Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Molnár Ágnes: Somogy megye néprajzi kutatása az Ethnográfia évfolyamainak tükrében

120 MOLNÁR AGNES Somogy megye területéről Ságh-puszta (- hogy ma melyik községhez tartozik, nem azonosítható —) és István-major (Iharosberény) helységékben gyűjtött adatokat Seemayer 1932-ben. 59. 1938:218-219, X Seemayer Vilmos: Mátyás király és a molnárlány Meseközlés Berzencéről. 60. 1940:53, О Vajkai Aurél: A csatkai búcsú. A csatkai búcsúba járó hívekről megemlíti, hogy a legtöbben az andocsi búcsúban is megfordultak. 61. 1940:327, 329, О Szendrey Zsigmond—Szendrey Ákos: Részletek a készülő magyar babonaszótárból. Két hiedelemközlés vonatkozik Somogy megyére a tanulmányban. Mindkettő néprajzi irodalomból való átvétel, így forrásértéke másodlagos. 62. 1940:367, XDA Lukács Károly: Balatoni halászat két évszázad távlatában Somogy megye halainak és halászatának ismertetése ikapcsán örökíti meg Bél Mátyás a Balaton halászatának kétszáz év előtti módját és szerszámhasznál atát. Ezt a munkát ismerteti vázlatosan Lukács Károly. 63. 1940:434, 437, 438, 440, 441, ХП Веке Ödön: Vasalás és mángorlás. Marcali, Kéthely, Somogyszil, Csurgó-Alsok, Csököly, Alsósegesd községekből a vasalásra használt eszközök helyi megnevezéseit ismerteti a szerző. Porrogszentpálról a szoknya ráncba szedésének módját részletezi, Alsósegesdről a kontyfűzők vasalásáról ír. Ennek kapcsán ismerteti a konty részeit. Csurgóról a „sikálás" nevű eljárást mutatja be. Alsósegesdről és Csurgóról a lapicka formai jegyeit ismerhetjük meg. Somogyi vonatkozásban ebben a témakörben egyedülálló közlés. 64. 1941 : 20, 21, 22, 15-18, XD Szendrey Zsigmond: Évnegyedi szokásaink és babonáink. A mátkázásra Lengyeltóti, Somogyudvarhely és Somogyvár községekből, a karácsonyi, a fonási tilalomra Kéthely és Lengyeltóti helységekből, a karácsony esti varrási tilalomra Szőkedencs, Balatonendréd, Szenna és Lengyeltóti említésével hoz példákat. Az óévesti szokásokat Mozsgóra és Somogy megye területére vonatkoztatja. Adatait Szendrey Zsigmond irodalmi forrásokból vette. Egyedül a lengyeltóti adatokat gyűjtötte saját maga. A fentieken kívül még Buzsák és Táska községek neve fordul elő a közleményben karácsony esti népszokásokkal kapcsolatban. 65. 1941 :49-50, О Szendrey Ákos: A halott lakodalma. Somogy megyében, ha fiatal lány halt meg, tulipános ládáját egész (kelengyéjével együtt eltemették. Ezt az adatot Malonyai Dezsőtől vette át a szerző, és közelebbi hely- és időpont-meghatározást nem ad. 66. 1941:68, X Gönczi Ferenc: A nyakkáloda használatának eltiltása. 1864-ből Mérey Károly főispán Kaposvárott kiadott rendeletét ismerteti Gönczi a cím szerinti témában. 67. 1941:80-81, X Gönyei Sándor: Az 1941. évi mezőgazdasági kiállítás néprajzi tanulságai. Az 1941. évi mezőgazdasági kiállításon egy szennai házat is felállítottak. Ezt az épületet elemzi a szerző. A kiállításon néhány Kapoli faragást is bemutattak, ezekről is ejt néhány szót. 68. 1941:101, 103-107, Xü Szendrey Zsigmond: A tavaszelő ünnepköréneik szokásai és hiedelmei. Több hasonló összegző jellegű közlésében szintén hozott már somogyi példákat Szendrey Zsigmond. Ez esetben tavasszal megjelenő hiedelemalakokkal Kísbárapáti községből, húsvéti játékokkal Szilvásszentmártonból, kakasütéssel (pontos helymegjelölés nélkül), a zimányi lányok húsvéti határmegkerülésével, az almamelléki tűzetetéssel foglalkozik. Ezeken kívül Csökölyből, Vásárosbércről, Lengyeltótiból, Polányból és Lobodról hoz szokás- és hiedelemanyagot. 69. 1941 :180-182, 185, XD Szendrey Zsigmond: A tavasz, nyár és ősz ünnepköreinek szokásai és hiedelmei. Kéthelyről a kongózást, melyet pünkösdkor gyakoroltak, két másik pünkösdi szokást Kaposvárról és Somogy megyéből, Kilitiből a Szt. István-napi harmatszedést, az ugyanekkor gyakorolt „komafacsere" szokását és a mozsgói tűzgyújtást ismerhetjük meg a fentiekhez sokban hasonló anyagiközlő cikkben. 70. 1941:279-280 О Gönczi Ferenc: 1759. évbeli statútum a verébfejekkell való adózásról. Somogy megye 1840. évi gyűlésének jegyzőkönyvéből a verébfejekkel való adózásról kapunk adatokat. 71. 1942:106, 109, 110, О Szendrey Zsigmond: Ráolvasóink eredetének kérdéséhez. Három somogyi vonatkozású adatot hoz cikkében a szerző, ezek közül az egyik pontos gyűjtési helyét tudjuk (Lengyeltóti). 72. 1942:126, О Szendrey Ákos: A magyar áldomás Kéthely községből két adatot közöl Szendrey e tern aikörben. 73. 1942:234, О Gönczi Ferenc: A halottak nyitott koporsóban való temetése. A nyitott koporsóban való temetés szokását 1812-