Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)
V. Molnár László: Kanizsa vára a török félhold uralma alatt (1600-1690)
54 V. MOLNÁR LÁSZLÓ én, egy viharos éj szálkáin Letenye irányában visszavonult. Amikor a várőnség 37 tisztre és 109 főnyi legénységre csökkent — a felmentő sereg elvonulását: követő nyolcadik napon - Paradeiser összegyűjtötte megmaradt katonáit a vár udvarán és szavazásra tette fel az erősség sorsált. Hiába volt Hess Péter és Balogh Menyhért tiszteik lelkesítő beszéde, a többség a vár feladása mellett döntött. A bástyákra nyomban kitűzték a fehér lobogót és 43 napi gyötrelmes ostrom után, 1600. október 22-ón Kanizsa kapui megnyíltaik a teljes díszben, fényes kísérettel bevonuló Ibrahim nagyvezér előtt. Pradeiser díszes, drága kardot és palástot, a várbelli katonák pedig szabad elvonulást kaptáik a diadal ittas török fővezértől. Ezek után már a bécsi Udvairi Haditanács sem nezjte jó szemmel Kanizsa török kézre kerülését. Míg Lotharingiiai Fülöp herceg 20 ezer emberével - néhány napi táborozás után - о visszavonulást választotta, addig a 148 életben maradt védőnek nem tudták megbocsátani, hogy teljesen magukra maradva, fél adtaik a rájuk bízott várat 60 ezer törökkel szemben. Maga Fülöp herceg, akiinél a vár feladása ultám Paradeiser jelentkezett, tartóztatta le az egykori parancsnokot, akit megmaradt összes (katonájával együtt a haditörvényszék halálra ítélt. Párad eisern ek 1601. november 20-án - a bécsi Hoifburg udvarán - előbb levágták a jobb kezét, összetörték előtte az Ibrahim pasától kapott díszkardját, aztán lefejezték és a holttestét a töröktől kapott palásttal takarták le. Ezen a napon még Kugler György vicelkopitámy és 11 tiszt feje hullott a porba, Nuzs Pongrác főstrázsamesternek pedig - esiküdözése miatt - kitépték a nyelvét, miaijd az akasztófán a feje fölé szegezték. Az összes többi végvári vitéz is ugyanerre a sorsra jutott volna, de a halálos ítéletük kihirdetésékoir a jelenlévő tömeg olyan fenyegető jeleneteik közt követelte számúikra a kegyelmet, hogy a bíróság jobbnak látta büntetésüket három évi várfogságra változtatni. 15 Kanizsa 1600. évi török ostromát és bevételét rendkívül színesen írja le Fejzi-Térjálki Hasszán pasa titkára — „Gazaviti Teri aki Ha szán pasa der Kanizsa" c. munkaijaiban, aim el yet Vámbóry Ármin fordított le magyar nyelvre. 16 Eszerint: „ ... Midőn az ellenség láitta az iszlám seregnek, főként pedig a janicsároknak, kik bátorságuk ezerféle győzelmi zajával egész Európát betöltötték, futását és hogy az erdőben folytonos tüzelés közt állást foglallnalk - megszemlélve a tálbor előtt elterülő nádast, visszatért. Ezt is Ibrahim pasa ügyességéneik köszönhetjük, mert az erdőben lesbe állított sereget, mely folyton tüzelt, hadicselnek tartatták s közelinek vélve, ezen nap sem merték üldözni ... így történt aztán, hogy miután Isten segítségével megverték az ellenség táborát, s azon bátorság által, mélyet egy iszlám fogoly mutatott, légbe röpítve a 15. BALOGH JÁNOS im. 127. 16. VÁMBÉRY ÁRMIN: Kanizsa (1600-1601). Századok. 1887. 716-726. puislkaporftornyot, az ostromlottak megszeppentek. Félitek, hogy az - alkkor az egész föld kerekén nagyon félelmetes hírű - oszmán kard áldozatai lesznek, parancsnokaik elhatározták, hogy kegyelemre megadják magukat. .." 2. Kísérletek a vár visszafoglalására Kanizsa elfoglalása után Ibrahim nagyvezér a vár új parancsnokává Kücsük Hasszán pasát nevezte ki, aki koraibban a koppányi török helyőrség élén állt. A nagyvezér megfelelő számú, megközelítően 1500 fős őrséget bocsátott rendelkezésére, s ezenkívül jelentős mennyiségű élelmet, lőport és egyéb felszerelést biztosított számára. Ezek után a török fősereg Siklós, Pécs, Szigetvár és Babóosa váraiba vonult téli szállásra, Ibrahim pedig a Dunán előbb Belgrádba, majd Konstantinápolyiba ment, ahol a szultán magas kitüntetésekben részesítette. 17 Kanizsa várának török kézre kerülése igen nagy csapást jelenített nemcsak a dunántúli végekre, hanem általában az egész országra, sőt a szomszédos osztrák tartományokra nézve is, mivel ezáltal egy újabb hadászatilag kulcsfontosságú erősség jutott az ellenség kezére. A várat elfoglaló törökök maguk is tisztálban voltak ezzel, és a következő 90 évben semmiféle áldozattól nem riadtak vissza, hogy Kanizsát megtartsák. A környék jobbágyainak adójából 1601 februárjában Kücsük Hasszán hozzálátott az előző év során erősen megrongálódott vár helyreállításához. Ezért Töirökországból és Szerbiából hivatott kézműveseket, akik vallóban rövid idő leforgása alatt kijavították az ostrom okozta károkat. A hatalmas ütemben folyó építkezéseket április közepén még a budai, a pécsi, valamint a szigetvári, a mohácsi és a babócsai bég is megtekintették. 1601 őszén Kücsük Hosszain helyére a budai beglerbég Ararát Hasszán belgrádi pasát nevezte ki Kanizsa várának parancsnokává, aki június elején - a Dunán Mohácsiig hajón, onnan pedig lovassága kíséretében — érkezett meg szolgálati helyére. Intézkedéseit tekintve Amrát Hasszán semmiben sem különbözött elődjétől, hiszen áIllandó portyáival és fosztogató sali Vall tartotta rettegésben a környéket. Ez késztette a 17. század elején a magyar rendeket arra, hogy többször is kimondják Csáktornya, Egerszeg, Egervár, Szentgrót, Szentgyörgyváír, Kányavár, Kapornak, Kehiida, Keszthely, Kéthely, Kiskomárom, Lendva, Lenti, Légrád, Lövő, Pölöske, Szécsisziget, Szemenye és Zalavár erősségeinek újbóli felépítését és megfelelő számú váirőrséggel való ellátását, hogy a környéikbelii lakosságinak bizonyos védelmet nyújtsanak a török támiadásóikkal szemben. 18 Amrát pasa állandó portyázásai nemcsak a környékbelieket tartották rémületben, de a kanizsai tö17. BALOGH JÁNOS im. 127. 18. Uo. 129-131.
