Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)
Molnár Ágnes: Somogy megye néprajzi kutatása az Ethnográfia évfolyamainak tükrében
124 MOLNÁR ÁGNES Értékes, máshol nem közölt népi vallásosság! adatokat tartalmaz a cikk. 121. 1962: 573, 580-582, - Dankó Imre: Az almaszimbolika magyar vonatkozásai. Vikár által gyűjtött somogyi népdalszövegek almaszimbolikájára utaló részeit közli a szerző. 122. 1962:593, 595, 598, 607, 609, X Sáros/ Bálint: A magyar népi furulya. Herman Ottó a zselici furulyára vonatkozó sorait, a „somogyi-ropolyi tilinkónak" nevezett hangszert ismerteti a szerző. Megtudhatjuk a furulyák méreteit. A közleményhez több fotó is tartozik. 123. 1963:58, О Andrásfalvy Bertalan: Párbajszerű táncainkból. A pásztorok botforgatós táncáról igen sok adat van Somogy megyéből. Ennek oka az volt, hogy itt maradt fenn legtovább a rideg állattartás az országban. 124. 1963:163, О Timaffy László: Kisalföildi csörgőbotok. Csörgőbot használatára nemcsak a Kisalföldről, hanem a Somogy megyei Igáiból és Marcaliból is van adata a szerzőnek. Egy eddig figyelmen kívül hagyott tárgyféleségre hívja fel a figyelmet a szerző. 125. 1963:230-257, DX Lévainé Gábor Judit: Komatál. Húsvét után első vasárnap, az ún. fehérvasárnap volt szokásban Somogy megyében a komatáil-hordás. Somogy megye területéről sok községből gyűjtötte fel a szerző ennek a szokásnak a formáit, dallam- és szöveganyagát. A tanulmány több fotót és a téma irodalmi adatait is tartalmazza. Térképen tanulmányozhatjuk a szokás elterjedését, és a somogyi községekben használt terminológiákat a szokásra vonatkozóan. A munka jó alapul szolgálhat további gyűjtéshez és földolgozáshoz. 126. 1963:307-310, X Bánó István-S. Dobos Ilona: Egy somogyi parasztcsalád története с könyvének ismertetése. 127. 1963:351, 358, 361, 364, 365, A Takács Lajos: ültetőfáik Magyarországon. A Somogy megye területén használatos ültetőfákat képanyag segsítségével ismerhetjük meg. Konkrét községeket nevez meg a szerző, a helyi tárgymegnevezésekkel együtt. 128. 1964:20-21, О Füzes Endre: Magyarországi szántalpas hombárok. A szántalpas hombárt a somogyi horvát községekben sohasem használták, helyette kamrát építettek. 129. 1964:329, A Belényesy Márta: A parlagrendszer XV. századi kiterjedése Magyarországon. Keohel -a mai Kecel, Kaposvárhoz tartozó területtel azonosítható - latin nyelvű adatot közöl a szerző. Agrártörténeti jelentőségű. 130. 1964:559-600, } Gunda Béla: Olasz sajtkészítők Magyarországon. Somogyban a századforduló táján olasz téglavetők dolgoztak. A közleményből nem tudtunk meg többet és részletesebbet a témáról. 131. 1965:34, 39, 41, 61, X Lükő Gábor: Az ugor totemisztikus exogámia emlékei a magyar folklórban. Regősének szöveget Miháldról, lakodalmi kotyoiló tánc szövegét Szennáról, gyermekjáték szöveget Nemespátróról és regősdallamokat Szenyérről és Szentáról tartalmaz a közlemény. 132. 1965:122, X Péter László: A népköltészet változatokban él. Kaposújlaikról és Somogyszabról közöl Vikár gyűjtéséből két népdalszöveget a szerző. 133. 1965:136. X Ökrös László: Péczely Attila halálára. A modern magyar népzenekutatás egyik legnagyobb alakjának haláláról megemlékezve a gyűjtő Somogy megyei gyűjtéseiről is említés történik a közleményben. 134. 1965:243-245. A Kanyar József: Néhány ismeretlen Herman Ottó-levélről. A mernyei piarista levéltár rendezése közben került elő a Kaposvári Állami Levéltárban néhány Herman Ottó-levél, amelyeket Bertalan Alajoshoz, a birtok jószágigazgatójához írt, 1888-1900 között. A levelekből kiderül, hogy Herman Berzencén, Berényben (Iharos- vagy Balatonberény?) gyűjtött. Kutató störten etil eg érdekes adalék. 135. 1965:255, 258, A Martin György: Beszámoló a Népművészeti és Népművelési Intézetben végzett tánckutató munka eredményeiről. Somogy megye részletesen feltárt területe a magyar néptánckutatásnak. Ezen belül a leány körtáncoknál hiányosak a gyűjtések. A megye területén sok néptáncfelvétel készült. Ennek a filmanyagnak a községenként jegyzékét adja a közleményben a szerző. 136. 1966:370, 374, XA Ikvai Nándor: Föld alatti gabonatárolás Magyarországon. A föld alatti gabonatárolás Somogy megye területén (a többi dél-dunántúli megyével együtt) ritka. A térképen, amelyen a föld alatti gabonatárolás magyarországi elterjedését szemlélteti a szerző, két somogyi községet, Iharost és Nagyberkit találhatjuk. 137. 1965:389, XA Tárkány Szűcs Ernő: A jószágok égetett tulajdonjegyei Magyarországon.
