Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Laczkó András: Zichy Antal az országgyűléseken.

204 LACZKÓ ANDRÁS segítsen nekik képet vásárolni, s ezt szívesen vállalta.

11 örömmel tudósította édesanyjukat arról, hogy Mihály a cártól műhelyt és évdíjat kapott, s így legalább neki megszűnnek a nehézségei. Ezek a dolgok felkeltették érdeklődését a festészet iránt, s maga is elkezdett ilyen tanulmányokat folytatni. Úgy gondolta, hogy ez olyan terület, ami megfelelően rekompenzálja a máshol elszenvedett sérelmekért. S ki lehetne más a mestere, mint Waldmüller, akinél öccse is vett már stúdiumokat. „Festészeti tanulmányaimban haladok, s a teljes sikerhez nem kellene egyéb, mint tíz évet eltűnt fiatalságomból visszaalkudni — de így is menni fog á la Waldmüller — azaz naturalista módon, minden eddig létezett festészet iskolák ignorálásával. — így tehát okvetlen eredetieknek kell lennünk, csak aztán géniek is legyünk." Ezeket a sorokat Bécsből írta 1860. február 15-én. Itt még csak célzás sincs arra, hogy a politika érdekelné, de alig több mint egy évvel később már nevezetes beszédet tartott a pesti képviselőházban. A levelezésből — sajnos — épp ez az időszak hiányzik, így csak közvetett úton - azaz sajtóközlemények segítségével — kísérelhetjük meg rekonstruálni a felszólaláshoz vezető utat. Azt tudjuk, hogy a kötelező tartózkodás alól 1854 nyarán felmentették. Ekkor értesítette ugyanis a karádi járás es. kir. szolgabírói hivatala, hoqy felsőbb szervek a „bizonyos helyre való szorítástúl" eltekintenek.

11

/

0 A pálya felszabadult, de - mint láttuk - az ötvenes évek végéig Zichy Antal óvakodott attól, hogy - akár csak magánlevélben — politizáljon. Az 1861-es országgyűlésre így - mint a 48-as eszmékhez hű egyéniséget — nyilván a megyei bizottmány jelölte. A megyei központi választmány 1861. március 13án hozott végzést arról, hogy Tabon, mint a megyei követválasztás egyik fő helyén, március 23-án kell a választást lebonyolítani. Elnöknek Tallián Lajost jelölték ki, akit munkájában Zichy István helyettes elnök, valamint Mocsy János helyettes jegyző segítettek. Az elnök, miután a választásra kitűzött idő elérkezett, rövid beszédet intézett az egybegyűltekhez. Ennek lényege az volt, hogy az 1861-es követválasztás rendkívül nagyfontosságú a haza további sorsát illetően. Az április 2-re Budára összehívott országgyűlés feladata lesz, hogy állást foglaljon eddigi al11. 1853 körüli, dátum nélküli levél: ,,Éppen most koDok levelet Pestről', melyben közben járásomat kéretik ki a pesti műegyesület részére Mislkia képe iránt. — Az egyesület szerette volna ugyan megvenni a Tengeri vészt, azonban nem volt elég pénze rá, mert részvényesei nagyom megfogytak." 11/a A szolgabírói hivataltól 10(0/1845. sz. alatt kapta a ikövetkező levelet: „Tekintetes Zichy Antal Úrnak - Hivatalosan értesítem a Tekintetes Urat, hogy felsőbb helyen, — a bizonyos helyre való szorítástúl (comfimirozás>ul) fel van mentve. — Szíveskedjen e végett 10 nap múlva okvetlenül hozzám bejönni, hogy a kívánt reversá

I

ist elkészíthessem, mert errül jelentést kell tennem. Korád. Június 19. 1845. Prary Ignatz szolgabíró." kotmányos életünkről, azt megerősítse vagy felfrissítse, illetve ha erre nem lesz lehetősége, akkor „kitöröltetünk a valódi alkotmányos népek sorából".

12 Tallián hosszan beszélt arról, hogy mindenki tegye félre önös érdekeit, s a jelenlévők csak a haza javára gondolva vegyenek részt a választásokon. Hiszen majd a kiküldött követnek is az lesz a feladata, hogy minden erejével a nemzeti érdekek előharcosa legyen. Épp ezért tartotta szükségesnek, hogy Tabon olyan férfiút válasszanak meg, aki a magyar történelmet és az alkotmányosságot jól ismeri, s nem enged semmiféle csábításnak vagy félelemnek. Tallián ezután utasítást adott a választás megkezdésére. A megőrzött jegyzőkönyv tanulsága szerint a sokaság nem várta be az egyéni jelölést, hanem „egyesülten, s harsogó felkiáltással Zichy Antal urat nevezé meg, hogy követül kívánja (. . .) az elnök úr végre szóhoz jöhetett — a törvény betűjét követve többször megkérdezte, hogy a tömeg között nincsenek e mégis kik tán más egyént választani kívánnának —, és miután annyi felszólításra a felelet csak Zichy Antal úr mellett volt, őtet, a tisztelt férfiút, ZICHY ANTAL urat ezen kerület törvényesen megválasztott KÖVETÉNEK kinyilatkoztató, mit a még hangosabban kitörő éljenek újabban kísérének s megerősítenek." Zichy így került az országgyűlésre. Nevezetes és vihart kavaró beszéde, amelyet 1861. május 28-án tartott a képviselőházban, fennmaradt. Eszerint feladatának érezte, hogy az ország állapotáról és helyzetéről őszintén beszéljen. Úgy látta, hogy a despotizmus a kor szellemének fuvallatára roskadt össze, s egy egész nemzedék véghetetlen nyomorát hagyta maga után. Higgadtan igyekszik számbavenni a kárt, amit az abszolutizmus évei az osztrák birodalomnak, a civilizáció ügyének és az uralkodó dinasztiának okozott. Azaz gondolatmenetében visszacseng a fokonként/ haladás és a becsületes függőség, amiről tizennégy évvel korábban értekezett. Elképzeléseinek alaptételeként 1861-ben ki is mondta: „én mint magyar ember az osztrák birodalom felbomlását egyáltalában nem óhajtom". A továbbiakban ez határozta meg okfejtését. Hivatkozott itt savoyai Eugen jóslatára, aki szerint a birodalom súlypontja előbb-utóbb átkerül Magyarországra, így önmaga ellen dolgozna a nemzet, ha felbomlását szorgalmazná. A históriai érvek mellett I2. A jegyzőkönyv arról is tudósít, hogy megválasztása után Zichy Antal is beszédet mondott: „Szíves voit a gyülekezet helyén megjelenni; és megköszönvén a benne helyezett bizodalmat; a ikövetséget nemcsak elfogadta, de egy szívhez szól ló, s igazán szív mélyéből jött beszédével, elöl is adta főbb pontjait, mind a Haza mosta mi óhajtásainak, — mind reményét is az eránt, hogy — amin nem is kételkedik — ha a Haza minden küldöttje tántoríthatatlan híve lesz a Haza iránti buzgóságtok: akkor drága Hazánk a mosta'ni válságos helyzetéből újra éledend." A mamdátumon olvasható még a következő szöveg: ,,22/1861. Igazoltatott a képviselő háznak 1861 -ik évi április 17-én tartott IV. ülésében. Keglevich Béla jegyző."