Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
Knézy Judit: A somogyi parasztgyermekek életének kutatása
90 KNÉZY JUDIT szóló jó munkákat nem is említettük — nagyjából ugyanezektől a szerzőktől. Külön kiemelkedők, a szemtanú hitelességével szóló, eleven, hiteles leírások Simon József és Pintér Pálné visszaemlékezései a szegényparaszti sorú gyermekek életéről. Ök más témájú munkáik kapcsán (lakáskultúra, mezőgazdasági munkák, pásztorélet) is mindig részletezik a gyermekek helyét e tevékenységekben. A mezőn dolgozó anyák és gyermekeik sorsát Pallósi József (Nagyberki) 1980ban készült pályamunkája részletezte a lehető legszakszerűbben. 27 Az 1960-as évek végétől több pályázó vett részt a Néphit topográfia és a Komaság című kérdőívek feldolgozásában, ezzel is tevékenykedve az országos gyűjtőmunkában és adatokat szolgáltatva a családi élet kutatásához. 1975-ben jelent meg Együd Árpád nagy közönségsikert elért kötete, a Somogyi népköltészet. 28 Ebben altatókat, kiszámolókat, táncos, hidas játékokat, falukerülőket stb. is bemutat. Értékelése sajnos szűkszavú, ebben jelzi, hogy egy kötetre való gyermekjátékanyaga várna még megjelenésre. Azóta anyaga még inkább gyarapodott. A gyermekbútorok témájában kiemelendők Kerecsényi Edit csurgói és környéki kutatásának eredményei: a vidék paraszti lakáskultúrájának összefoglalója, változásvizsgálat, s a bútorok részletes leírása a családi élet sok-sok adatával. 2 ' Üj lendületet adott a gyermekélet tárgyi anyagának gyűjtésével kapcsolatos munkáknak az a tény, hogy Somogyban az 1970-es években megnövekedett az enterieur-ök, illetve a teljes lakóházberendezések iránti igény a tájházak létrehozásával és a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény áttelepített lakóházainak bemutatásával. 1977-ben a zamárdi tájházban kellett bölcsőt felszerelni, 1978-ban Buzsákon is, de itt a hátsó szoba tematikus kiállításában gyermekjátékok is szerepelnek. A legdifferenciáltabban a szennai gyűjtemény hat lakóházában tudjuk érzékeltetni a különbözőségeket különböző rangú családok gyermekeinek bútorzata között, s a legtöbb típust bemutatni (V. tábla). A szennai lakóházban nem jelezzük kisgyerek létét. A rinyakovácsi szobában látható egy rengőszék a rajta lévő pólateknővel együtt, az 1860-as években szokásos módon. 30 Mivel nem mindenütt aludt külön a gyermek, hanem együtt a nagyvagy dédmamával, ezért a kisbajomi szobába nem került rengő pad, de egy feltételezett egy-másfél éves kisded létét kerekeken futó járókáva] jeleztük. A csökölyi lakóházba szintén került rengőszék pólyateknővel, de egy másik fajta állószék áll a két ágy végénél, mint a nagykorpádi házban. Nagyobbacska gyermekek az ágy alá kerekeken betolható, ún. supiban is aludtak. Ilyet a kisbajomi szobában mutatunk be. A somogyszobi lakóházba bölcső kerül járókával. Serdülő fiú sok esetben már az istállóban aludt, ilyet is szeretnénk a csökölyi istálló padlásán bemutatni dikóval, kékfestő ágyneművel. A Gyermekév kapcsán a honismereti szakkörök, az úttörőmozgalom is tenni kívánt valamit a gyermekekhez közelálló, kedves téma gyűjtésével a megyében, így hirdettünk 1978-ban pályázatot régi gyermekjátékok gyűjtésére, régi adatok alapján tárgyak készítésére. Az eredményen lemérhető volt a honismereti és néprajzi pályázati mozgalom hatása, de az úttörőmozgalomnak is azon törekvése, hogy alkotó táborokban, gyakorlati foglalkozásokon tanítsanak játékkészítést stb. érezhető. A korábban már eredményesen pályázó szakkörök mellett (Lábod, Felsőmocsolád) eredményesen szerepeltek mások is (Buzsák, Szőcsény-puszta, Somogyudvarhely). Még felnőttek is küldtek be munkákat egyénileg Balatonszabadiból (különösen finoman kivitelezett csutajátékokkal), csoportosan Somogyudvarhelyről. A gyermekpályázat eredményén felbuzdulva 1979ben hasonló keretek között jeles napi és családi szokások tárgyai, régi fényképek szerepeltek pályázaton. Ennek szám szerint kevesebb tárgy volt az eredménye, de több volt közte az eredeti és nem rekonstrukció: paszitos véka szőttessel, edényekkel, mátkatál, keresztelésre adott kendő; jó szokásleírások érkeztek be Attaláról, Mocsoládról, Nagyberkiből, Udvarhelyről, régi fényképek Attaláról. Megjegyzendő, hogy a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága időközben megalakult más néprajzi gyűjteményei szintén törekedtek a gyermekélet tárgyainak gyűjtése. így N. Kapcár Rozália 1979-ben kiállítást is rendezett Marcaliban és Kaposvárott a témából. A Csurgói Helytörténeti Gyűjteménynek mind gyermekviselet, mind gyermekjátékanyaga remek darabokkal van képviselve, s megfelelő adatokkal ellátva. A gyermekélet kutatása Gönczi Ferenc halála után - mint ez beszámolómban kiderült —, nem állt a néprajzi munkálatok homlokterében, más témák kapcsán, kiállítási kampánygyűjtések, néprajzi tárgy- és adatgyűjtőpályázatok részeként. A rendelkezésre álló recens adat-, fotó- és tárgyi gyűjtemény e témáról oly tartalmas, hogy itt lenne az ideje egy újabb öszszegzésnek, mely a levéltári, irodalmi, statisztikai, családszervezeti és gazdaságtörténeti forrásokat is feltárná. összefoglalómban nem soroltam fel a Rippl-Rónai Múzeum hivatásos és önkéntes munkatársainaik minden olyan gyűjtését, témáját (pl. nagycsaládok kérdése a saját kutatásaimban), ami a régi parasztgyermekekről, életükről, játékaikról alkotandó korszerű szemlélet kialakításához hozzájárult. A kiemelt példákban szembetűnő a szerző tárgyi néprajzi érdek27. Remélhetőleg a Somogyi Honismereti Híradó hasábjain mind Pallósi József, mind Pintér Páiné munkája olvasható lesz. 28. EGYÜD Á. : Somogyi népköltészet. Kaposvár, 1976. 29. KERECSÉNYI E.: 100 év népi lakáskultúrájának alakulása Csurgón. Somogy Néprajza II. 1980. 13-60. p. 30. KNÉZY J.: Műemlékvédelem. 1979. 4. sz. 337-344. p.
