Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Marton Klára: Egy Csökölyből származó polgári szűr restaurálása

142 MARTON KLÁRA ANYAGVIZSGÁLATOK A textíliák szálas anyagának meghatározása: A vizsgálatokhoz az alapszövetből, a rátétdíszíté­sekből és a hímzőfonalakból mintát vettem. Az alap­szövet nyers, natúr színű, így ennél színlehúzásra nem volt szükség. A többi díszítőelemnél a következőképp jártam el : A szálat 10%-os Na-ditionit (Na 2 S 2 0/,) vizes olda­tába tettem. A szál színezéke ebben az oldatban még melegítésre sem változott. A színezék eltávolítását 0,1 normál sósavval folytattam. Itt is alkalmaztam mele­gítést. Erre a szál halványodott, az oldat színessé vált. Mivel azonban a kezelés tökéletes elszíntelenedés­hez nem vezetett, ezért erősebb, 1,0 normál sósav ol­datta! próbálkoztam. Bő desztillált vizes átmosás után újból 10%-os Na-ditionitos oldatba tettem a szá'at és ez teljes fehéredéshez vezetett. Ismét bő öblítés és szárítás következett. A szál megszáradása után elké­szítettem a beágyazást, ami a szálas anyag mikrosz­kópos vizsgálatához szükséges. A kifehérített fonalat elemi szálaira bontottam, majd a tiszta tárgylemezt meglangyosítottam. A beágyazáshoz használt kana­dabalzsamot üvegbottal vittem fel a tárgylemezre. Ebbe helyeztem el a vizsgálandó szálat és újabb me­legítés után rátettem a fedőlemezt és ezt lemezfogó csipesszel rászorítottam. A szálas anyagok mikroszkópos vizsgálatának ered­ménye : a I a pa nya g : gya pj ú, szé'szegődíszítés anyaga: gyapjú, zsinórdíszítés fehér szála: pamut, zsinórdíszítés piros szála: pamut, koszorúhímzés fonala: pamut, összevarró cérna: len. Az anyagok kémiai vizsgálata : Szálas anyag: gyapjú. Égetési próba: gyorsan gyullad, magától kialsziik, fekete, szabálytalan, ropogós tömeggé zsugorodik össze, égett hajszag érződik. Rézoxid ammóniás próba: a szál nem oldódik. Nátronlúg 5%-os oldatban: a szál 1 percen belü! oldódik. Tömény salétromsavban: a szál nem oldódik, csak sárgás elszíneződés figyelhető meg. Szálas anyag: pamut. Égetési próba: a szál egyenletesen ég el, szürkés hamuváz marad vissza, égetett papír szagú. Rézoxid ammóniás próba: gyors oldódás tapasz­talható. Nátronlúg 5%-os oldatban: változás nem történik. Tömény salétromsavban: a szál már híg állapot­ban elszenesedik. Szálas anyag: len. Égetési próba: gyorsan gyullad, végig ég, magától a láng nem alszik ki, nincs hamuja. Rézaxid ammóniás próba: oldódik a szál. A szálas bnyagok színezékének meghatározása : Az említett nátrium-ditionitos kezelésre a szín nem változott, ez arra utal, hogy csáva- és azovegyülete­ket nem használtak a szálak színezéséhez. Viszont a sósavas kezelésre a színezék oldatba ment, tehát a szálat pác- vagy drrektszínezékkel festették. Rétegfcromarográfia A minta előkészítése a következőképp történiik. A mintát nrvikrokémcsőbe tettem. Egy csepp 10%-os só­savat adtam hozzá, hogy a színezéket oldatba tud­jam vinni. Melegítésre a komplex kissé megbomlott, amit észlelni is lehetett a kémcsőben. Ezután szárazra pároltam és kevés desztillált víz hozzáadásával újból bepároltam. Majd a színezékhez - szerves oldószer­ként — két csepp metilalkoholt adtam. (Az eljárásnál fontos, hogy a metilalkohol mindig több legyen, mint a sósav.) így megkaptuk a színezék metilalkoholos oldatát, amit vékony tűvel felvittem az abszorbens ré­tegre. Ez Polygramm Cellulóz 300 Acetilcellulóz 10. Ez a lap bekerül egy kádba, melyben a kifejlesztő oldóeíegy: metilformiát : tetrahydrofuran : víz = 6:35:45. Kimutatás: 0,5 n alkoholos KOH és UV-fény. A referenciaanyagok: 1. Festőbuzér (Rubia tinctorum) 2. Kosenil (Cossus cacti) 3. Kermesz (Coccus iridis) 4. Brazilfa (Caesalpiaia versicaria) Eredmény: a piros posztószegély-díszítés festéke Kosenil volt. A kosenil a bíbortetű (Coccus cacti) festéke. A bí­bortetű különféle kaktuszfajokon él és azok nedvét szívja. Ezeket a növényeket a bennszülöttek napainaik hívják. A tetű egész teste tartalmazza a szép vörös fes­téket. A bennszülöttek a festéket a tetűből úgy nyerik, hogy a ietűket a növényről seprűvel óvatosan össze­gyűjtik, kemencében vagy forró vízben megölve na­pon szárítják. Az ily módon nyert festékpor kosenille vagy spanyolosan grana néven kerül a kereskedelem­be. 14 kg pajzstetűből kb. 50 g festéket nyernek. 15 A textíliák alaki tulajdonságának meghatározása: a) A posztó anyaga: sok elemi szálból, Z sodratú. b) A koszorúdíszítés barna szála: 3 ágú, S sodratú. c) Zsinórdíszítés piros szála: 6 ágú, S sodratú. d) Zsinórdíszítés fehér szála: 8 ágú, S sodratú. e) összevarró cérna: 3 ágú, S sodratú. f) Szegély felvarró cérna: 2 ágú, S sodratú, Az alapszövet kötése: 3 fonalas sávolykötés. Láncsűrűség: 7/cm fehér szín. Vetüléksűrűség: 6/cm fehér szín. 15. Pallas Lexikon 3. kötet 1893. 267.

Next

/
Oldalképek
Tartalom