Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Mészáros Balázs: Bél Mátyás hagyatéka.

BÉL MÁTYÁS HAGYATÉKA 187 Tantervei, módszere országszerte elterjedtek, s ha­tást gyakoroltak oktatási rendszerünk korszerűsítésé­re. A Ratio Educationis egyik megalkotója, Tersz­tyánszky Dániel! közvetlen tanítványa volt. Mint filológus 7 ugyancsak úttörő munkát végzett. Még pályája elején, 1713-ban felhívást adott közre, melyben alapvető tudományos programot adott, s an­nak megvalósításához a hazai tudós társak közremű­ködését kérte. Tervezete szerint vizsgálni kívánta: — a magyar nyelv eredetét és történetét; — a régi magyar írásrendszert (rovásírást); — a magyar példabeszédek, szólásmondások és tájszólások gyűjtésére hívta fel a figyelmet; — a magyar bibliafordítások egységesítését java­solta; ~ végül szükségesnek tartotta egy használható magyar nyelvtan megírását és közreadását. Lássuk, mit valósított meg ő maga ebből a prog­ramból? íme: ,,De vetere litteratura Hunno-Scythica exertitatio" című, 1718-ban Lipcsében kiadott munkájában első­ként foglalkozott — tudományos felkészültséggel és alapossággal - a magyar rovásírás tanulmányozá­sával. Az Erdélyből ismert rovásírásos emlékek betű­jeleit módszeresen összehasonlította a suimér, akkád, arab, héber, görög, perzsa és egyéb írásokkal. Igaz, hogy maii ismereteink szemszögéből nézve, téves kö­vetkeztetésekre jutott. Ez azomban semmit sem von le úttörő érdeméből. Kétségtelen, hogy ő a rovásírásra vonatkozó tudományos vizsgálódás 'kezdeményezője, irodalmának megalapítója. 1734-ben ,,De peregrini­tate linguae hungarica in Eeuropa" címmell a magyar nyelv európai társtalanságáról értekezett. Ebben em­lítette először a finn nyelvrokonság lehetőségét. E tárgykörben élénk levelezést folytatott Beyer szentpé­tervári akadémiikussall, amelyet közre is adott. Igaz, hogy Bél végül is a finn-magyar rokonsággal szem­ben a szkíta—hun—avar eredetet vallotta, nem zárta ki az uráli kapcsolatok lehetőségét sem. 8 Sokat tett a magyar irodalmi nyeív alakítása terén is. A Károli-féle biblia újszövetségi résziének egyes döcögő, nehezen érthető szakaszait újrafordította, az eredeti források alapján sok kisebb botlást helyesbí­tett, az egészet stiláris an egységesítette, s 1717-ben újra kiadta, megadva a bibliafordítás mai formáját. 9 „Historice linguae hungaricae libros duos" címmel a magyar nyelv történetévé 1 ! foglalkozott. „Magyar grammatika vagy-is a' hazai nyelvnek gyökeres meg­tanulására való intézet..." című műve iskolát te­remtett, több mint egy évszázadon át ..mintagram­matika" volt. Felépítésében Céllarius latin nyelvtanát követte, de így is úttörő munka. Egész sor máig élő nyelvtani kifejezést ő a'lkotott meg. (Ilyenek pl.: eset, határozószó, helyesírás, szenvedő ige, míveltető ige, 7. Uo.: 157. old. 8. Sajnovics Jánosnak a tárgyra vonatkozó korszakalkotó értekezése csaknem fél évszázaddal később, 1770-ben jelent meg. 9. Kosáry: i. m. 85. old. magánhangzó, mássalhangzó, jelentő mód, paran­csoló mód, személyes névmás.. . stb.) A művet „Laistroma a' közpélda beszédnek" címmel több száz szólásmondást, közmondást felölelő gyűjtemény egészíti ki. Egész sor pompás, kifejező, fordulatos mondás megőrzését köszönhetjük neki. 1 * Latin nyelven megírt német nyelvtana és német aj­kú pozsonyi hívei számára kiadott német nyelvű val­lásos iratai helyet biztosítanak számára a hazai né­met irodalomban. Német nyelvtana bevezetésében, mint a hazai germanisztika úttörője, ismerteti a ma­gyarországi német telepeseket, nyelvjárásaikat. „Prodomus"-áiban részletesen foglalkozik a felvidéki cipszerek származásával és nyelvével. ,,Noí/í/a"-já­ban minden vármegye leírásával kapcsolatban ismer­teti az ott élő német telepeseik származását, számát, nyelvét. Do'lesohal Pál 1846-ban közreadott cseh-szilovák nyelvtanához írott terjedelmes élőszavában részlete­sen foglalkozott a szláv népekkel és nyelvékkel, kü­lön kiemelve a hazai szláv nemzetiségek beszélt nyelvét. Mikor Bél Mátyásról mint nyelvészről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk a cseh kral ici biblia átdolgozásaiként Kerman Dániel szuperintendenssel közösen közreadott első szlovák nyelvű bibliáról sem. Közelebb kerülünk ennek a sokirányú tevékenység­nek megértéséhez, értékeléséhez, ha tudjuk, hogy Bél, mint szlovák apa és dunántúli magyar anya gyermeke — bár anyanyelvének a magyart vallotta —, anyanyelvi szinten beszél szlovákul is, elemi tanul­mányait viszont német környezetben végezte. így a kortársak értékelése szerint kiemelkedő eleganciával írt, beszélt mindhárom nyelven, s klasszikus szinten művelte kora tudományosságának nyelvét, a latint. Jól beszélt csehül, franciául, s ismerte a görög, héber nyelvet is. Ez a nyelvismeret lehetővé tette számára, hogy figyelemmel kísérhesse kora Európájának bármily nyelven megjelent földrajzi, történelmi, államismereti, bölcseleti, nyelvészeti műveit. Szinte hihetetlenül tá­jékozott voit az őt érdeklő tudoimányágak egész iro­dalmában, s az irodalmi apparátus, mély műveiben lépten nyomon megnyilvánul, lenyűgöző. Bármennyire jelentős is, amit Bél pedagógiai, vagy filológiai működése során létrehozott, pótolhatatla­nul maradandót a történelem és földrajztudomány 11 területén alkotott. Munkásságának tudományos érté­két döntően az adja, hogy eredeti források féltárá­sára, közvetlen megismerésére, ellenőrzött, megbíz­ható adatokra törekedett támaszkodni. Gondosan összegyűjtött és megrostált adatok birtokában egye­temes — a szó klasszikus értelmiében komplex - tör­ténelmi, földrajzi, gazdasági és népismereti leírás vol!t a célja. 10. Bélre is vonatkozik az általa megőrzött szólásmondás: „gyertya volt, mely míg másoknak világított, önmagát felemésztette". 11. Kosáry; i. m. 151-152 old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom