Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Andrássy Antal: Felderítő és információs jelentések a Kmety hadosztálynál 1849 nyarán.

FELDERÍTŐ ÉS INFORMÁCIÓS JELENTÉSEK A KMETY HADOSZTÁLYNÁL 1849 NYARÁN 221 resztül megnyerte, amikor tábornokká előléptette.

29 Az epés hangú memoárok és a tények felsorakoztatása nyomán megállapíthatjuk, hogy Kmety július elején válaszút előtt állt. Vagy követi Görgeyt és csoportját, vagy a törvényes katonai és politikai vezetők parancsait teljesíti. Az a vád, hogy késlekedett, miközben ezért Görgey Komáromnál vereséget szenvedett, nem állja meg a helyét. Kmetyt ekkor jelentős osztrák erő fogta körül a Dunántúlon. Félő volt, hogy Kmetyt elvágják a Dunától mint egyedüli csatlakozási lehetőségtől a fősereghez. Július 5-én Pakson állomásozott, másnap pihenőt tartott, majd 7-én átkelt a Pestről leusztatott hajóhídon. Még aznap lovassága üchtritz ezredes parancsnoksága alatt Foktőn, míg a többi fegyvernemmel Kmety Kalocsán állomásozott.

30 Ebből a korszakból keletkezett a 21. számú irat, mely a paksi átkelésről, valamint a 26. számú, melyben Kmety a főparancsnokság parancsa alapján elkészített menetvázlatát jelentette. Ebből megtudható az is, hogy Kohlmann ezredesnek Pécs felszabadítására egy lovas osztályt adott a rendelkezésére Baja állomással, akik július 9-én oda megérkeztek. Kmety hadteste, mivel időközben hadosztályának feltöltése, átalakítása megtörtént, a következő útvonalat járta be üchtritz naplója szerint: 1849. július 8. (vasárnap) Hajós, 9-én Szentivány, 10-én Katymár, Rigyica, 11-én pihenő ugyanott, 12-én Stanisics, a huszárok Nemesmiliitics, Gákova, majd az utóbbiból a Nádor huszáro'k Zorrvborfoa vonultak. Erről a napokról üchtritz felderítéséből származó jelentését (27. sz. irat), Zombor 'kiürítéséről 'közöljük. üchtritz július 13-án Zomborból Sztapárra vonult, hogy Pétervárad élelmezésére élelmet rekviráljon. Ugyancsak erről a napról keletkezett Vetter tudósítása az ellenség dunai átkelésének az előkészületeiről. (28. sz. irat). Július 14-én a hadtest Bács-Keresztúr előtti magyar táborba vonult, majd másnap a hajnali órákban Sávéra, illetve onnan éjjeli menetben Pet rovó czon át Pirosra menetelt. A hegyesi csatakor Kmety hadtestével Vetter elkésett parancsa szerint Veprováczról erőltetett menetben, július 14-én a reggeli órákban Kuczura irányába menetelt. A délelőtti órákban végetérő küzdelemben Kmety nem avatkozott be, mivel a parancs szerint Kula vonalánál lezárta a terepet. Guyon vezérőrnagy ezen utolsó győzelme egyben a szabadságharc utolsó győztes csatája is volt. Erről tudósít az itt közölt 29—30. számú dokumentum. Kmetyt július 15-én Vetter Kisaczon át Újvidékre rendelte. Guyon július 16-án a reggeli 7 órakor arról értesítette Kmetyt, hogy Pétervárad városa is szabad. Ezután vonult be hadtestével az üres városba. 29. GÖRGEY István: Görgey Artúr a száműzetésben 18491867. Bp. 191(8. 195-201. old. 30. GÖRGEY István: 657. old. 31. U. o. 657-658. old. Július 16-án üchtricz ezredes a huszárokkal és az elősereggel Pétervárad felé menetben egy szakasznyi dragonyos őrjáratot semmisített meg, miközben Kmety Péterváradra vonult. Gyalogsága és tüzérsége a Duna jobb partján a római sáncok előtt táborba szállt, lovassága viszont Újvidéken maradt.

31 Az itt közölt 31. sz. dokumentum szerint Guyon tábornok erről értesítette Kmetyt. Július 20-ig Kmety Péterváradon állomásozott. Másnap 21-én este 6 óra'kor hadtest tüntető támadást kezdett Kamenicz felé, azzal a céllal, hogy lekösse az ellenséget, miközben Guyon két dandárral 22én hajnalban Titelt támadta meg. A támadás nem sikerült. Guyont korán visszaverték. Ezután itt rövid ideig Kmety maradt hátra, miivel Guyont Szegedre rendelték. Július 24-én Kmety a Csajkás-kerületbe vonult és Józseffalvát, Patkót, Kátyot, Kovilszentivánt szállta meg egységeivel, miközben előőrsei Miilováig és Mosorinig jutottak el.

32 Itt az elégtelen utánpótlás és táplálkozás miatt, főleg a teljesen elhagyott és elpusztított vidéken a 'katonák között járvány pusztított. Erről számolt be Pongrácz alezredes a július 25-i jelentésében. (35. sz. irat.) Az elégtelen ellátást az elmaradt zsold még tetézte, jelentette Lovász főhadnagy Kmetynek, Palánkon július 27-éh. (37. sz. irat.) A laikosság hangulata, különösen a nemzetiségieké mindenütt kedvezőtlen volt. Fokozta ezt a harci cselekmények mellett a honvédsereg szükségszerű rekvirálása is. Az egyik utolsó fennmaradt dokumentum Járosy alezredes július 31-én kelt jelentése Kmetynek is erről tanúskodott Apáti n bál. Érdekessége, hogy néhány sorban, Noszlopy állítólagos Bajára vonulásáról is jelentett. Sajnos tudjuk, hogy ez nem volt való. (39. sz. irat.) Itt a 40. számú, egyben utolsó közölt irat a szabadságharc utolsó perceibe ad bepillantást, amikor a Bánságban és Szegednél lévő csapatoik fővezérséget Demlbinskire, a vezérkari főnökséget Mészárosra bízta Kossuth. Augusztus 1-én a Szőregen kelt Mészáros levél szerint Kmety hadteste bátran szállt szembe az akadályokkal és a hiányosságokkal. Kmetynek ekkor mintegy tízezernyi katonája volt és a zömével Józseff a Ivónál foglalt állást. Július 28-án azt a parancsot kapta, hogy Óbecsénél keljen át a Tiszán, az ott levő hidat rombolja le és védelmezze az Alsó-Tiszát. Augusztus 2-án átkelt a folyón, 4-én Melenczénél állt. Az élikülönítményei Földvárt és Óbecsét, valamint Töröikkanizsát tartották megszállva. Közben Bem a Tiszától keletre működő erdélyi hadosztálya is alárendeltségébe tartozott Perlasztól Pancsováig.

33 Kmety Óbecsén találkozott Besze János képviselővel, aki tájékoztatta a kormány, a katonai és a politikai helyzet válságosra fordulásáról. Tőle értesült a kormány Nagyváradra költözési tervéről is. Kmetyn, 32. U. o. 33. GELICH 3. k. 814. old. és BÁNLAKY 3. k. 232-233. old.