Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
Mészáros Balázs: Bél Mátyás hagyatéka.
188 MÉSZÁROS BALÁZS Első lépésiként az eredeti forrásanyag gyűjtéséhez, kritikai értékeléséhez, az egymásnak ellentmondó kútfők elemzéséhez, s a tévesek 'kiszűréséhez kezdett hozzá. A forráskutatás értékelésére vonatkozó szemléletét alábbi sorai jellemzik legjobban: „Adj nekem a magyar történet két századából csak kétszáz oklevelet a királyok szerint rendezve, és én annyi nyereséget szolgáltatóik neked a belső történet kibővítésére, amennyit Bonfininek egy egész decasa sem képes nyújtani. Én valóban mindig meg voltam arról győződve, hogy ami a szentírás a theológusoknak, az írott törvény a jogtudósoknak, a józan ész a bölcselőiknek, üz az oklevél a történetíróiknak. Vajha valahára megnyílnának előttünk a fukar levéltárak." 12 Tekintettel arra, hogy az általa feltárt kútfők, ,,monumentumok" jelentős része korábban még nem került nyilvánosságra, a régebben közreadottak pedig ritkaságokká, hozzáférhetetlenekké váltak, forrásgyűjteményét mások számára is hozzáférhetővé kívánta tenni. „Adparatus ad históriám Hungáriáé, sive collectio, miscellanae monumentorum ineditorum partim, partim editorum sed fugientium" címmel kiadványsorozat indítását tervezte. Ebben forrásanyagát „decasokban", azaz 10—10 kúfőt felölelő kötetekben szándékozott közreadni. Mindössze az első decas jelent meg teljes egészében 1737-ben, s a második decas első két darabja. A közreadott anyag természetesen latin nyelvű, tartalmának áttekintése ide kívánkozik: I. decas' 1. Oláh Miklós esztergomi érsek kiadatlan műve „De originibus gentis Hungáriáé. . ." azaz a magyar nép eredetéről, s skita, hunn rokonságról, az ország fekvéséről, felosztásáról, a nép viseletéről és előnyeiről, kiegészítve saját kora (1454—1558) eseményeinek kivonatszerű krónikájával. 2. Cronologiae r e г и m hungar icarum Michaelis S i g I e r i, — агат Szegler Mihály, 16. századi kronológiája Magyar—Erdélyország és a szomszéd tartományok viselt dolgairól 1366—1563 között. 3. Juvenci (sic) Coeíii С a I a s i s D a lm a t a e Attila... 4. Laslky Jeromos : H i s t о r ia Ar с a n e a I e g a t i о n i s nomine J о h a n n i s regis ad Solymanuum t и r с a r и m . . . azaz János király nevében Szolimán török császárhoz küldött követség titkos története. (1527) 5. Rítus exploranae veritati, per iudicium f e r r i. . . azaz az igazság kutatásának módja „Tüzes vas ítélettel", vagyis Istenítélettel, mellyel hajdan a magyarok vitás ügyeik megoldásánál éltek. 6. D i a r i и m J о h a n n i s С и s p i n i a n i de со n g r e s s и ... azaz Cuspinianus János naplója I. Miksa császár, Ulászló, Lajos és Zsigmond magyar, cseh és lengyel királyokkal tartott kongresszusáról (1515) és Liszthi János Miksa császár trónralépéséről. 7. Bocatius János követi jelentései Bocskay István erdélyi fejedelem udvarából. 8. Závodszky György: Diarium rerum . . . azaz naplója az 1586-1624 között Magyarországon történt dolgokról. 9. Frőlich Dávid: Prodomus maioris Chronici Hungáriáé . . . azaz Magyarország nagyobb krónikájának elő rajza; — továbbá ä magyarok eredetéről és a hunok vándorlásairól Amerikában. . v 10. I. Ferdinánd és II:-.Rudolf által III. Zsigmond lengyel királyhoz küldött követek memorandumainak ismertetése „Az enyészetnek indult Magyarország képe" címmel; - továbbá töredékekben Szokoly Miklós elpártolása és Forró Pál jóslata. 11. decas: 1. Priscos Rhetor követjárása Attilánál, - Davidus Hoesche'lii, Carol i Cantoclarii, Héririci Valesii, et Phi'lippi Li belli ... 2. Gregoriamei Pál zágrábi püspöknek összefoglalása ..Breviárium rerum hungaricarum", azaz A magyar ügynek történeti és földrajzi rövid foglalata, továbbá néhány sor a visszafoglalt Győr váráról. Bár további 3-4 kötetre való feldolgozott anyaga volt, Bél félbeszakította forrásközlő munkáit, mivel időközben Schwandtner György „Scriptores rerum Hungaricarum" címmel hasonló gyűjtemény kiadását kezdte, olyan jelentős darabokkal, mint Anonymus Gestája. A kötetek elé tanulmányok írására, kritikai jegyzetek készítésére Schwandtner Belt kérte fel, aki ezzel megoldottnak látta az „Adparatus"-ban maga elé tűzött célt. Sajtó alá rendezett decasai közül kettő a primási levéltárba került, ahol egybekötve „Rerum gestarum in Hungária carminica descripto" cím alatt őrzik a 950 számozott folio oldalt tartalmazó anyagot. Az Adparatus decasai és Schwandtner forráskiadványaihoz írott jegyzetei régtől tervezett nagy államismereti művéhez szolgáltak alapul. Főműve a „Notifia Hungáriáé Novae Historico Geographica Divisa ... " köteteiben a történeti és földrajzi szemlélet sajátos ötvöződése, s a táj, környezet, történelem és ember kölcsönhatásának meghökkentően modern szemlélete mutatkozik meg. A mĝ tervét, - a kor tudományos szokásaihoz híven, mintegy „előzetesként" ..Hungáriáé antiquae et novae prodomus cum specimené ..." címmel már 1723-ban közzétette. Eszerint az két részből állt volna. Az első részben a régi Magyarországról kívánt szólni, s a szkíták, hunok, avarok, magyarok történetét tartalmazta volna, idevonatkozó korábbi filológiai jellegű értékezése|yel kiegészítve. A második részben Hungária nova, azaz Új Magyarország cím alatt a 18. századi Magyarország leírását tervezte. 12. Ld. „Notitia . . ." III. kötet előszava.
