Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
Mészáros Balázs: Bél Mátyás hagyatéka.
BÉL MÁTYÁS HAGYATÉKA 187 Tantervei, módszere országszerte elterjedtek, s hatást gyakoroltak oktatási rendszerünk korszerűsítésére. A Ratio Educationis egyik megalkotója, Tersztyánszky Dániel! közvetlen tanítványa volt. Mint filológus 7 ugyancsak úttörő munkát végzett. Még pályája elején, 1713-ban felhívást adott közre, melyben alapvető tudományos programot adott, s annak megvalósításához a hazai tudós társak közreműködését kérte. Tervezete szerint vizsgálni kívánta: — a magyar nyelv eredetét és történetét; — a régi magyar írásrendszert (rovásírást); — a magyar példabeszédek, szólásmondások és tájszólások gyűjtésére hívta fel a figyelmet; — a magyar bibliafordítások egységesítését javasolta; ~ végül szükségesnek tartotta egy használható magyar nyelvtan megírását és közreadását. Lássuk, mit valósított meg ő maga ebből a programból? íme: ,,De vetere litteratura Hunno-Scythica exertitatio" című, 1718-ban Lipcsében kiadott munkájában elsőként foglalkozott — tudományos felkészültséggel és alapossággal - a magyar rovásírás tanulmányozásával. Az Erdélyből ismert rovásírásos emlékek betűjeleit módszeresen összehasonlította a suimér, akkád, arab, héber, görög, perzsa és egyéb írásokkal. Igaz, hogy maii ismereteink szemszögéből nézve, téves következtetésekre jutott. Ez azomban semmit sem von le úttörő érdeméből. Kétségtelen, hogy ő a rovásírásra vonatkozó tudományos vizsgálódás 'kezdeményezője, irodalmának megalapítója. 1734-ben ,,De peregrinitate linguae hungarica in Eeuropa" címmell a magyar nyelv európai társtalanságáról értekezett. Ebben említette először a finn nyelvrokonság lehetőségét. E tárgykörben élénk levelezést folytatott Beyer szentpétervári akadémiikussall, amelyet közre is adott. Igaz, hogy Bél végül is a finn-magyar rokonsággal szemben a szkíta—hun—avar eredetet vallotta, nem zárta ki az uráli kapcsolatok lehetőségét sem. 8 Sokat tett a magyar irodalmi nyeív alakítása terén is. A Károli-féle biblia újszövetségi résziének egyes döcögő, nehezen érthető szakaszait újrafordította, az eredeti források alapján sok kisebb botlást helyesbített, az egészet stiláris an egységesítette, s 1717-ben újra kiadta, megadva a bibliafordítás mai formáját. 9 „Historice linguae hungaricae libros duos" címmel a magyar nyelv történetévé 1 ! foglalkozott. „Magyar grammatika vagy-is a' hazai nyelvnek gyökeres megtanulására való intézet..." című műve iskolát teremtett, több mint egy évszázadon át ..mintagrammatika" volt. Felépítésében Céllarius latin nyelvtanát követte, de így is úttörő munka. Egész sor máig élő nyelvtani kifejezést ő a'lkotott meg. (Ilyenek pl.: eset, határozószó, helyesírás, szenvedő ige, míveltető ige, 7. Uo.: 157. old. 8. Sajnovics Jánosnak a tárgyra vonatkozó korszakalkotó értekezése csaknem fél évszázaddal később, 1770-ben jelent meg. 9. Kosáry: i. m. 85. old. magánhangzó, mássalhangzó, jelentő mód, parancsoló mód, személyes névmás.. . stb.) A művet „Laistroma a' közpélda beszédnek" címmel több száz szólásmondást, közmondást felölelő gyűjtemény egészíti ki. Egész sor pompás, kifejező, fordulatos mondás megőrzését köszönhetjük neki. 1 * Latin nyelven megírt német nyelvtana és német ajkú pozsonyi hívei számára kiadott német nyelvű vallásos iratai helyet biztosítanak számára a hazai német irodalomban. Német nyelvtana bevezetésében, mint a hazai germanisztika úttörője, ismerteti a magyarországi német telepeseket, nyelvjárásaikat. „Prodomus"-áiban részletesen foglalkozik a felvidéki cipszerek származásával és nyelvével. ,,Noí/í/a"-jában minden vármegye leírásával kapcsolatban ismerteti az ott élő német telepeseik származását, számát, nyelvét. Do'lesohal Pál 1846-ban közreadott cseh-szilovák nyelvtanához írott terjedelmes élőszavában részletesen foglalkozott a szláv népekkel és nyelvékkel, külön kiemelve a hazai szláv nemzetiségek beszélt nyelvét. Mikor Bél Mátyásról mint nyelvészről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk a cseh kral ici biblia átdolgozásaiként Kerman Dániel szuperintendenssel közösen közreadott első szlovák nyelvű bibliáról sem. Közelebb kerülünk ennek a sokirányú tevékenységnek megértéséhez, értékeléséhez, ha tudjuk, hogy Bél, mint szlovák apa és dunántúli magyar anya gyermeke — bár anyanyelvének a magyart vallotta —, anyanyelvi szinten beszél szlovákul is, elemi tanulmányait viszont német környezetben végezte. így a kortársak értékelése szerint kiemelkedő eleganciával írt, beszélt mindhárom nyelven, s klasszikus szinten művelte kora tudományosságának nyelvét, a latint. Jól beszélt csehül, franciául, s ismerte a görög, héber nyelvet is. Ez a nyelvismeret lehetővé tette számára, hogy figyelemmel kísérhesse kora Európájának bármily nyelven megjelent földrajzi, történelmi, államismereti, bölcseleti, nyelvészeti műveit. Szinte hihetetlenül tájékozott voit az őt érdeklő tudoimányágak egész irodalmában, s az irodalmi apparátus, mély műveiben lépten nyomon megnyilvánul, lenyűgöző. Bármennyire jelentős is, amit Bél pedagógiai, vagy filológiai működése során létrehozott, pótolhatatlanul maradandót a történelem és földrajztudomány 11 területén alkotott. Munkásságának tudományos értékét döntően az adja, hogy eredeti források féltárására, közvetlen megismerésére, ellenőrzött, megbízható adatokra törekedett támaszkodni. Gondosan összegyűjtött és megrostált adatok birtokában egyetemes — a szó klasszikus értelmiében komplex - történelmi, földrajzi, gazdasági és népismereti leírás vol!t a célja. 10. Bélre is vonatkozik az általa megőrzött szólásmondás: „gyertya volt, mely míg másoknak világított, önmagát felemésztette". 11. Kosáry; i. m. 151-152 old.
