Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)

Dr. Magyar Kálmán: Az Árpád-kori Somogy Francia kapcsolatairól

AZ ÁRPÁD-KORI SOMOGY FRANCIA KAPCSOLATAIRÓL (SOMOGYVÁR ÉS SAINT-GILLES) BEVEZETÉS Az Árpád- és középkori francia—magyar kapcsola­tokról már a XIX. század közepétől jelentek meg tu­dományosan megalapozott, a történeti forrásokat is alapossággal tárgyaló, főként irodalom- és művészet­történeti műve 1 !«. 1 A franciaországi és a flamand-va Hon területek ku­tatói viszont már a késő középkortól (XVII—XVIII. szá­zad) publikálták a vallon—francia—magyar kapcsola­tok Árpád- és középkori vonatkozásait. 2 Az egymás műveit, sőt az idegen forrásokat alig ismerő írók — a kérdések, s a problémák megoldásában - többnyi­re a hitelt érdemlő részeredményekig jutottak el. A Somogyvárral kapcsolatos történeti forráso'k ala­pos közlésével 1906-ban Baumgarten Ferenc indította el a középkori, több évszázados francia-magyar kap­csolatok bizonyítását. 3 Ezután 1934-ben Dercsényi De­zső úttörő munkájában 4 — a történeti források komp­lex feldolgozásává;! — tárgyalta a somogyvári Szent Egyed bazilika emlékeit. A régészet és a művészettör­ténet oldaláról először világított rá az Árpád-kori fon­tos francia—magyar összeköttetésekre. Utóbb a na­gyobb művészettörténeti összefoglalások 5 is ezeket az eredményeket használtaik fel. A nyelvészet oldaláról Bárczi Géza 6 jutott el először a középkori vallon-magyar érintkezések összefoglaló, komplex feldolgozásához. Az 1938-ban a Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve I. kötetének 12/1a füze­tében adták ki A magyar nyelv francia jövevényszavai című tanulmányát. Az ófrancia és a francia jövevény­szavak mellett a középkori francia-magyar érintkezé­se'k történetét is feldolgozta. 7 Két évvel később, 1940­ben jelent meg Sőtér István mumkája, 8 amelyben az irodalom, a művészet, a történelem és a művelődés­történet, szinte a teljes ,,humán-anyag" felhasználá­sával, egy teljességre törekvő összefoglalás készült. Ezt bővítette tovább az ^946^ban megjelent Magyar­francia kapcsolatok с művében. 9 Ekkor már építhetett Eckhardt Sándor — három évvel előbb — Párizsban kiadott kiváló filológiai és irodalmi munkájára 10 , valamint Gábriel Asztok — azóta is legteljesebb — kö­zépkori francia-magyar dinasztikus kapcsolatokat tár­gyaló könyvére. 11 Ezután (mivel a középkori magyar­országi városi fejlődés kialakítóinak tartották őket) a középkori városi és mezővárosi fejlődéssel foglalko­zó munkák összegezték atz ún. latinok, s köztük a vallon-franciák problémáját. 12 Az Esztergommal, Szé­kesfehérvárral, Budával és más korai várossal össze­függésben megjelentetett műveikben Zolnay László, Györffy György, Kubinyi András, Fügedi Erik, Major Jenő és Székely György bővítették a vallon-franciá'k Árpád-kori Magyarországgal összefüggő forrásait. 13 Az Árpád-koTJ latinokkal, köztük a vallon-franciák­1. Részletesen megtalálható SŐTÉR I., Magyar-francia kapcsolatok Budapest 1946., 223-252. (Továbbiakban: SÖTÉR 1946.)., GABRIEL A., Les rapports dynastiques franco—honglrois au moyen âge Budapest 1944., 93­111. (Továbbiakban: GÁBRIEL 1944.). ECKHARDT S., De Sicambria à Sans-Souci. Histoire et légendes franco—hongroises. Paris 1943., 9-278. (Továbbiakban: ECKHARDT 1943.). GERECZE P., AK 20/1897/133-139. 2. BÁRCZI G., A középkori vallon-magyar érintkezések­hez Sz 71/1937/9-10. 399-416., SZÉKELY Gy., A szé­kesfehérvári latinok és a vallonok a középkori Ma­gyarországon SZÉ 2. Székesfehérvár 1972., 45-73. (To­vábbiakban: SZÉKELY 1972.). 3. BAUMGARTEN F., SZ 40/1906 (389-411). 4. DERCSÉNYI D., A somogyvári Szent Egyed apátság maradványa Budapest 1943. 3—54. (Továbbiakban: DERCSÉNYI 1938.). 5. GEREVICH T., Magyarország román-kori emlékei Bu­dapest 1938., 7-843. (Továbbiaban: GEREVICH 1938.), A magyarországi művészet a honfoglalástól a XIX. szá­zadig (szerk. Dercsényi D.) Budapest 1956., 9-118., DERCSÉNYI D., Román-lkon építészet Magyarorszá­gon Budapest 1974., 7-202. (Továbbiakban: DERCSÉ­NYI 1974.) GEREVICH L, MTAK (11/20/1971) 55-72. LE­VÁRDY F. MÉ 17/1968/165-188., MAROSI E., A román kor művészete Budapest 1972. 5—310. (Továbbiakban: MAROSI 1972.) MAROSI E., MÉ 21/1972/93-103., LE­VÁRDY F., A magyar templomok művészete Budapest 1982., 11-301. 6> BÁRCZI G., A magyar nyelv francia jövevényszavai Budapest 1938., 1-45. (Továbbiakban: BÁRCZI 1938.) 7. BÁRCZI 1938., 1-10. 24-38. 8. SŐTÉR I., Francia szellem a régi Magyarországon Bu­dapest 1940., 3-43. (Továbbiakban: SŐTÉR 1940.) 9. SŐTÉR 1946-, 5-255. 10. ECKHARDT 1943., 9-278. 11. GÁBRIEL 1944., 5-111. 12. FÜGEDI E., Kolduló barátok, polgárok, nemesek Bu­dapest 1981., 398-418. (Továbbiakban: FÜGEDI 1981.) 13. MAGYAR K., SM К 5/1983/1-55., GYÖRFFY Gy., Les débuts de I' évolution urbaine en Hongrie. Cahiers de civilisation médiévale Xe-XI|e sièles 12 (1969), 127­146., 253-264. Zdlmay L., 1256-1956. Emléklap Eszter­gom másodük megalapításának hétszázadiik évforduló­ján Budapest é. п., ZOLNAY L., Az esztergoimi latinu­sokról. Annates Strigonienses I (1960) 156-157., KU­BINYI A., TBM 14 (1961) 109-124., FÜGEDI E„ TK 20 (1967) 32., 36., MAJOR J., TK 18 (1966) 75.

Next

/
Oldalképek
Tartalom