Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
Mészáros Balázs: Bél Mátyás hagyatéka.
BEL MÁTYÁS HAGYATÉKA 189 A mű I. része nem jelent meg. A II, rész a „Notitia" — azonban módosult formában, és lényegesen bővebb tartaloimimall elkészült, s részben meg is jelent. Megjelenését rendkívüli gonddail végzett hatalmas adatgyűjtő munka előzte meg. Az adatgyűjtésbe bevonta saját gyermekeit, távoli vidékeikről származó tanítványait és ismerősei széles körét. A tanulók között előre megszövegezett és megvonalazott kérdőívet osztott szét azzal a megbízással, hogy a tanulmányi szünetek ideje alatt a szüleik, ismerőseik bevonásával töltsék ki a válaszokat. Az adatok megbízhatóságának igazolásául a tanulóknak a lapokat alá kellett íratni szüleikkel, adatközlőikkel, vagy a helybeli lelkipásztorra*!. Az így egybegyűlt sok ezer gyűjtőív adatait azután összevetette saját jegyzeteivel, osztályozta történelmi, földrajzi, gazdasági, statisztikai csoportokra. A bizonytalan adatokat levelezéssel, kutatással ellenőrizni törekedett. Kapcsolatba került az ország jóformán összes lelkészi hivatalával, hatóságával. Munkája mindenesetre kivívta a közfigyelmet. Sokan támogatták, de voltak, akik akadályozták, sőt kémkedéssel is gyanúsították. Batthyány József kalocsai érsek vette pártfogásába. Megnyerte szaunára Pálffy Miiklós nádor támogatását, aki tájékozódva tevékenységéről, nemcsak a vádaskodásoktól védte meg, hanem támogatására felhívta a törvény hatósá g óikat is. — Utasította Belt, — munkáját közérdekűnek minősítve —, hogy a megyékre szétbontott anyagot az illetékes vármegyéknek küldje meg, s ott kijelöltetett egy-egy cenzort, akinek a beküldött anyagot át kellett vizsgálni, a tévedések korrigálása, az anyag újabb adatokká 1 ! való bővítése végett. Minden megye anyaga két fő részre oszlik: I. Általános rész, tartalmazza a vármegye földrajzi, természetrajzi leírását, állat-, és növényvilágát, ásványi kincseinek ismertetését. II. Különös rész, 'tartalmazza a megye régibb és újabb lakóinak ismertetését, nevezetesebb családjainak bemutatását, az ott működő közhivatalok jellegét, működését, továbbá a szabad kir. városok, a várak, kastélyok történetét, a fellelhető történeti emlékek leírását — a mezővárosok és községek felsorolását, főbb statisztikai és gazdasági adatait, végül közli a ..tabula itineraria comitatus"-t, a megye úthálózatának jegyzékét. 13. Kanyar József: Két honismereti munka véleményezése Somogyban a XVIII. században (Somogy, 1975/2. szám, 91. old.) ,,. . . Két jelentős helyismereti munka készült el és látott - részben - napvilágot a XVIII. században megyénkre vonatkozóan. Az egyiknek a század első felében készült el a kézirata, a másik pedig a század utolsó éveiben hagyta el Budán a nyomdát. Az első Bél Mátyás munkaia volt, a második Vályi Andrásé. Az elsőről szakirodalmunk ismeri már — a tudománytörténetileg is hasznos — megyei feljegyzéseket, ezúttal csak a helvi »lektorálás« hivatalos útját idézzük, amikor is Pálffy János főispán — 1738. január 24-én — leiratában arra kérte a megyét, hogy a Bél Mátyás által elkészített »Descriptio com. Sirnighiensis« című kéziratot vizsA kiegészített anyagot vármegyénként Bél még egyszer átdolgozta, majd az udvari kancelláriának kellett megküldenie, ahol megbízták Paláthy Ferenc és Mattyasovszky Imre udvari tanácsosokat, mint cenzorokat, a munka felülbírálásával!. A kancellária az anyagot újból megküldte a megyéknek, ahol mostmár a „karok és rendek" soraiból kiemelt bíráló választmány foglalkozott vele. Voltak azonban vármegyék, mélyek gyanakodva figyelték területük, községeik ilyen nagy apparátussal történő felmérését, s különféle kifogásokkal, időrabló levelezéssel akadályozták a munkát. A vármegyék többsége azonban megfelelt a megbízásnak, így Somogy is, amikor Pálffy 1738. január 24-én kelt leiratában arra kérte a megyét, hogy Bél Mátyás „Descriptio comitatus Simighiensis" című kéziratát vizsgáltassa felüli, a megye Nagy János vármegyei főjegyző útján 1742-ben megtette észrevételeit. 13 A kancellária a Notitia munkálataival egyidejűleg megbízta Mikoviny Sámuel akkor kinevezett kir. kincstári mérnököt azzal, hogy Bél munkájához vármegyénként gondos tér-képet készítsen. 14 Mikoviny a megbízásnak kiválóan megfelelt. Ő vetette meg a korszerű hazai térképezés alapjait. Végre tíz évnyi adatgyűjtés és szövegezés után kiadásra készen állott a nagy mű, Bél, akiinek III. Károly megengedte, hogy művét neki ajánlja, - szabadalomlevelét kért s azt 10 évi időtartamra meg is kapta. A császár anyagi támogatását is kilátásba helyezte. Bél ezek után Straub Pál bécsi könyvkereskedővel megállapodott a munka kiadásáról, Amszterdamban készülő gondos nyomásáról és forgalomba hozásáról. Straüb előfizetési felhívása szerint az anyagot négy részben, összesen 6 kötetben kívánták megjelentetnli. Ez a terv sem tartalmilag, sem formailag nem valósult meg. A munkának összesen csupán 4 kötete jelent meg. A kötetek tartalma, terjedelme és megjelenése így a!aku ( It: I. kötet 1735-ben jelent meg, 696 nagy ívrét oldal terjedelemben, Mikoviny Sámuel három ívrét szélességű két Pozsonyi látképévé 1 !, és megyetériképével.-A kö+et Pozsony vármegyével foglalkozik. II. kötet 1736-ban jelent meg, 587 oldal terjedelemben, nagy ívrét alakban. Első fele még ugyancsak Pozsony vármegyét, főleg a Csallóközt ismerteti. Máqáltasso felül és arra a megjegyzéseit mielőbb készíttesse el. A megye négy év múltán — Nagy János vármegyei főjegyző útján - 1742-ben tette meg az észrevételeit. Az általános megjegyzések között csuoán két dologra hívta fel a megye a szerző figyelmét: 1. a Határőrvidéken a Varasdkárolyvárosi generalátus területéhez csatolt, s így Somogy és Kőrös megyék közt hosszú időn keresztül vitatott Répás-kerület ügyére, valamint 2. a földesurak tényleges vagy feltételes birtoklásának a problémáiára. Majd részletes megjegyzések következtek a 152 folió-ívre terjedő kéziratra, amelynek utolsó oldalait a megyei utak táblázata foglalta el..." 14. Kosáry: i. m. 184. old.
