Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

V. Molnár László: Kanizsa vára a török félhold uralma alatt (1600-1690)

KANIZSA VÁRA A TÖRÖK FÉLHOLD URALMA ALATT (1600-1690) 55 röik parancsnok gyaikran szervezett zsáikmányszerző akciókat Stájerország és Ausztria gazdagabb települései ellen is. Ezért Bécsben úgy határoztok, hogy mindenáron meg kell kísérelni Kanizsa visszavételét, s a vállalkozás főparancsnokává Ferdinánd főherceget - a későbbi császárt és magyar királyt — nevezte"* ki, aki 1601. augusztus 12-én fényes kísérettel indult el Grazból, majd Letenyén át Légrád alá vonult. A katonai táborba ezt követően sorra érkezteik meg Vimcenso Gonzaga mamtuai herceg, Giovanni Medici firenzei herceg, Lothartngiai Fülöp herceg, Giamfrancesco AI dob ran dini (VIII. Kelemen pápa unokaöccse), Trautmamsdorf ezredes, Herberstein Zsigmond gróf, Batthyány János gróf, Eszterházy Miiklós gróf, Vesselényi György, Sforza ezredes és mások csapatai, amelyek létszáma augusztus 15-én 23 ezer gyailogost és 4500 lovast tett ki. A közel 30 ezres sereg azonban ahelyett, hogy azonnal Kanizsa felszabadítására indult volna, augusztus 17-én Székesfehérvár alá vonult. Az augusztus 24-én kezdődő, 9 napi rendkívül heves ostromot követően, szeptember 1-én sikerült bevenniük a várat, s ezzel 58 évi török uralom alól szabadították fel - egy rövid időre - Székesfehérvárt. Ezt követően olyan nagy volt az öröm, hogy még Prágában is - ahol Rudolf császár udvara székelt — „Te Deum"-ot tartattak. Amikor Amrát Hosszain Fehérvár visszavételéről értesült, rögtön futárokat küldött a pécsi, a koppányi és a szigetvári bégekhez, tudatta velük Kanizsa védőinek nehéz helyzetét és gyors segítséget kért tőlük. Ez haimairoisam meg is érkezett, még azt megelőzően, mielőtt a keresztény had ostrom alá vehette volna a várat. Ferdinánd főherceg serege azonban még napokig Fehérvárom maradt, ahol a diadal mámorában vidám lakomát tartottak. Szeptember 5-én aztán Trauitmansdorf ezredest nevezték ki Fehérvár új parancsnokává, s mintegy 5 ezer főnyi helyőrséget bíztak rá. A fehérvári táborból szeptember 5-én, hajnalban indultak el a csapatok Kanizsa felé, ahova erőltetett menetben — a kedvező időjárás melllett — négy naip múlva érkeztek meg. Másnap a vezérkar Giovanni Medici firenzei herceget 8 ágyúval és 5 ezer emberrel a vártól északra elterülő magadatokra rendelte. Vincenso Gonzaga herceg és Giamfrancesco Aldobrandini pedig mintegy 18 ezer főnyi seregükkel az északról délre nyúló doimbókat foglalták el, s a 6 ezer főnyi lovasságot tartalékba helyezték. Ezt követően Ferdinánd főiherceg követeket küldött a pasához és a vár föladására szólította fel.

19 Miután Ferdinánd főherceg Amrát pasa elutasító üzenetéről értesült, nyomban parancsot adott Orpheus Galllionii ezredesnek és Gaesare Porta hadmérnöknek, hogy a lövegállásokat azonnal jelöljék ki és a szükséges munkálatokat legikésőbb másnap 9. Ferdinánd főherceg Kanizsát ostromolja 1601-ben. Hans Sibmacher rézkarca 1602. (Magyar Történelmi Képcsarnok) 19. Az 1601. évi ostromra vonatkozóan: BALOGH JÁNOS im. 132-143; BARBARITS LAJOS im. 15-16.