Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)

Csiszár Terézia: Egy XIX. századi menyasszonyi láda restaurálása

132 CSISZÁR TERÉZIA tek voltok. Kezdetben az asztalosok is hivatásos festőikkel díszíttették a már elkészült ládát. ,,Az asztalosok által előkészített bútorokat aztán festő asztaloslányok és asszonyok virágozták ki."

7 Az ő munkájuk olcsóbb volt mint a férfiaké, ennek ellenére nagy becsben álltok és féltve őrizték tudásukat. A festett bútorok mintakincse sok esetben a reneszánszban gyökerezik. A templomfestő asztalosok faluról-falura járva maguk is szívesen vállaltak ládadiszítést. Díszítésmódjuk nagy hatást gyakorolt a paraszt asztalosok díszítőimüvészetére is.

8 Somogyi példa is bizonyítja ezeknek a mestereknek falujáró ténykedéseit. Egy szeremlei láda „mezőii például, a levélcsokorból kiemelkedő háromszirmú tulipánnal, rajzukban, szigorú szerkesztésükben a NagypaHban (Baranya m.) lakó Nagyváti János asztalosmester 1787-ben festett munkájának, a szennai (Somogy m.) református templom padjainak és karzatának a kazettáira emlékeztetnek."

9 BÚTORKÉSZÍTŐ KÖZPONTOK Magyar nyelvterületen számos festettbútor-központ alakult ki, a XVIII. század derekán mindinkább elkülönülnek a „népi" asztalosok és az úri, polgári rendelésre dolgozó műbútorasztalosok. A népi asztalosok által alkotott központoknak egymástól eltérő stílusjegyeik vámnak. Dunántúlon legismertebb bútorfestő központ Komárom volt. A komáromi ládák nagy népszerűségre tettek szert nemcsak Magyarországon, de külföldön is, ahova a Duna vízi útja segítette kereskedelem révén eljutott. Főleg ennek mentében figyelhető meg a központ stílushatása. A ládák elejét mélyítéssel faragták, ez keretként fogja közre a festett díszítményt, vagy teljesen betölti a láda mezőjét. A komáromi központ stílusíhatása érezhető volt olyan helyeken, ahol vásárok alkalmávail megjelent. Eltérő hatást mutatnak a Balaton-Felvidék, Göcsej, az Őrség bútorai. Ezeken a helyeken az asztalosok túlnyomórészt keményfat használtak bútorkészítésre. A Bakonyban divatos volt a faragás, intarzia díszítés. Az Alföldön stílusteremtő központ Debrecen, Hódmezővásárhely. Sötét, legtöbbször sötétkék alap piros virágokkal az uralkodó színek. A sátoraljaújhelyi bútorok alapszíne fekete, cserépből, ládából kiinövő zöld-sárga-piros-kék csokorral díszítve.

10 Felföldön a miskolci hatás érezhető, Eger, Gyöngyös, Pásztó, Mezőkövesd festett bútorain. Az innen kikerült bútorok fekete márványozású alapra festett virágcsokrok.

11 A festett bútorokról írva feltétlen meg kell említeni 7. KOCSI-CSOMOR: Festett bútorok a Székelyföldön Népmüv. Prop. Iroda 1982. 8. KRESZ MÁRIA: Népi díszítőművészetünk fejlődésének útjai EThh. 1952. 9. K. CSILLÉRY KLÁRA: A magyar nép bútorai Corvina, 1972. 10. BALASSA-ORTUTAY: Magyar Néprajz Corvina 1979. 11 K. CSILLÉRY: A magyar nép bútorai 1972. 12. BALASSA-ORTUTAY: Magyar Néprajz Corvina 1979. az Erdélyben levő festettbútor-központokat. Ezek közül az egyik legjelentősebb Torockó, ahol az alapszínhez igazodva kék-fehér-barna-vörös-narancssárga színűek a barokk-rokokó stílust tükröző virágdíszítmények. Széíce/ye/cné/ Vargyasnak jelentős hagyománya van a bútorfestében. Itt a reneszánszra utaló motívumok piros-kék-sárga korsós csokrok, de gyakori a madárábrázolás is.

12 Némely festőköz pontban asztalosdinasztiák tagjai évszázadokon át voltak a helység festettbútor-készítő mesterei. így van ez Vargyason is. A Sütő család 400 esztendeje települt át Fiátfaivá ról Vargyasra, s folytatja mesterségét a mai napig.

13 A LÁDA SZEREPE A NÉPÉLETBEN A láda temetkezési szerepéről az ókori népeknél már volt szó. Am e célra nem csak i. e. használták. „Asszonyi-menyasszonyi láda szegénység vagy más szükség esetén az elhalt asszony koporsójául is szolgálhatott."

14 A XV. századi ládikák, szekrények már egy-egy család becses holmiját, értékeit őrizték. Háborúskodások során gyakran törték fel és hurcolták el, így aki tudta mentette, ez kitűnik a következő idézetből is: „Budai Ilona Ablakba könyökle. Haja, hogy ellenség Rabol a környékbe. Csak eszibe juta Ké-ncsös küs ládája S kéncsös küs ládáját Hónya alá fogja."

10 Idők folyamán a láda szerepe csak nőtt. A céhek kialakulásával valósággal szimbólummá lett a céh ládája. Ebben őrizték a céh pénzét, pecsétjét. A láda kulcsát a megválasztott céhmester földesúri biztos jelenlétében vehette át.

lc A festett láda mint menyasszonyi kelengyebútor terjedt el. Szinte soha nem került ki ügyes barkácso:ló kezéből, mindig hozzáértő mesterember készítette. Ha a férjhezmenő lánynak nem tudtak új kelengyés ládát csináltatni vagy venni, az édesanyjáét vagy nagyanyjáét kapta meg átalakítva, felújítva. Ha figyelembe vesszük a juttatott béreket és a ládaárakat, nem minden eladósorban levő lánynak tudták megvenni a kelengyésbútort. A napszámos keresete „nyári -holnapokban tartás nélkül 21 forint, tartással pedig télen, nyáron a fentebb érdekelt'bérnek a fele. A szolgálóknak való festett láda, a középszerű láda 3 forint, kisebb szerű 2,30 forintba" került a piacokon. „A tóth ládák és egyéb kéz művek ezen árszabás alá nem értetődnek azért, mivel a fentebb limitait munkák által ollyannok értetődnek a melyek jól és igazán vannak készítve, úgy, hogy tartósak is légyenek."

17 Esküvő al13. KOCSI-CSOMOR: Festett bútorok a Székelyföldön Népműv. Prop. Iroda 1982. 14. Uo. 44. o. 15. VARGYAS LAJOS: Balladáskönyv Zeneműkiadó 1979. 145. o. 16. VALENTÉNYI GÁSPÁR: Somogy megyei céhek Szekszárd 1909. 17. Vármegyei közgyűlés iratai 1759-1918 Pest, Pilis, Solth 1812.