Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
Mészáros Balázs: Bél Mátyás hagyatéka.
T90 MÉSZÁROS BALÁZS sodik fele Turóc, Zólyom és Liptó vármegye leírását nyújtja Miikoviny térlképeive'l és Bél Mátyás egész oldalas arcképével. III, kötet 1736-ban jelent meg, 642 oldal terjedelemben, nagy ívrét formában. Pest, Pilis és Solt vármegyék anyagát tartalmazza. Az előszó után Bél Mikoviny Sámuel tanulmányának adott helyet. Ebben a tudós mérnök, a boroszlói tudományos akadémia tagja kifejtette nézeteit a térképek helyes készítésének módjáról, a korábbi térlképrajzo'lók által elkövetett hibáikról, a felmérés helyes módjáról és a jövőben követendő eljárásról. A 24 fólió o'ldal terjedelmű tanulmány a hazai kartográfia történet alapvető forrásműve. Sajnos latin szövegét magyarra még nem fordították le. Szlovákul már megjelent. Mikoviny tanulmánya, térképei és a megjelent kötetekben közölt városképei a műnek kartográfiai és ikonográfiái értéket is biztosítanak. IV. kötet csak hat év múlva, 1742-ben jelent meg 768 oldal terjedelemmel, Nógrád, Bors, Nyitra, Nagyés Kishont vármegyék leírásával. A kötet előszavában kesernyésen írja Bél: ,,... Isten kegyelméből az egész munkát elvégeztem, úgy hogy ami hátra van, azonnal sajtó alá adhatnám és kinyomathatnám, ha az idők a múzsákhoz kedvezőbbek, és az emberek igazság és jogszeretőbbek volnának . . ." Haláláig azonban már nem tudta újabb kötet megjelenését elérni. Lássuk hát, mit tett az utókor életművének aratatlan termésével? A Notitia anyagának csupán mintegy harmada jelent meg nyomtatásban, összesen 2693 oldal terjedelemben. A mű nagyobb része, mintegy tízezer fólió o'ldal kéziratban maradt. 1892-ben Zichy Jenő gróf jelentette még meg a kéziratos anyagból Mosón vármegye leírását, 71 oldal terjedelemben és mindössze 100 példánybam. Ezt a kiadványt szoktak a Notitia V. köteteként emlegetni. Bél, mint tudjuk, műveinek nagyobb részét kora tudományosságának nyelvén, latinul írta, és csupán kisebb hányaduk jelent meg nyomtatásban. A nyelvtanok és néhány tankönyv kivételével újabb kiadásuk nem jelent meg, és szinte hozzáférhetetlen könyvritkaságokká váltak. Kiadott műveit nagyon kevéssé, kéziratos hagyatékát pedig jóformán alig ismerjük. Történeti jellegű kézirati hagyatékának egy része nyolc gyermeke közül a legidősebb — Károly - birtokában maradt, aki később a lipcsei egyetem történelem professzora lett. Hagyatékának egy részét özvegyétől Batthyány József kalocsai érsek vásárolta meg 1600 forintért. A megvett 82 köteg kéziratot 1770-ben a Dunán, hajón vitték Kalocsára. A hajósok gondatlansága következtében az iratok egy része átázott, elmosódott. Szerencsére Batthyány azonnal gondoskodott megimentésükről, lemásolásukról. Ez az anyag később, amikor Batthyányi esztergomi prímás lett, a prímási levéltárba került, ma a Főszékesegyházi Bibliotéika Batthány gyűjteményében őrzik. Erről az anyagról Miller Jakab Ferdinánd készített leírást, amely az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található. Az esztergomi anyag jel'legét jóformán csak innen ismerjük. Egyéb iratok és tanulmányok között ott van 45 vármegyére vonatkozó iratanyag, részben másolatban. Tudjuk, hogy pedagógiai vonatkozású iratait, egyes tankönyveinek kéziratos anyagát és további 17 köteg kis ívrétű kéziratát (a Notitia Pilis, Nyitra, Bars, Liptó, Hont, Pozsony, Zólyom, Nógrád és Szepes vármegyékre vonatkozó kéziiratainak nagy részét) a pozsonyi líceum őrzi. A magyarországi és szlovákiai levéltárakból hiányzik Bereg, Torontál és Krassó vármegye anyaga. Úgy lehet, valahol még lappang. Az Országos Széchényi Könyvtár is jelentős Bélféle kéziratos anyagot őriz, részben különféle vásárlásokból a Széchenyi és az l'llésházi hagyatékból, részben Jankovich Miklós gyűjteményéből és Gyurikovits György 19. század elejei másolataiból. Megtalálható köztük 29 vármegye kéziratos anyaga, némelyik duplumban is. Jelentős mennyiségű az itt őrzött egyéb vonatkozású kéziratköteg is. Az özvegy birtoka ban maradt anyag egy részét Kollár Ádám bécsi könyvtárigazgató vásárolta meg. Az ő révén a bécsi Staatsarchiv 19 köteg kéziratot birtokol. A jelek szerint nagyobb részt kútfők gyűjteménye lehet. Azt, hogy gyermekei, tanítványai, tisztelői, egyháza révén mennyi és milyen kézirata hova került, nem is sejtjük. Terjedelmes, sokirányú levelezése ugyancsak lappang. Azt, hogy kutatóink mit tettek Bél Mátyás kéziratos anyagából magyar nyelven hozzáférhetővé, könnyen áttekinthetjük. Lukács Károly az első, aki eredeti kéziratos anyagot tárt fel. Neki köszönhetjük a Balatonnak Bél által készített nagyon gondos leírását. Bél több alkalommal volt a Festetioh család vendége Balatonkeresztúron, sőt 1731 hosszú telét egészen ott töltötte, így alkalma volt hiteles képet adni a 18. századi Balatonról, halászatáról, környéke népességérő 1 !. Különöseri a déli part menti útvonalat ismertette részletesen. Ennek Somogy vármegye helytörténete szempontjából van jelentősége. Számos Bél-művet jelentettek meg Csehszlovákiában latinul vagy szlovák fordításban. Külön figyelmet érdeméi A. Petrov prágai professzor 1925-ben közreadott .Jractatus de re rustica Hungarorum" című kiadványa, mélyben a mű teljes latin szövegét tette hozzáférhetővé. A mű bevezető része a falusi életet ismerteti általánosságban. Az I. rész a földművelésről, állattenyésztésről szól, bem tatja ennek eszközeit, eljárásait, szokásait. — A II. rész a kertészet, gyümölcstermelés, gyógynövénytermesztés és -gyűjtés, a méhészet és a virágkertészet anyagát öleli fel. A A III. rész a vadászatról, a halászatról és a madarászatról szól. Ebből a részbő'l a kézirat 361—387. lapjain közölt „De piscatione hungarica", azaz a magyar halászatról szóló fejezetet adta közre magyarul Lukács Károly a Tihanyi Biológiai Kutató Intézet Évkönyveiben.
