Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
Knézy Judit: A somogyi parasztgyermekek életének kutatása
A SOMOGYI PARASZTGYERMEKEK ELETÉNEK KUTATÁSA 89 Más témakörök tárgyainak beszerzésével együtt gyermekjátékok, -viseletek, paszitos garnitúrák, valamint családi fényképek gyűjtésére is törekedtem. A tárgyi gyarapodás kezdetben nem volt jelentős, 20 csak a szőttesek, kerámiák terén. Annál inkább nőtt a családi és iskolai fotóanyag az évek során: Alsók, Csurgó, Sarkad, Nagymarton, Somogyacsa, Szabadi, Kutas, Somogyszob községekből gyűjtöttem, illetve reprózásra elkértem régi fényképeket (III. tábla). 21 1968ban, az akkori csurgói járásban hirdettünk pályázatot iskolai szakköröknek régi viseletet, gazdálkodást, építkezést stb. megörökítő képek gyűjtésére. Rendkívüli eredménnyel járt. 1970-ben a szuloki á.talános iskolások küldték be egy albumra való régi fotót (IV. tábla), minden esetben sok kép gyermeket vagy családokat, iskolásokat ábrázolt. 1967-ben a nagykanizsai Thury György Múzeummal közösen végeztünk monografikus falukutatást, s az összegző kiadványba írtam egy részt a pogányszentpéteri gyermekek játékairól, külön kiemelve az ún. „játszó" vagy játszóhely szerepét. Utaltam arra, hogy a szegényebb gyermekeknek sokkal kevesebb ideje jutott a játszásra, mint a gazdagabbaknak, mert igen korán befogták őket munkára. 22 Egy későbbi, a tojáshímzésekkel kapcsolatos cikkemben 23 szintén szó került egy jellegzetes játszási alkalom, a húsvét délutánjának szerepéről a gyermekek s a falu életében, valamint húsvéttal, hímestojással kapcsolatos játékokról, szokásokról. De ezek csak részkérdések. Részletesebb adatgyűjtést Csököly, Kisbajom, Rinyakovácsi, Gige községekben végeztem 1968—75 között egy nagyobb táplálkozási összefoglaló keretében a csecsemők és gyermekek étkezéséről, az asztali ülésrendről, a nagyobbacska fiúk, lányok alkalmi élelemszerzéséről, részvételéről a gyűjtögetésben, halászatban. 2 "' Ugyanitt a családi élet más vonatkozásairól is adatokat nyertem, pl.: hol aludtak a gyerekek, milyen bútorokat készítettek nekik, hol volt a helyük a szobában, konyhában, pitarban alvásikor, ki nevelte őket, míg szüleik dolgoztak, a falu milyen szokásaiban vettek részt. Az emlékezésanyagból világossá vált, hogy az 1920-as évek végétől komoly szemléleti változás történt a gyermeknevelés terén pl. a higiéniában. A katonaságot megjárt fiatal apák már fokozottabban kezdtek ügyelni a tisztaságra, ők maguk rendszeresen mosakodtak és nemcsak a csávásból az arcukat, kezüket. Már nem engedték, hogy a kicsiny gyermek együtt aludjon az öregmamával, azt sem, 20. 1964-73 között 21 darab gyermekjáték, 72 darab gyermekviselet, szőttesek Csurgó, Alsók, Nagymarton, Somogybüklkösd, Somogyszoib, Szenna stb. községekből. 21. Kezdetbein viseleti adatok gyűjtése során vettem elő a családi fényképeket, később igyekeztem egy-egy család fotótárát megszerezni vagy lereprózni. Fényképek beszerzésében nagy segítséget nyújtottak: özv. Balázs Rudolf né, Csurgó; özv. Csert i Jánosné, Csurgónagymarton; özv. Szvath Jánosné, Bonnyapuszta; Gaál Nagy Gáspárné, Szabadi (Pécs). 22. KANYAR J.-KERECSÉNYI E.-KNÉZY J.: Fejezetek Pogányszerrtpéter történetéből. Kaposvár, 1967. 89. Az hogy szájon csókolgassák őket. Ebben a törekvésben az akkoriban szervezett gazdatanfolyamok segítették, igazolták őket. A gyermekélet tárgyainak, a velük kapcsolatos adatfelvételeknek új lendületet adott Somogyban 1973-tól az új, állandó kiállításra való felkészülés. Gönczi Ferenc tiszteletére a gyermektémában elért eredményeinek adózva került be készülő kiállításunk tematikájába a Családi élet, gyermekélet, gyermekjátékok című rész. Elsősorban a tárgyi anyag gyarapodott, önkéntes gyűjtőink, múzeumbarátalnk - kérésünkre többen - elkészítették gyermekkori játékaikat, segítettek eredeti darabok fellelésében is. Így készültek rongybabák Somogyszentpálon, Törökkoppányban, Pogányszentpéteren, Berzencén, Szántódon, Lakácsán, csutaeszközök és szalmapörgetők Balatonszentgyörgyön, kéregbetlehem Pogányszentpéteren. Régi darabok közül kiemelendő egy zsúpos tetejű, istállót formázó bábtáncoltató betlehem Balatonszentgyörgyről az 1910-es évekből, 25 faragott sí az 1940-es évekből Törökkoppányból stb. Viseletek terén is jelentős volt a gyarapodás, de az eredeti garnitúrák (lakácsai 13—14 éves lány két teljes öltözéke, csurgónagymartoni hároméves fiúcska ruhaegyüttese), egyes ruhadarabok mellett kiegészített (lakácsai pólyateknő félszerelve — mindegyik anyag régi, de erre az alkalomra összeállított -; 3 éves kislány két teljes öltözéke) vagy régi anyagokból teljesen rekonstruált (gálosfai német kislányruhák) darabok is bekerültek a múzeumba. A kiállítás vezetőjében az egykori parasztgyermekek életérő!, életük tárgyi kísérőiről is szól egy rövid részlet. Nagyobb összegezésre nem volt mód, s elég mélyenszántó adatfeltárás. Amit a hivatásos néprajzosok elhanyagoltak ezekben az években, azt részben pótolták az önkéntes gyűjtők, honismereti szakkörök. 1966-tól kezdődően több értékes pályamunka érkezett be a gyermekélet, gyermekjátékok témakörben, e művekkel néhányan megyei és országos díjakat is nyertek. Érdemes felsorolni pl. Bíró Gyula Homokszentgyörgyről való (1966) és Radies Márta Bizéről való (1975) Bölcsőtől a sírig című dolgozatát, Gelencsér Sándor több munkáját; a gyermekjátékokról Mike Györgyi Lábodról (1966), Gaál Nagy Gáspárné (1971) Szabadiból, Simon József Balatonszentgyörgyről (1972), 26 Pintér Pálné Kapolyról (1977) küldött be jó leírást, illetve feldolgozást. S akkor még a jeles napi szokásokról anyagi kultúráról írt részben Kerecsényi Edit tekintettel volt a gyermeikek viseletére, táplálkozására, bútorzatára stb. 23. KNÉZY J.: SHH 1971/1. 60-69. p. 24. KNÉZY J.: SMK II. 1973. 103-118. p. 25. Ismertebbek eddig a Balaton környékén az egy (Vörs) vagy kéttornyú templomot ábrázoló betlehemek is, pl. a balatonberényi (RRM 72.29.1.1-15.), a Lengyeltótifból publikált (T. I. Ethn. 37/1926). Ezek későbbiek lehetnek. 26. MIiKE GY.-SIIMON J.: Egyedem-begyed em. Kaposvár, 1976. 29. címmel megjelent két pályázat anyaga.
