtt. 108. 1959:256, ° Kiss Gabriella: A 301-es mesetípus magyar redakciói. Az áttekinthető jellegű cikkben egy somogyi variánsról is megemlékezik a szerző. 109. 1959:314, X Szendrey Ákos: A napforduló és a mágikus állatvédés összekapcsolásának kérdései. A marhók ki hajtásának napja Nagyatádon is Szt. György-nap volt, mimt az országban a legtöbb helyen. Somogyi vonatkozásban részletesebben nem foglalkozik a szerző a témával. 110. 1959:369-391, О Bodgál Ferenc: A rézöntés technológiájához. Buzsák - Csiszta-pusztáról Komóczi László levelét közli a szerző, amelyet egy juhászkampó-készítöhöz küldött. A közlemény szerint az Erdélyben készített juhászkampók Buzsák, Mesztegnyő, Marcali vidékén is elterjedtek. A cikk fontos adalék a somogyi juhászat tanulmányozásához. 111. 1959:591, 592, 619, X ßoross Marietta: Adatok a csányi felesdinnyés életmódjának és kultúrájának alakulásához. A csányi dinnyések az 50-es években Somogy megye területén több helyütt vállaltak munkát. A közleményből ezeknek a helyeknek a jegyzékét tudhatjuk meg. 112. 1960:94, 101, A Belényesy Márta: A permanens egymezős rendszer használata. 1524-ből Szenyér községből hoz történeti adatot a szerző az egymezős művelési módra. Ugyanebben az időszakban a nyomásos rendszer is használatban volt elszórtan Somogy megyében. A megye agrártörténete szempontjából fontos adatokat tartalmaz a cikk. 113. 1960:273, A Vargyas Lajos: Kutatások a népballada történetéhez. A középkori francia telepesek eloszlását Magyarországon térképen szemlélteti a szerző. Ezen a térképen a mai Somogy megye területén két községet jelöl meg. (A közlemény alapján nem beazonosíthatók.) A somogyi bailladakutatás számára érdekes következtetéseknek lelhetne alapja a fenti adat. 114. 1960:318-324, 330-331 A Kresz Mária: Fazekas, tálas, korsós. Somogy megye területén hiányzott a tűzálló agyag, ezért Vas és Zala megyéből látták el tűzálló cserépedényekkel a megyét. A fuvarozó fazekasok felosztották maguk között a megyét. Ezeket a régiókat nevezi meg a szerző községeik felsorolásával. A Somogyban értékesítésre kerülő edényfajtákkal is foglalkozik a cikk. Térképen is láthatjuk a főzőedény-készítés néhány fontosabb központját és vásárikörzetüket. 115. 1961:15-18, 50-52, A Szentpál Olga: A magyar néptánc formai elemzése. A magyar néptáncanyagból Somogy megye területéről a zselicszentpáli lassú csárdás, a vízvári kettős verbunk, a simonfai vegyes verbunk, a törökkoppányi és az attaíai karikázó részletes elemzését végzi el a szerző. Somogy megye néptánckultúrájának alapvető forrása ez a munka. 116. 1961:189, О Erdélyi Zsuzsanna: Adatok a magyar népköltészet szimbolikájához. A szerző megemlíti, hogy Somogy megyében CsöJcö'ly községben sáfránnyal sárgított lepelben gyászoltak. 117. 1961:204, 205, 210, 211, 214, 215. 216, 224, 225, 230, 231, A Domonkos Ottó: Fejezetek a nyugat-magyarországi kékfestő ipar történetéből. Térképeik alapján 1765-től 1929-ig végigkísérhetjük a Somogy megye területén dolgozó kékfestő céheket, majd később az iparoskamarába tömörült kékfestő iparosok elterjedését. 118. 1961:376, О Bárkányi János: Az „állatok királya" a magyar népmesékben. Már Vikár gyűjtéséből is tudjuk, hogy Somogy megye területén sem volt ismeretlen a címben szereplő mesemotívum. 119. 1962:188, 200-202, A Vargha László: A magyar népi építészeti vizsgálatok napjainkban. A Somogy megyei népi építészeti gyűjtés helyzetéről és a népi műemlékek megőrzéséről kapunk adatokat és fotókat a közleményben. 120. 1962:358-361, A Manga János: A hasznosi tömegpszichózis. A hasznosi búcsú elemzése kapcsán a segesdi és az andocsi búcsúra és búcsúsokra vonatkozó adatokat nyerhetünk a cikkből. Kaposgyarmaton és Nagyszakácsiban is voltak olyan jelenségek, amelyek a nép számára alapot adtak egy újabb kegyeleti hely kialakítására, azonban a hatóságok közbelépésének következtében búcsújáróhely nem fejlődhetett ki ezeken a helyeken.