Somogyi Múzeumok Közleményei 5. (1982)
Magyar Kálmán: A somogyi XIV-XV. századi mezővárosi fejlődés történetéről
80 MAGYAR KÁLMÁN Kanyar, de Bácskai is mezővárosnak véli. 102 Az 1466ban oppidumként említett Meztegnew a középnemesi sorú, Újlaki familiáris Mesztegnyei Szerecsen család birtokközpontja, majd később az ugyancsak birtoképítő Gordovai Fancs családé. Mesztegnyőt a XV. század közepétől Újlaki familiárisként működő Szerecsenyek mezővárosaként tartja számon Kubinyi András is. 103 A somogyi XV. századi mezővárosi fejlődés, valamint a Marcali-Segesd útvonal között lépcsőzetesen meglévő mezővárosok: Marcali, tőié azonos távolságra Mesztegnyő, majd Szenyér, Segesd alapján mezővárosi voltát mi is elképzelhetőnek tartjuk. (3. kép) Hasonló érvek miatt tartjuk XV. századi mezővárosnak Hedrehelyt is. Az 1339-ben ugyan még possessioként említett Hedruh 1443-ban már oppidum. Annak ellenére, hogy 1504-ig többnyire possessioként ismerik, a XV. században a Tamásiak, a Héderváriak, majd az Emekei Zopa, az Újlaki család birtokközpontja. Oppidumként való említésekor 9 falu, köztük két vámoshely: Hencse és Kadarkút tartozott hozzá. A század második felében ferences kolostorral, kéttornyú bazilikával, erődítéssel rendelkezett. A Nagyatád, a Kaposszerdahely és Szigetvár mezővárosokkal összeköttetést teremtő utak melletti (3. kép) XV. századi birtokközpont települését - Fügedi Erikkel szemben - mezővárosnak tartjuk. 10 ' 1 S bár a két fontosabb, a somogyvári és a szili út találkozásánál, Kaposvártól kb. 10 km-re levő Hetes (3. kép) mezővárosi szerepét — Fügedi érvelése alapján - vitatni lehetne, mivel csupán egyszer, 1490ben említik oppidumnak, ezt a szakirodalomban mégsem teszi senki. 10 ° Az 1491-ben possessioként szereplő település 1263-ban, 1270-ben villa Hethys. 1324ben Gébich mester, majd 1435-ben a Hetesi család tulajdona. Ekkor - az 1332-37 között már plébániával rendelkező - településhez öt birtokrész tartozott. Néhány éves Guti Országh-birtoklás után, 14601483 között került a laki Thuzok kezére. A laki uradalom - Hetessel együtt - 1490—91 -ig Corvin Jánosé. Az 1982-ben magjelent községi monográfia szerzője, Horváth Imre azt is feltételezi, hogy 1490-ben Corvin János révén kaphatott a possessio vásártartási jogot. S ezért említik a cives et iobagiones oppidi Hethees-t, majd Corvin János birtoklásának megszűnése után egyszerűen possessioként. 10ß Tehát ezek alapján, úgy tűnik, hogy a laki uradalomhoz tartozó, az útcsomópontnál már korábban kialakult Hetesi családi birtokközpontot a Laki Thuzok, majd Corvin János fejleszthette forgalmasabb vásárhellyé. Corvin János uradalmához — 1482—1491 között — tudomásunk szerint egyetlen mezőváros sem tartozott, a hetesi forgalmas útcsomópont kivételével. Ezt bizonyítaná a Hetesen létrejövő nagyobb népesség-koncentráció. Hiszen meglepő módon 1573-74 között a koppányi náhieje falujaként szereplő Hetesnek Segesd mezővároshoz hasonló, 76 háznyi népe volt. Ami nemcsak annyit jelentett, hogy közel félezer ember élt a településen, hanem, hogy VárosMarcali 33, Város-Körös 40, Koppány város 23, VárosIgal 30, Város-Karád 10, Város-Kéthel 13 háznyi népességével szemben Somogy egyik legnépesebb faluja volt. 5 Varga, 1 Szabó, 1 Molnár, 1 Méhös, 2 Szűcs, 1 Kudas (Kádas) 1 Bíró nevű ember utalt - a Dénes nevű kovács mellett - régen meglévő, s különböző mesterséget, ipart űzőkre. 107 A hetesi mezővárosi településkép kialakulása jól illeszkedik a somogyi főurak, középnemesek birtokközpont fejlesztő XV. századi politikájához. így - éppen a Fügedi Erik által - a somogyi XV. századi mezővárosok sorából törölt szenyéri, tapsonyi, de atádi mezővárosi fejlődést, s az ott kialakult képet tartjuk az igen jellemző, XV. század második felére eső somogyi mezővárosi-formációnak. (3. kép) 4. Atád, Tapsony és Szenyér mezővárosi képe 108 Elsősorban Atád falu vagy mezőváros szerepének a kérdése volt sokat viatott. Hiszen, mint azt már említettük - 1382-ben a villa-nak, azaz falunak mondott Atádon civesek, vagyis polgárok, városlakók éltek. Ugyanakkor később, a XV. század folyamán is possessionak és villának, s nem oppidumnak, mezővárosnak nevezték. Ennek ellenére 1475-ben Mátyás király Atádot földesurai egyedüli joghatósága alá helyezi és heti, valamint országos vásártartási joggal ruházza fel, amelyek tulajdonképpen mezővárosi jogokat jelentettek. Ennek ellenére később is possessioként emlegetik. 109 Ekkortájt, 1462-ben kapott Igal is országos vásártartásra jogot. Jóllehet a régi villa-t 1448-ban oppidumként, 1462-ben lakóit cives de Igáiként említették. Valószínű, hogy ez az országos vásártartási jog, vagyis az átmenő kereskedelem ideirányítása tette 102. CSÁNKI II. 'H894, 579., KANYAR 1967, 40., BÁCSKAI 1965, 140. 103. KUBINYI 1973, 18. 104. CSÁNKI II. 1894, 577-578., KANYAR 1967, 40., KUBINYI 1973, 18., MAGYAR K., SM К 3/1979/161-185., FÜGEDI 119181, 476. 99. 105. CSÁNKI II. 1894, 578., KANYAR 1967, 40., FÜGEDI 1981, 77-78., 476. 99. 106. HORVÁTH I., Hetes iközség története Pécs 1981, 38. 107. VELICS-KAMMERER II. 1890, 467. 108. A mezővárosi szinthez még (közelebb álló, de lefelé hanyatló tendenciát imutat a Kanizsai család 'kezében levő Zentpal, amelyet Fügedi is (1981, 476. 99100.) oppidumnak, illetőleg possessionak vesz. 1355ben még villa, majd 1i390-ben possessio. 1410-ben civitas et possessio, de ugyanakkor oppidum seu civitasként 'is emlegetik. 1420, luföS-ban már csak possessio. (Csonki II. 1894, 583.) A törökkorban 1565-66-ban Segesd náhiéban Szentpád faluként szerepel (Somogy MVV, 464.) Kanyar (1967. 40,) mezővárosnak tartja. A jelentősebb Záíkány közvetlen közelében levő települést a Kanizsaiak nem fejlesztik birtokközponttá. Bácskai (1965, .28.) 1512-ben 140 főmyi lakosáról tud. 109. CSÁNKI II. 1894, 576., JANKOVICH 1976, 13-14.
