Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)

Dr. Magyar Kálmán: Az Árpád-kori Somogy Francia kapcsolatairól

AZ ÁRPÁD-KORI SOMOGY FRANCIA KAPCSOLATAIRÓL 45 9. ábra. Saint-GiiNes-i apátság főhatósága alá tartozó távolabbi és külföldi egyházak sek, valamint a szomszédosaik (Provence) bizonyos hatások, építészeti-íszobrászaiti megoldások cserélő­désében, a különböző (lombard, a ragon-ka tolán) stí­lusok eljutásához is magyarázattal szolgálhattak. A közeli (X-Xlíl. századi) egyházak, birtokok Ide sorolhatók a Saint-Gilles határában, mintegy 5—10 és 15-20 km-es távolságban levő Saint-André, Saint-Colombe, Estagel, Franquevau, Espeyran, va­lamint Broussan és Bernis (XLVI-XLVIII. tábla, 10. ábra). Közülük is legrégibb a Sainte-Cécile estageli per­jelsége, amely már 878-ban szerepel, az apátságnak alárendelve. 193 A XII. század elején újjáépített és 1118-ban újjászentelt egyház 1791-ben magánkézbe került és napjalinkig javarészt elpusztult. Ma már csak két oszlopköz oldalfalai vonnak meg, egy mezőgaz­dasági épületbe beépítve. Az emeleten még követhe­tők az oldalsó támívek vállkövei, amelyeken ugyan­csak a fonatos, palmettos és indosoros motívumok vannak, mint a Louvre-ba került D-i kapun (XLVI. táb­193. Uo. 254-291. oldalon az 1538-as felosztáskor rész­letesen szerepelnek a birtokok. Az általunk tárgyalt la 1.). Piszkossárga színű, finom mészkőből készült, egy zánkő'ből és egy félköríves timpanonból áll, melyet egy tüskés, akantuszleveles díszítésű szalagból, egy tar­tóoszlopokra támaszkodó gyűrűs ívből és egy tisztán lombard rajzolatú, külső archivoltból álló bolthajtás keretez. A kiugró boltlábalc mindkét oldalon negyed­körös oszloppal, s az oszlopok merev és hegyes aikantuszleveleikkel díszített, archaikus formájú osz­ló pfejezettel rendelkeznek. Az ún. keretet kétszálas sűrű fonat, mint egy haj­vagy kosárfonót díszíti halványan faragva. A középső kartuson egy hosszú, ikanyargó szár fut, amelyből fer­dén metszett, soklevelű, széles palmetták ágaznak el és szinte minden helyet •kitöltenek. Az indadísz köze­pén két madár (galamb?) egymással szemben sze­repel. Egy hasonlóan palmettos indadísz létezik az alsó részen. Itt Iközépen egy hosszú farlcú, stilizált ma­dár (páva?) van (XLVI. tábla 2.). A félköríves timpanonban a kétszálas, fonott liá­nok körös és félkörös medalionokat rajzolnak. Ezek­ben hosszú, lándzsa ala'kú leveles palmetták szere­a leqkorábbiak. Id. R. SAINT-JEAN 1975., 44-45., 288 -290".

Next

/
Oldalképek
Tartalom