Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)
Régészet - Bárdos Edith: Avar temető kaposvár határában
AVAR TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN 41 15. sz. ábra. Bronz csörgők. 1:1. - Abbildung 15. Bronze klapper. 1:1. lisan hajlított, alul-felül gyöngyszemekkel, oldalt granulált pántokkal díszített fülbevalót helyeztek. A saját méretű fülbevalóját a medence tájékán húzódó, legalsó gyöngysorra egymásba kapcsolva akasztották fel. Az egyik S-végű, a másik spirálban végződő bronz fülbevaló. Nyolc leányka sírban találtunk gyöngysort. A bolygatott sírokban elszórtan csak pár szem gyöngy fordul elő. A, 36. és 43. sz. bolygatatlan sírban a gyöngysor megközelítőleg folytonosság szerint maradt. A gyöngyöknek ugyanazon a típusai fordulnak elő, minta női sírokban. A 43. sz. sírban jól látható, hogy több sor gyöngy (kb. 4 sor) borította a kis halott felsőtestét. Közvetlenül a nyaknál római érem. 58 Karperec csak a 43. sz. sírban fordult elő, 3 darab. Az egyik felnőtt méretű, öntött, nyitott végű, ékalakú poncolt díszítésű karperec. A másik kettő gyermekméretű, nyitott végű, ezüst karperec (14. sz. ábra). Tarsoly bőrmaradványa három sírban figyelhető meg (18., 36., 43. sz. sír). Mindhárom esetben a bal kéz és a combcsont mellett helyezték el. A 18. sz. sír tarsolyát keresztosztású bronz tarsolykorong díszíti. A tarsolyban bronz csörgő, vaskés és egy ismeretlen rendeltetésű vasszerszám volt. A húrokszerűen visszakunkorodó végű vastárgy Garm Éva szerint esetleg pipereeszköz. 59 A 36. sz. sír tarsolyában ugyancsak bronz csörgő volt (15. sz. ábra). A 43. sz. sírban a tarsolyba 2 darab bronz csörgőt helyeztek, mellette füles csüngőveret. Tűtartó csak a 36. sz. sírban fordult elő, vasból. 4. Lovassírok leletei A feltárt temetőrészben két lovastemetkezés volt (14. és 57. sz. sír). 58. SMK 1. BAKAY K.: Az avarkor időrendjéről. 85. old. 59. GARAM É.: Avar temetők Andocson. FA XXIII. 135. old. 4. ábra, 12. sz. sír/11. A 14. sz. díszövvel eltemetett férfi koporsós sírja mellett, a lovas jobb oldalán feküdt az ellentétes tájolású lócsontváz (T = Ny-K 110°). A feldúlt sírban talált csontvázrészeken, főleg a koponyán nagyméretű bronzpatina nyomok. A rablók által meghagyott lószer. sz:ámdíszek ezüstözött, öntött bronzveretek. A temető kiemelkedően szép leletei a lófejformájú veretek (1 db nagy és 5 db kis lófej) (16. sz. ábra). Hasonlóak az alsógelléri, Mikulcice-i és vizesbónai véretekhez, melyeket Jan Dekan a VIII. századra datál. Jan Dekan a VIII. század avar bronziparával, az állattípusok eredetével foglalkozó tanulmányban, az állatformájú véretekkel kapcsolatban táígyalja a lófejformájú véreteket is. Megállapítja, hogy $ verettípusnak legszebb példányai az avar kor késéi szakaszából származnak, s pregnáns példaként a Mikulĉice-i, alsógelléri, Edelstal-i leleteket említi. Megjegyzi, hogy a poncolt, bekarcolt palmettos díszítés nemcsak dekorációs célt szolgált, de a palmetta motívum az állatornamentika jellegzetes kísérő növényi díszítő eleme. A vizesbóne-i vaddisznófej veretek e veret'típus legegyszerűbb példányai, melyeken a szegecsfejek díszítő elemként szerepelnek. Ami az állatelemek eredetét illeti, analógiái a szkíta művészetben taláhatók meg. A palmettos, poncolt hátterű példányok a kora iszlám művészet kisugárzását bizonyítják, mely művészet a Duna menti bronzművességre hatott. 60 A 14. sz. lósír vereté naturalista jellegű, de már a stilizálás felé hajló harmonikus kisplasztikái alkotás. A ló sörényét s orrát félgömbös dudorokkal mintázta a mester. A háttér poncolt díszítésű. 16. sz. ábra. Ezüst lószerszámdísz a 14. sz. sírból. 1:1. — Abbildung 16. Silberne Pferdegeschirrzierde aus dem Grab №. 14. 1 :1. Az 57. sz. lósír az 58. sz. díszöves férfi jobb oldalán fekszik, külön sírgödörben. Nem egyértelmű a ló hovatartozása, ugyanis a feldúlt lósírból emberi koponya 63. DEKAN, J.: Herkunft und ethnizität der gegossenen bronzeindustie des VIII. Jahrhunderts Slovenská Archeológia XX-2. 1972. 395-396. old. Abb. 95., 97.
