Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Molnár Ágnes: Somogy megye néprajzi kutatása az Ethnográfia évfolyamainak tükrében

118 MOLNÁR ÁGNES lapítja a szerző, hogy az aratóünnepek már csak az uradalmakban szokásosak. Somogyban, azokat is az uraság alkalmazottai rendezik. Nem írja Madarassy, hogy megállapítása mikorra vonatkozik, sem hogy hol tapasztalta ezt a jelenséget a megye területén. 31. 1928:144, X Binder Jenő: Folklór-forgácsok. Két táncra hívó mondóka szövegét közli a szerző. Az első szöveget Jutára vonatkoztatja, a másodiknál csaik Somogy megyét jelöli meg. Az adatszerzés idejéről, körülményeiről pontosabbat nem tudunk meg. 32. 1928:193-196, XD Gönczi Ferenc: Somogy megyei gyermekjátékok. Lengyeltóti, Osztopán, Kaposvár, Kisbárapáfci, Alsósegesd, Somagyudvanhely, Erdőcsokonya, Fonyód, Bolhó községekből ismertet gyermekjátékokat nevük megnevezésével és rövid leírásukkal. 33. 1929:192-200, XD Előd Géza: Esküvő Csökölyben. A leánykéréstől a lakodalom befejezéséig kíséri végig az eseményeket a szerző. Külön foglalkozik az „alku", a „szabás" szokásával, s legrészletesebben a lakodalommal. Itt jó pár köszöntő- és vőfélyverset is közöl. A közlés a szerző gyűjtésén alapul. A gyűjtés ideje ismeretlen. 34. 1929:40-47, XD Előd Géza: Életképek Dél-Somogyból. Részletes leírását kapjuk Kálmáncsa községből a leánykérés, az „alku", a „szabás", a „vásárlás", a lakodalom, a nagyvendégség szakásanyagának. Külön részt szentel a szerző az esküvő utáni hétköznapoknak, és a keresztelő körülményeinek. A gyűjtő törekszik a népnyelvi kifejezések lejegyzésére is, bár fonetikai jeleket nem használ. Kálmáncsa neve a szövegben nem szerepel, csak „Kálmáncsel" formában. A szövegösszefüggések és a „Somogy megye földrajzi nevei" с kötet alapján azonosítható a leírás helyszíne Kálmáncsával. 35. 1929:107-112, XD Gönczi Ferenc: A pünkösdi köszöntések Somogy megyében. A somogyi gyermeknevelés kapcsán foglalkozik Gönczi a témával. Csákány, Horvátkút, Sámson, Szenyér, Tótszentpál, Ecseny, Bonnya és Lengyeltóti községek nevét említi, ahonnan tud a szokás gyakorlásáról. Több variációban közli a köszöntő csapatok szereposztását, öltözetüket. Szövegközlést és fotót is találhatunk a cikkben. A pünkösdi köszöntés szokásának feldolgozásához jó alapul szolgálhat a munka. 36. 1931:147, X Ebner Sándor: A „zselici csontrakók" és „öntőasszonyok". Szilvásszentmárton és Töröcske községet említi a szerző, ahol csontrakók és más gyógyító, „tudós" aszszonyok éltek. Munkájukról, tevékenységükről sajnos nem tudunk meg részleteket. 37. 1929:162-167, О Madarassy László: Magyar szüreti szokások. Már az 1928-as Eth nog rá fiában is található Madarassytól egy azonos témájú közlés. Most Kiliti községből hoz egy adatot a szerző, szintén irodalom alapján. 38. 1929:10, X Ébner Sándor: A mezei gabonás- és szénáspajta. A gazdasági épületek helyét ismerjük meg a településen és a telken belül. Példái elsősorban a Zselicségre vonatkoznak. Kiemelten Szennával foglalkozik a szerző, nevezetesen az épületek szerkezetével. A egyes elemek megnevezését is megadja. Adataiban jól felhasználható munka. 39. 1931:22, О Szendrey Zsigmond: A „kongózás". Drávafok községből hoz adatokat a szerző a karácsony esti zajkeltő népszokásról. A közlés csak tényközlő jellegű. 40. 1931:31, О Kiss Géza: Az ormánsági népviselet. Az ormánsági viseletdarabok ismertetésénél analógiaként ír a szerző a somogyi „sípujjú" és „lénzős ingről" és azok díszítéséről. 41. 1931:78, 83, Э Szendrey Ákos: A népi ruházkodás életkorjelző jelentősége. Irodalmi adatok alapján Kéthelyről ismertet a szerző adatokat. Az összefoglaló jellegű cikkben részletesen nem foglalkozik a jelenségekkel, csak tényeket közöl. 42. 1931:153, О Szendrey Ákos: Az új tűz. Zics községben két fa összedörzsölésével élesztik az „új tüzet". A tényközlésen kívül más adatot nem tudunk meg. 43. 1931:155, 159, 160, X Palotay Gertrud: A magyarországi női ingek egy szabástípusa. A buzsálki és Dráva menti horvát ing néhány sajátosságát ismerteti a szerző. 44. 1931:163-165, X Gönczi Ferenc: A somogyi gyermek hajviselete. Gönczi ismerteti a gyermekhajviseletek főbb típusait és helyi megnevezésüket. Ábrákon szemlélteti adatait.