Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
dr. Magyar Kálmán: Ispánsági és nemzetségi központok kutatása somogyban I.
62 MAGYAR KÁLMÁN - ezüstgarasa (II. tábla 28.) datálja a felette lévő sírokat. A koporsós, Ny—K-i tájolású csontvázak környékéről származó leletek is a XVII. század végére (II. tábla 29.), illetőleg a XVIII. századra datálhatok. 62 Végsősoron ezt az egyrétegű — a teljes dombot kb. 100 m-es hosszúságban elfoglaló - temetőt Mária Terézia rendelete alapján, a XVIII. század második felében hagyhatták fel. A községben folytatott régészeti—topográfiai kutatások által az 1978-ig a Szent Miklós bencés, kegyúri monostor helyének tartott területről, végsősoron egy XVI—XVIII. századi építmény alapjaiból került elő a csont amulett. (II. tábla 27.) A babócsai nemzetségi központ monostorának, illetőleg templomainak alapját nem sikerült pontosan meghatároznunk. Annak ellenére, hogy a gyógyszertárnál és a Zrínyii u. 21. számú háznál, egymástól közel 200 m-re, a domboldalon lévő további, Ny—K-i tájolású, melléklet nélküli sírokat tártunk fel a kertekben. Gi Egy ismeretlen korú — Segesd késő-középkori temetőjéhez hasonló — temető húzódhatott itt is. 1980 nyarán a külső, az ún. bolhái határ felé eső területen találtunk 48 sírt, amely egy Ny—K-i tájolású, kétrétegű, középkori koporsós temető része lehetett. 04 A temető legáltalánosabb leleteihez — a koporsószegen kívül — a bronz ruhakapocs és a bronz hajtű tartozott. (III. tábla 2-6., 8-14.) A 38. számú sírban — bronz pityke, bronzlemezkék kíséretében — három gömbösfejű bronz, valamint egy 1585-ös évszámmal ellátott, II. Ferdinánd ezüst dénár került a napvilágra. (III. tábla 7., 15.) Egy erősen bolygatott sír koponyáján lévő zöldes elszíneződés, valamint a — csupán nyomokban megmaradt — virágdísz az itteni pártaviseletre utal. A megtalált ruhakapcsok a Léránt-kerti és a Bodrogbüi temető középkori (XV—XVI. századi) sírjaihoz hasonlók. (III. tábla 2-6.) A bronzgömbfejes tű a Somogyvár—Erdészet ásatásánál, valamint a Kaposvár, 61. számú út temetőjénél figyelhető meg. A másik, a nagyméretű, gömbösfejű, granulált díszű hajtű — díszítés nélküli bronz62. A sírok egy kiterjedt, egyrétegű, templom nélküli temetőhöz tartozhattok. 63. A Zrínyi u. 25-27. sz. ház kertjében — egy nagyobb, téglatörmelékes terület közelében — csontvázmairadványok kerültek elő. Kutatása — az odatelepített szőlő és gyümölcsös miatt — jelenleg nem lehetséges. 64. A temető sírjait már 1944-ben, a (lövészárok ásása során megbolygatták. ARATÓ BÉLA (Babócsa, Várdomb u. 10.) lakos szerint pártamairadványok, gyűrű és pénzérmék is előkerültek. 65. Bronztűk. KALMÁR J., A fülelki (Filakovo) vár XV-XVUI. századi emlékei RF 4. Budapest 1959., XXVII. t., BÁRDOS E., SMK 3/1978/267. II. 14-30., III. 1-25., IV. 20r28., XVI. 19-21. Ezekből a II. 29-30., 111. 3., 14-22. nagyobb ólom, illetőleg bronzdíszű, részben üveggyöngygyei díszítve. Még díszesebb formában LOVAG ZS.— T. NÉMETH A., FA 25/11974/229. 4-6. 66. Babócsa—Szabadság téren egy XIV—XV. századi övmerevítő került elő. (MAGYAR 1974., 20.) 67. ÉRI l, VMMK 6/1967/183-195. és ólomfejes típusa — ugyancsak a Kaposvár, 61. számú út sírjaiban gyakori. 05 A temető aprószemű, világoskék gyöngyszemei a Somogyvár-Erdészet pártás sírjánál, valamint az itteni, ugyancsak késő-középkori, Léránt-kerti temetőnél fordultak elő. A leletek alapján ezeket a sírokat — a Léránt-Jcertinél nagyobb —, de ugyancsak egy elpusztult templom temetőrészének tarthatjuk. A 150x50 m-es alapterületű, dombos területre kiterjedő, XVI—XVII. századi temető D-i fele lehetett. Végsősoron a babócsa/ nemzetségi központ Árpád-kori temetői, egyházai, illetőleg a rájuk utaló leletek feltárásaink során még ezideig nem kerültek elő. 66 A Dráva vidék nemzetségi központjától É-ra, a Balaton partján, Rádpusztán található a Vencellin-Rádi nemzetség központja. A nemzetség XI—XVI. századra datált, 20x9 m-es egyházát Éri István tárta fel 1959ben. 67 . Viszont a nemzetségi központ kegyúri egyházának a temetője még feltáratlan. 1970-1981. között a rádi központ környékén rendszeresen folytattunk terepbejárásokat, helyszíneléseket. Ezek révén találtuk meg a Kötcse—Pócapuszta, Balatonszárszó, őszöd, Zamárdi-Pusztai-dűlő, Karád —Fehéregyháza, Nagycsepely-Kiskút és Teleki elpusztult középkori egyházainak temetőit és a rájuk utaló leletanyagot. (VII. tábla-X. tábla.) 68 A Kötcse-Pócapuszta elpusztult templomkörüli temetőjének a helyén lévő bordázott S végű hajkarika (VIII. tábla 18.) a XI. század második felétől keltezi a temetőt. 69 Ugyancsak az Árpád-kori leletanyaghoz kapcsolható két bronzkarika. (VIII. tábla 11-12.) Későbbi viszont a bronzspirál díszű párta maradványa. 70 (VIII. tábla 7-8.) Az övek tartozékai között két bronzból készült, bordázott, téglalap alakú, nagyobb csat (VIII. tábla 2728.), amelyek a nagytályai temető csatjaival (IX. tábla 3—4.) megegyeznek, és a hasonló, de kisebb, gomba alakú díszítéssel, valamint a kisebb vonallal és pontsorral díszített darab szerepelt. (VIII. tábla 23., 29.) A különböző méretű övek veretes darabjaihoz 68. Kötcse, Nagycsepely, Szálad régi templomaira utal KÖRMENDY J., VMMK 10/1971/67-68., az 1748-as Canonica Visitatio adatai részben közölve MAGYAR K., Szántód és környékének története a középkorban. Budapest 1982. 1-182. A leletmeintő munkában ÖSZ JÓZSEF és M. HROTKÓ ZSUZSANNA vettek részt, valamint alkalmanként DOBOSI VIOLA, BÁRDOS EDITH és HONTI SZILVIA. Jelentős segítséget nyújtottak Zamárdi, Balatonföldvár és Balatonszemes, Kötcse honisrnereiti sziakkörvezetői. 69. Egységesen a XI. század végén terjedt el az egész Kárpát-medencében. (MESTERHÁZY K., DMÉ 19621964. 104.) 70. A két bronzspirál a különböző virágmotívumokíkal díszített párták tartozéka. Ilyen Ikerült elő Bodrog-Bün is, a XIV—XV. századra keltezve. A szívmotívumos típus Csuton (GEREVICH L, BpR 13/1943/141. XXXVI.), a köralakú mintával (uő.: 1943., 149. 27. kép), a gombás motívumra emlékeztető a hedrehölyi gyűrű dísze (MAGYAR K., SMK 3/1978/162-163. 1-2. kép).
