Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)
Dr. Magyar Kálmán: Az Árpád-kori Somogy Francia kapcsolatairól
AZ ÁRPÁD-KORI SOMOGY FRANCIA KAPCSOLATAIRÓL 45 9. ábra. Saint-GiiNes-i apátság főhatósága alá tartozó távolabbi és külföldi egyházak sek, valamint a szomszédosaik (Provence) bizonyos hatások, építészeti-íszobrászaiti megoldások cserélődésében, a különböző (lombard, a ragon-ka tolán) stílusok eljutásához is magyarázattal szolgálhattak. A közeli (X-Xlíl. századi) egyházak, birtokok Ide sorolhatók a Saint-Gilles határában, mintegy 5—10 és 15-20 km-es távolságban levő Saint-André, Saint-Colombe, Estagel, Franquevau, Espeyran, valamint Broussan és Bernis (XLVI-XLVIII. tábla, 10. ábra). Közülük is legrégibb a Sainte-Cécile estageli perjelsége, amely már 878-ban szerepel, az apátságnak alárendelve. 193 A XII. század elején újjáépített és 1118-ban újjászentelt egyház 1791-ben magánkézbe került és napjalinkig javarészt elpusztult. Ma már csak két oszlopköz oldalfalai vonnak meg, egy mezőgazdasági épületbe beépítve. Az emeleten még követhetők az oldalsó támívek vállkövei, amelyeken ugyancsak a fonatos, palmettos és indosoros motívumok vannak, mint a Louvre-ba került D-i kapun (XLVI. táb193. Uo. 254-291. oldalon az 1538-as felosztáskor részletesen szerepelnek a birtokok. Az általunk tárgyalt la 1.). Piszkossárga színű, finom mészkőből készült, egy zánkő'ből és egy félköríves timpanonból áll, melyet egy tüskés, akantuszleveles díszítésű szalagból, egy tartóoszlopokra támaszkodó gyűrűs ívből és egy tisztán lombard rajzolatú, külső archivoltból álló bolthajtás keretez. A kiugró boltlábalc mindkét oldalon negyedkörös oszloppal, s az oszlopok merev és hegyes aikantuszleveleikkel díszített, archaikus formájú oszló pfejezettel rendelkeznek. Az ún. keretet kétszálas sűrű fonat, mint egy hajvagy kosárfonót díszíti halványan faragva. A középső kartuson egy hosszú, ikanyargó szár fut, amelyből ferdén metszett, soklevelű, széles palmetták ágaznak el és szinte minden helyet •kitöltenek. Az indadísz közepén két madár (galamb?) egymással szemben szerepel. Egy hasonlóan palmettos indadísz létezik az alsó részen. Itt Iközépen egy hosszú farlcú, stilizált madár (páva?) van (XLVI. tábla 2.). A félköríves timpanonban a kétszálas, fonott liánok körös és félkörös medalionokat rajzolnak. Ezekben hosszú, lándzsa ala'kú leveles palmetták szerea leqkorábbiak. Id. R. SAINT-JEAN 1975., 44-45., 288 -290".