Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
Marton Klára: Egy Csökölyből származó polgári szűr restaurálása
EGY CSÖKÖLYBŐL SZÁRMAZÓ POLGÁRI SZŰR RESTAURÁLÁSA 141 mazik. Kezdetben csak a vállra raktak kevés virágot, később pedig az aszaj és pálha részt is díszítették. A szűr hímzését a századfordulóig maguk a mesterek végezték, később azonban betanított nőket is alkalmaztak. 11 A hímzést pamutszállal készítették. Általában a rokonszíneket kedvelték, sokszor egy szín különböző árnyalatait használták. A virágok pirosak, a levelek zöldek - több árnyalatban. A földműves nép barnásszürke színű posztóval szegett és a barna különböző árnyalataival hímzett szűrt viselt, csak a virágok közepén alkalmaztak egy-egy kis rózsafoltot. Az öregek számára gyakran feketével hímzettet készítettek. Leggyakrabban előforduló elemek a félig oldalt ábrázolt vagy felülnézeti rózsák, rózsabimbók, szegfűk, nefelejcsek, bogyók, levelek. Másik jellegzetes díszítőelem a rozmaringleveles tulipán. Fő öltéstípus a laposöltés, mellyel a rózsát, egyéb virágokat, tulipánt hímezték. Száröltéssel főleg a virág szárait varrták. Használatos még a fércöltés, fogasöltés, csillagöltés, valamint a nyolcasöltés. 12 A DUNÁNTÚLI SZŰR Győrffy a magyar szűr négy tájegységét említi meg: bihari és erdélyi cifraszűr, kun cifraszűr, felföldi cifraszűr és dunántúli cifraszűr. A dunántúli cifraszűrnek számos variációja van. A típusok két fő központ köré csoportosíthatók: Bakony és Somogy köré. Magukat a szűröket is ezzel a jelzővel illetik. A nagy gallérú, fenekes ujjú, rövid, de igen bő kanász szűr igazi hazája Bakony és Somogy vidéke. A bakonyi kanász szűr abban különbözött a somogyitól, hogy gallérja hosszabb vo'ít, szélei kissé íveitek voltak és a lecsüngő hegyei miatt ..fecskafarkú"nak is nevezték. A somogyi szűr gallérja általában négyszög vagy trapéz alakú. A dunántúli szűr a többi magyar szűrnél jóval rövidebb volt. Az ujjai is igen kicsik, elcsökevényesedtek és eav kör alakú posztóda rabbal van befen ékelve. A toldásokat eltakaró hímzéseknek, a rátétdíszítéseknek különböző elnevezéseik vannak: sarokvirág, vállviráa. csipkedísz, cíqula, az alsó körbemenő díszítést ped'g koszorúnak hívják. 13 A somogyi szűrtíouson belül a Csökőly községből származó, ún. polgári szűr átmenetet képezett a somogyi és a nyugat-dunántúli szűrök között Ezt a fajta szűrt kimondottan a polgárság viselte. Fő jellemzője, hoqv nem volt tú'zotían cifrázott. A posztórátétek és színes hímzések helyett inkább színes sodrással, zsinórral díszítették, mely alá piros posztóból készült, farkasfogszerűen csipkézett díszítősort tettek. Egy ilyen, fent említett polgári szűr a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum néprajzi gyűjteményében is található, 11.514. leltári szám alatt. Továbbiakban e szűr restaurálása, illetve azt megelőző vizsgálatok ismertetése következik. E polgári szűr készítési helye: Csököly. Pontos adatok a beszerzéséről: a múzeum részére 1942 augusztusában Gönczi Ferenc Csökölyben vásárolta Garzó Mihálytól 70 pengőért. A szűrkabát anyaga sárgásfehér színű gyaojúoosztó. 16 darabból szabott és kézi varrással készült. Alkotó elemei trapéz alakúak. Háta és eleje egy darabból szabott. Elejét bőr csat fogja össze. O'dala három részből áll. Ezek elnevezése: az ujj alatti rész a pálha, középen az aszaj, az alsó rész pedig az oldal. A somogyi szűrtípusra jellemző, kicsi, korong alakú darabbal befenekelt ujja 2 darabból áll. Gallérja szintén trapéz alakú és deréktájig ér. A szűr díszítése igen egyszerű. Fő eleme a farkasfogszerűen csipkézett piros posztócsík, mölyet ..ciau'ának" hívnak. Ezt közéoen eqv oiros-fehér szálakba 1 sod-ott zsinórdíszítés fogja le. Ilyen talá'ható az aszajon, melyen középen két hullámvonalban vezet, az egyik alulról, a másik felülről kiindulva szakaszosan keresztezi egymást. Ezenkívül az aszaj alsó-felső szélén szintén ciqulás zsinórsor van letűzve. Az aszaj ja I érintkező pálha- és az oldalrészen 7—7 darab félkör alakú díszítés található. Az aszaj na merő'eqes összeva másokat is egv-eqv farkasfogas s^élű piros posztó és zsinór díszíti. Elöl mindkét végét, hátul csalk az alsó részét — mivel a felső végét takarja a gallér — 1—1 úgynevezett „galambfészek" zárja le. 14 A galambfészek félbehajtott piros posztócsíkból készült, ez csigavonalban van összetekerve és szélei körben be vannak vagdosva. A vállnál patkó alakban cigulás zsinórdíszítés van. melvet a nyakrész felől е 9У" е 9У galambfészek díszít. Az ujjánál ugyancsak kétsoros hullámvonal és simasor van, mint az aszajnál. A befenekelt ujján egymást merőlegesen keresztező cigulás zsinórsor van, ezek találkozásában egyegy galambfészek. A szűr alját körben fakult barna színű hímzés díszíti. Ezt ,,koszorú"-nak hívják. Az egész szűr szélét körben keskeny visszahajtott posztócsík szegélyezi. Ez a gallér szélén is körbevezet. A gallérnál a szegély alatt keskeny, csipkézett fehér posztó van. Alatta 3 cm széles piros posztó díszít. Ez is csipkézett szélű, de a bevágások ívei nagyobbak, mint a ciguláé. A csúcsaiban egy-egy pici piros pötty van. A gallérnak ez a díszítése lemegy az eleje pálharészig. Ezt az eleje hajtókáján egy fonatöltéses díszítés váltja fel. A gallér két csücskében egy-egy stilizált virágmotívum van hímezve, amit hét darab galambfészek zár le. Galambfészek van még a gallér két alsó csücskében is. 11. BÉRES: 1955. 31. 12. BÉRES: 1955. 32. 13. GYŐRFFY: 1930. 214. 14. GYŐRFFY: 1930. 19.
