Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Mészáros Balázs–Tóth Péter: Compendium Hungariae Geographicum. A Dél-Dunántúl leírása.

CONPENDIUM HUNGÁRIÁÉ GEOGRAPHICUM. A DÉL-DUNÁNTÚL LEÍRÁSA 109 ide temetkezett (lásd Thuróczi krónikájának II. részében a 46. lapot). Valaha olyan nemesek tartoztak hozzája, akiket praedialis, vagy harcoló (exercituantes) nemeseknek neveztek: ezeknek saját alispánjuk, szolgabíráik és esküdteik voltak, akik az apát elé vitt, nagyobb súlyú ügyekben ítélkeztek. Jóllehet ezeket a kiváltságokat II. Lajos király az 1518. évi törvényének 26. cikkelyében megerősítette, azok már korábban megszűntek. A konventet és az egyházat nemrég/ben állította helyre nagyszerű módon az apátja, gróf Trautson József. e) Némelyek azt akarják határozottan állítani, hogy ez a csata az ausztriai Tu Ina mezővárosa mellett volt; e dologban pedig elődjük Thuróczi (lásd Krónikája I. részének 2. fejezetét). Az egész ügy másoktól kitaláltnak látszik. - A Duna partján fekszik, amely teli van favágásra alkalmas erdővel és híres termékeny szántóföldjeiről. Joannes Zermegh a História rerum gestarum inter Ferdinandum I. et Joannem című munkája II. könyvének 2. §-ában híres Duna melletti mezővárosnak nevezi. II. Lajos király talán a hely kies voltában lelte örömét, amikor az 1518. esztendőben ide hirdetett ki országgyűlést. Valamikor a szabad királyi városok között tartották számon. BARANYA VÁRMEGYE Baranya vármegyének — latinul comitotus Baranyensis, németül die Baranier Gespanschaft - a már elpusztult Baranya mezőváros (a) adott nevet. 1. Észak felől Tolna határa, keletről a Duna, dél felől Szlavónia, nyugatról pedig Somogy vármegye zárja be. Fekvése néhol dimbes-dombos, másutt pedig nagyon sima. 2. Legnagyobb részben magyar jobbágyok lakják, itt-ott azonban szerbekkel is keveredve; ez utóbbiak a vásárokon nagy kereskedést űznek. A lakosok számát a németek valamely nem túl régi betelepedése is szaporítja. A vármegye 8 mezővárost és 343 falut számlál. 3. Termékenységét tekintve az ország egyetlen más megyéjénél sem alábbvaló ez a vármegye: igen bőven termi tudniillik a gabonaféléket is és a bort is, amely utóbbi — ha erejét nézzük — aligha a legutolsó. Elegendő erdőségei vannak, amelyekben a lakosok sok jószágot tartanak. A vadállatok sem ritkák, de mivel mindenki számára engedélyezték a vadászatot, nem mindenütt lehet könnyen hozzájuk jutni. 4. Négy járásra osztjuk fel a vármegyét: a) a pécsire, amely ezt a várost veszi körül eléggé tágas és részben hegyes-völgyes, részben pedig sík és kopár területével. b) A siklósi járásra, amelynek Siklós vára - róla majd lentebb szólunk - adott nevet: ez a vármegyének arra a részére terjed ki, amelyik a Dráva folyó mellett húzódik. c) A baranyai járásra, amelyet az ugyanazon nevű várról neveztek el, d) A Tolna vármegye felé fekvő hegymegetti (transmontanus) járásra. 5. Két városa van, amelyek a következőek: a) P é с s - latinul Quinqueecclesiae, németül Fünfkirchen — városa, amelyet azért neveznek így, mert valamikor ennyi egyház állott benne. Mások azonban inkább azt akarták mondani, hogy azért nevezték el így, mert a pécsi püspökség ötödik volt azon egyházmegyék sorában, amelyeket Szent István király alapított - máshonnét vezetik le tehát az elnevezést^. Azt is hallottuk, hogy ezen szent király korában Pente volt a város neve. Egyébként nem minden kiesség nélkül való székhelyet biztosít a püspöknek és a káptalannak. Az 1777. esztendőben elhunyt Klimó György püspök egy igen jól felszerelt könyvtárat alapított itt, amelyet meg is nyitott nyilvános használatra. Ez a művelt főpap a könyvtár mellett egy nyomdát is felállított, valamint malmot, amelyben papírost készítenek^. b) Pécsvárad (Pécs-Váradja) a Duna mellett fekszik: ez egy gazdag prépostság, amely azonban kisebb is és kevésbé rendezett, mint az előbbi város. Azt mondják, hogy eredetét és kezdeteit az 1007. esztendőig vezetik vissza. 6. Siklós (Sokíos) vára, még ha vannak más várak is, a leginkább méltó az említésre. Eléggé jól megerősített építmény, amely Zsigmond király és császár itteni fogságáról nevezetes. Egy meredek hegyen épült s bár sokat vesztett régi szépségéből, azt részben ismét visszanyerte Batthyány Károlynak, a Szent Római Birodalom hercegének a földesurasága alatt. 7. A vármegye mezővárosai a következőek. A baranyai járásban: a) Boly; b) Mohács, nem messze a Duna partjától: mellette szenvedett az 1526. esztendőben gyászos vereséget II. Lajos király, aki Csele falunál lováról leesve, egy iszapos patakban nyomorultul elveszítette életét is. Az 1687. esztendőben a keresztények nagy veszteséget okoztak itt a pogányoknak. Mohács fekvését Istvánffy Miklós a História VUI. könyvében írja le. c) S z e к с s ő . A siklósi járásban: a) Dárda vagyis Tarda mezővárost magyarok lakják, akik igen nagy igyekezetet fejtenek ki az állattenyésztésben. A múlt században az eszéki hid védelmére jól megerősített hely volt. b) Siklós mezőváros, amely az ugyanezzel a névvel jelölt vár mellett fekszik. A pécsi járásban: a) Magyar-Pécsvárad az ugyanazon nevű vár mellett. Van Német- és Rácz-Pécsvárad nevű mezőváros is. Nem szabad elmellőzni még a következő helyeket: a) Harsány egy említést érdemlő hely, amely-