Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)
Dr. Magyar Kálmán: Az Árpád-kori Somogy Francia kapcsolatairól
AZ ÁRPÁD-KORI SOMOGY FRANCIA KAPCSOLATAIRÓL (SOMOGYVÁR ÉS SAINT-GILLES) BEVEZETÉS Az Árpád- és középkori francia—magyar kapcsolatokról már a XIX. század közepétől jelentek meg tudományosan megalapozott, a történeti forrásokat is alapossággal tárgyaló, főként irodalom- és művészettörténeti műve 1 !«. 1 A franciaországi és a flamand-va Hon területek kutatói viszont már a késő középkortól (XVII—XVIII. század) publikálták a vallon—francia—magyar kapcsolatok Árpád- és középkori vonatkozásait. 2 Az egymás műveit, sőt az idegen forrásokat alig ismerő írók — a kérdések, s a problémák megoldásában - többnyire a hitelt érdemlő részeredményekig jutottak el. A Somogyvárral kapcsolatos történeti forráso'k alapos közlésével 1906-ban Baumgarten Ferenc indította el a középkori, több évszázados francia-magyar kapcsolatok bizonyítását. 3 Ezután 1934-ben Dercsényi Dezső úttörő munkájában 4 — a történeti források komplex feldolgozásává;! — tárgyalta a somogyvári Szent Egyed bazilika emlékeit. A régészet és a művészettörténet oldaláról először világított rá az Árpád-kori fontos francia—magyar összeköttetésekre. Utóbb a nagyobb művészettörténeti összefoglalások 5 is ezeket az eredményeket használtaik fel. A nyelvészet oldaláról Bárczi Géza 6 jutott el először a középkori vallon-magyar érintkezések összefoglaló, komplex feldolgozásához. Az 1938-ban a Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve I. kötetének 12/1a füzetében adták ki A magyar nyelv francia jövevényszavai című tanulmányát. Az ófrancia és a francia jövevényszavak mellett a középkori francia-magyar érintkezése'k történetét is feldolgozta. 7 Két évvel később, 1940ben jelent meg Sőtér István mumkája, 8 amelyben az irodalom, a művészet, a történelem és a művelődéstörténet, szinte a teljes ,,humán-anyag" felhasználásával, egy teljességre törekvő összefoglalás készült. Ezt bővítette tovább az ^946^ban megjelent Magyarfrancia kapcsolatok с művében. 9 Ekkor már építhetett Eckhardt Sándor — három évvel előbb — Párizsban kiadott kiváló filológiai és irodalmi munkájára 10 , valamint Gábriel Asztok — azóta is legteljesebb — középkori francia-magyar dinasztikus kapcsolatokat tárgyaló könyvére. 11 Ezután (mivel a középkori magyarországi városi fejlődés kialakítóinak tartották őket) a középkori városi és mezővárosi fejlődéssel foglalkozó munkák összegezték atz ún. latinok, s köztük a vallon-franciák problémáját. 12 Az Esztergommal, Székesfehérvárral, Budával és más korai várossal összefüggésben megjelentetett műveikben Zolnay László, Györffy György, Kubinyi András, Fügedi Erik, Major Jenő és Székely György bővítették a vallon-franciá'k Árpád-kori Magyarországgal összefüggő forrásait. 13 Az Árpád-koTJ latinokkal, köztük a vallon-franciák1. Részletesen megtalálható SŐTÉR I., Magyar-francia kapcsolatok Budapest 1946., 223-252. (Továbbiakban: SÖTÉR 1946.)., GABRIEL A., Les rapports dynastiques franco—honglrois au moyen âge Budapest 1944., 93111. (Továbbiakban: GÁBRIEL 1944.). ECKHARDT S., De Sicambria à Sans-Souci. Histoire et légendes franco—hongroises. Paris 1943., 9-278. (Továbbiakban: ECKHARDT 1943.). GERECZE P., AK 20/1897/133-139. 2. BÁRCZI G., A középkori vallon-magyar érintkezésekhez Sz 71/1937/9-10. 399-416., SZÉKELY Gy., A székesfehérvári latinok és a vallonok a középkori Magyarországon SZÉ 2. Székesfehérvár 1972., 45-73. (Továbbiakban: SZÉKELY 1972.). 3. BAUMGARTEN F., SZ 40/1906 (389-411). 4. DERCSÉNYI D., A somogyvári Szent Egyed apátság maradványa Budapest 1943. 3—54. (Továbbiakban: DERCSÉNYI 1938.). 5. GEREVICH T., Magyarország román-kori emlékei Budapest 1938., 7-843. (Továbbiaban: GEREVICH 1938.), A magyarországi művészet a honfoglalástól a XIX. századig (szerk. Dercsényi D.) Budapest 1956., 9-118., DERCSÉNYI D., Román-lkon építészet Magyarországon Budapest 1974., 7-202. (Továbbiakban: DERCSÉNYI 1974.) GEREVICH L, MTAK (11/20/1971) 55-72. LEVÁRDY F. MÉ 17/1968/165-188., MAROSI E., A román kor művészete Budapest 1972. 5—310. (Továbbiakban: MAROSI 1972.) MAROSI E., MÉ 21/1972/93-103., LEVÁRDY F., A magyar templomok művészete Budapest 1982., 11-301. 6> BÁRCZI G., A magyar nyelv francia jövevényszavai Budapest 1938., 1-45. (Továbbiakban: BÁRCZI 1938.) 7. BÁRCZI 1938., 1-10. 24-38. 8. SŐTÉR I., Francia szellem a régi Magyarországon Budapest 1940., 3-43. (Továbbiakban: SŐTÉR 1940.) 9. SŐTÉR 1946-, 5-255. 10. ECKHARDT 1943., 9-278. 11. GÁBRIEL 1944., 5-111. 12. FÜGEDI E., Kolduló barátok, polgárok, nemesek Budapest 1981., 398-418. (Továbbiakban: FÜGEDI 1981.) 13. MAGYAR K., SM К 5/1983/1-55., GYÖRFFY Gy., Les débuts de I' évolution urbaine en Hongrie. Cahiers de civilisation médiévale Xe-XI|e sièles 12 (1969), 127146., 253-264. Zdlmay L., 1256-1956. Emléklap Esztergom másodük megalapításának hétszázadiik évfordulóján Budapest é. п., ZOLNAY L., Az esztergoimi latinusokról. Annates Strigonienses I (1960) 156-157., KUBINYI A., TBM 14 (1961) 109-124., FÜGEDI E„ TK 20 (1967) 32., 36., MAJOR J., TK 18 (1966) 75.
