Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

dr. Magyar Kálmán: Ispánsági és nemzetségi központok kutatása somogyban I.

ISPÁNSÁGI ÉS NEMZETSÉGI KÖZPONTOK KUTATÁSA SOMOGYBAN I. 63 tartozik az ugyancsak ott előkerült - krokodilfejre emlékeztető -, geometrikus, leveles, pontsordíszű, bronz szíjvég, a szélén pontsorral díszített, belül szívalakú mintákkal ellátott csatlemez csatlakozója. (VII. tábla 14-15.) Valamint a hosszú, téglalap alakú, szélén hármas és középen nagyobb körökkel díszített típus és a gótikus mérműdíszes kis töredékes darab. De ide sorolható a kisebb, négyzetalakú, pontsorral díszített rozettás vagy az ugyancsak kisméretű, négyzetalakú és felfüggeszthető bronzdísz. (VIII. tábla 35., 3-4., 26.) Egyedülálló darab a négyzetalakú, jellegzetes formájú, csontból készült övveret, valamint az ehhez a típushoz tartozó, bronzból készült szíjvég. (VII. tábla 4., 7.) Ha ezeket az övvereteket megvizsgáljuk, akkor a szívmotívummal és a köralakú díszítéssel ellátott típus azonos formában a csuti, a kisnánai középkori temetőből ismert. De motívuma ugyancsak megtalálható a kaszaperi és a nagytályai középkori temető övcsatlemez díszénél.

71 A kisebb, a négyzetalakú rozettás díszű darab pedig Szabó Kálmán benei anyagával rokon.

72 A Kötésén talált kis veretek, hasonló formában, de ruhadíszként a Kecskemét környéki temető XIV. századi anyagában is előfordulnak. Az említett csontos övveret, a négy lyukkal, recézett széllel és kissé domborodó felületből kiemelkedő, kereteit koronggal, melynek közepén rögzítésre szolgáló vasszegek számára fúrt lyuk van — a G. Sándor Mária által publikált — magyarországi lelőhelyek típusaival egyezik meg.

73 Ez a Somogyból származó első típus. De ugyancsak egyedülállónak kell tartanunk azt a bronzból készült szíjvégtípust, amelynek általános formái Magyarországon csontból készítve kerültek elő.

74 (VII. tábla 4., 7.) A csontleletekhez tartozhat a ritka, nagyméretű kés- vagy bárdnyél. Egy kisebb késnyél, valamint két hegyes, árszerű eszköz és egy kereteit, sakktáblaszerű bekarcolással díszített tűtartó.

75 (VII. tábla 1—3., 9.) Az övtartozékok, a csontanyag — a fentiek alapján — a XIV—XV. századra datálhatok. Az előkerült bronzgyűrűk szintén a Bodrog-büi, a Kaposvár, 61. 71. Köralakú mintával Kisnánáról (SZABÓ J. Gy., EMÉ 89/1970-71/82. 15., 85. 18., Kaszaperről (BÁLINT A., SZD/1938/XVI. 1.), szívmotívumos darabok Nagytályáról (KOVÁCS В., EMÉ 10/1972/156. 1., 7-10.) ismertek. 72. SZABÓ 1938., 65. 344. kép. 73. G. SÁNDOR M., FA 11/1937/1115-123., RUTTKAY 1979., 11—133., csontosöv csatja Vértesszentkeresztről is ismert (KOZÁK E., AÉ 97. 2/1970/288. 21. kép), valamint csnt. szíjvég és veret Csengeléről közölt (HORVÁTH F., MFMÉ/1978/101. III. t. 1-7/a., 104., 115-116. - KOVÁCS В., EMÉ 10/1972/1)51. II. 3-7., 154. V. t. 1-9., 157. VII. t. 1-3.). 74. RUTTKAY 1979., 78. XIV. századból., ÉRI-BÁLINT 1959., XVIII. t. 8., 10., KALMÁR 1959., XXIX. 1-3., KOVÁCS В.. EMÉ 10/1972/157. VIII. t. 2., 158. IX. 10. számú úti és a Kecskemét környék/ XIV—XV. századi anyaghoz sorolhatók.

76 (VIII. tábla 19-20., 25.) A ruhadíszek közül ki kell emelnünk a VIII. tábla 14. ábráján szereplő, kerékalakú, kívül köralakú, átfúrt, függesztőfülekkel rendelkező darabját.

77 A különböző bronzpitykék (VII. tábla 5., VIII. tábla 21., 31—33.), így a forgókerék-motívummal díszített, gyöngyös kerettel körbevett típusok (VIII. tábla 17., 22.), valamint a félhold alakú, köralakú díszekkel és függesztőfüllel ellátott darabok ruhadíszek lehettek. (VIII. tábla 16.) A bordázott, félköríves, töredékes formák szintén ezt a célt szolgálhatták. Azzal, hogy inkább szintén a XV. századra keltezhetők.

78 Az utóbbi korszak leleteihez tartoznak a geometrikus díszű, bronz késnyelek (VII. tábla 10—11.), a tőr, a kés, a kézvédők (VII. tábla 5-6., VIII. tábla 16.), valamint a díszes és gótikus motívummal rendelkező késnyélvég. (VII. tábla 13.) A nehezebben meghatározható tárgyak közül a VII. tábla 8., 12., 17-18. darabja övtartozéknak tartható. A VIII. tábla 34. ábráján lévő bordázott, hajlított, átfúrt bronzlemezének rendeltetése ismeretlen. Míg a VIII. tábla 13. ábráján látható meghajlított darab egy öv bronzból készült merevítője is lehet. Talán hajvakaró a díszes és bordázott, tűszerű véggel rendelkező bronztárgy. (VIII. tábla 15.) A kötcsei leletek sorát egy nagyméretű, vastag bronzkarika és egy nagyobb gyűszű (VIII. tábla 1—2.) zárja. A felismerhetetlenségig megkopott, átfúrt római pénzt is nyakban viselték. A furatlyuk nélküli római pénzek mellett egy 1556os feliratú, I. Ferdinánd ezüst dénár és egy XVI. század első feléből származó osztrák ezüst dénár a keltező lelet. (VIII. tábla 9-10.) A felsorolt anyag alapján határozhattuk meg a kötcse-pócapusztai temető korát.

79 Bizonyítható, hogy a XI—XVI. század között folyamatosan használták. Olyan népesség élt itt, akinek a viseletanyaga hasonlított a Kaposvár, 61. számú úti, a bodrog-büi, a csuti, a kaszaperi, a Kecskemét környéki, a nagytályai, a kisnánai és a szlovákiai magyar temetők XIV— XV. századi anyagához. Az általuk használt csontosövanyag, illetőleg az ehhez sorolható, bronzból készült típusok pedig Somogyban egyedülálló formát képviseltek. 75. Analógiák: В., POLLA: Bratislava Zápódné suburbium, Bratislava 1979., 238. 5., 14-16., XL. 10-11., 15-20. 76. MAGYAR К., SMK 3/1978/162. 1,. kép 1., SZABÓ 1938., 55. 296-298. 77. Szinte teljesen a versed verőtövön látható formát mutatja (SZABÓ 1938., 52. 253.), ruhadíszre, illetőleg palást-.kariíkaikapocsra emlékeztet (LOVAG ZS., AH 2/ 1974/16.), ÉRI-BÁLINT 1959. 40., XVIII. t. 2. meJilboglárjához is hasonló, valamint RUTTKAY 1979., 85. 51. XIII—XIV. századra datálva. 78. SZABÓ 1938., 47. 189-202., GEREVICH L, BpR 13/ 1943/31. kép., KOVÁCS В., EMÉ 10/1972/150. I. t. 9., 152. III. t. 2., 17..TS5. VI. t. Ifli 79. Egyetlen nyakban viselt pénzt talált BÁRDOS E., SMK 3/1978/195.