Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Molnár Ágnes: Somogy megye néprajzi kutatása az Ethnográfia évfolyamainak tükrében

NÉPRAJZI KUTATÁS AZ ETNOGRÁFIA ÉVFOLYAMAINAK TÜKRÉBEN 121 ben tiltják el. Ezt a szokást az „óhitűek" gyakorolták Somogy megyében. 74. 1942:233-234, О Gönczi Ferenc: Árdrágítók büntetése a XIX. században. A kaposvári csizmadiacéh 1813. évi áriimitációját, árszabását ismerjük meg a közleményből. 75. 1942:234, X Göncz/ Ferenc: Angyal Bandi feleségének, Mikii Bözsinek ládájában talált rablott ruhafélék. Az 1809-ből való összeírás fontos viselettörténeti jelentőségű adatsor. Részletes listát kapunk egy aszszony teljes ruházatáról, az egyes darabok megnevezését is ismerteti Gönczi. 76. 1943:255, X Gönczi Ferenc: Adatok a régi somogyi népviselethez. 1807-ből közöl egy adatot Gönczi a somogyi cifraszűr-viselet eltiltásáról. Értékes viselettörténeti adatközlés. Ezenkívül 1813-ból egy érvágással történő gyógyításra vonatkozó adatot is közöl a szerző. 77. 1944:40-41, X Gönczi Ferenc: A szűrök és íködmönök árának meghatározása 1812-ben. A somogyi szűrök méretét és anyagigényét részletesen taglalja Gönczi a szűrszabóik álltai készített termékek, árufajták felsorolásával együtt. 78. 1944:97, X Gönczi Ferenc: Egy mérgezési pör Somogyban. 1817-ből közölt történeti adat a szárított békával történő embermérgezésről. 79. 1944:114, X -. -.: Néprajzi gyűjtés a csurgói kollégiumban. Kuthy Ferenc tanárember felhívást adott ki a tanulók és gazdák részére néprajzi tárgyak gyűjtése céljából. A felhívás eredményéről, a gyűjtött anyag sorsáról semmit sem tudunk. (A cikk szerzője ismeretlen.) 80. 1945:27, О Balassa Iván: Taíkarás és marokverés Nemesdéden „takarónak" nevezik azt a szerszámot, amelyen a kasza vasával egyező irányú fafogaik vannak, amely a levágott gabona fektetésére szolgál. 81. 1945:49, 50, О Cs. Sebestyén Károly: Talpfa A talpfa használata a népi építészetben főleg a Dunántúlon, ezen bélül is Somogy megyében terjedt el, ahol a faépítkezés sokáig fennmaradt. 82. 1945:81-82, X Korompay Bertalan: Vi kár Béla Vikár életútját és munkásságának főbb fejezeteit ismerhetjük meg a közleményből, 83. 1946:60, О Manga János: A kánai menyegző változatai. Buzsák községben farsang vasárnap a rózsafűzértársulat tagjai Mária litánia és rózsafüzér imádkozása után a kánai menyegzőről szóló éneket is énekelték. 84. 1947:109-110, XD Gönczi Ferenc: A somogyi juhászok ruházata A juhászviselet teljes, részletes 'leírását adja Gönczi. Nem pontosítja azonban, hogy a leírt viseletet mikor és meddig viselték. A cikkhez 1 fotót is csatolt a szerző. 85. 1947:279-280, X Göncz/ Ferenc: Az emberi testrészek elnevezései Somogy megyében. Levéltári anyag és népnyelvi adatok alapján kapunk tájékoztatást a cím szerinti témáról. 86. 1948:245-46, О Gönczi Ferenc: Meghalt Somogy megye legutolsó betyárja, Mustos János Gönczi Ferenc a „Somogyi betyárvilág" с munkája készítése közben találkozott az utolsó somogyi betyárral. 87. 1949:118, 122, 123, 125, 126, 129 A Balassa István: A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye. A favillák magyarországi típusainak áttekintése kapcsán a Somogy megyéből gyűjtött múzeumi tárgyakkal is foglalkozik Balassa István. Leltári számukkal együtt sorolja fel a pontos származási helyet s a szerszám helyi megnevezését. Foglalikoziik a somogyi villák készítési helyével, szállítási útvonalaikkal. A villatípusokat és az útvonalaikat térképen is szemlélteti a szerző. 88. 1949: 353, 355, 357, A Barabás Jenő: A Néprajzi Múzeum magyar osztályának földrajzi katalógusa. A Néprajzi Múzeum anyagának elemzése kapcsán a Somogy megyéből a múzeumba került anyagot a szerző földrajzi és jelleg szerinti eloszlásban kielégítőnek tartja. A cikkhez tárgysűrűségi térkép is járul. 89. 1949: 388, О Morvay Péter: A népitándkutatás két esztendeje Az első magyar táncnéprajzi filmet Gönyei Sándor 1926-ban Kaposvárott készítette. 90. 1950:254-56, A Takáts Gyula: A Somogy Megyei Múzeumról. A néprajzi múzeológia kialakulását és fejlődését kíséri végig a Somogy megyei múzeumi szervezeten belül számszerű adatokkal is alátámasztva. 91. 1951:173, X Bakos József: Miscella Ethnographica et oeconomica. A Magyar Kurír 1794-es számából vesz át a váltottgyermek hiedelemkörébe tartozó somogyi adatot,