Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Régészet - Hankó Ildikó: A balatonszentgyörgyi VIII.-IX.századi temető embercsont-anyagának rövid antropológiai jellemzése

78 HANKÓ ILDIKÓ egy temetőt jellemezzenek, ugyanakkor elégségesek is voltak ahhoz, hogy egy népességről valamelyes ké­pet alkothassunk magunknak. Az első csoportosítás arányosan kis számú adatait nem értékeltem paramé­teresen, nem is átlagoltam, hiszen az egyes adatok közötti különbséget az egyedi számok igen jól mutat­ják. A két különböző népesség (germán és „mongo­lid") különböző fiziológiai összetétele miatt természe­tes, hogy az abszolút méretek (koponyahossz, kopo­nyakerület, archossz stb.) jelentős eltéréseket mutat­nak. Lényegesen kisebb azonban a középtől való elté­rés a jelzőknél. Itt a varációs-szélesség már sokkal ki­sebb, ugyanis az itt előforduló germán elemek ,,bra­chykephalizálódtak", minden méretben együttesen ki­sebbedtek, ugyanakkor a mongolid elemek a több­szöri keveredés következtében részben nagyobbodtak, részben pedig nem a brachykephal mongolid típus­elemekből tevődnek össze. Vonatkozik ez az arcmére­tekre is, amennyiben a nordikus elemek nem a végle­tesen hosszú arci megjelenésben fordulnak e!ő, ugyanakkor a mongolid elemek nemegyszer olyan europid elemekkel keveredtek, ahol az arc amúgy is hosszú. így az átlagos koponyajelző értéke (Martin 8:1-es méret) férfiaknál: 74,50, azaz hosszú fejű (doli­chokephal), itt a nordikus elemek tendenciája miatt, a nők ugyanezen jelzője: 77,21, közepesen hosszú fe­jű (mesokephal) a mongolid elemek miatt. Hasonló BACH H. (1965): Zur Berechnung der Körperhöhe aus den langen Gliedermassenknochen weiblicher Skelette. Anthr. Anzeiger. Jg. 29. Festband Gieseler. pp. 12-21. BREITINGER E. (1938): Zur Berechnung der Körperhöhe aus den langen Gliedermassenknochen. Anthr. Anzeiger. Jg. 14. Heft. 3-4. pp. 249-274. BROTHWELL D. (1963): Dental Anthropology. Volume V. Symposia of the Society for Study of Human Biology. Symposium Publ. Div. Pergamon Press. Oxford— London­New York—Paris. HANSEN G. (1943): Die Alterbestimmung am proximalen Humerus und Femurende im Rahmen der Indentifizierung menschlicher Skelettreste. Wissenschaftliche Zeitschrift der Humboldt Univ. Berlin. Mathem-nat. Reihe. Nr. 1. Jg. 3 pp. 1-73. KISZELY I. (1969): Sírok, csontok, emberek. Gondolat. Buda­pest. KORBER E. (1957): Abrasion und Artikulationsbewegung. Deutsch. Zahnä. Zeitschrift. 10. 12. p. 1486. a helyzet a morfológiai arcjelzőnél is (Martin 47-45-ös méret), ez a férfiaknál: 85,07 (mesoprosop), nőknél a kevés egyedszám miatt nem értékelhető. Lényegesen kisebb a variációs-szélesség a vázcson­tok méreteinél. A s 2-ek megfelelnek az átlagos homo­genitása temető szigmáinak, nem egy esetben alul ma­radnak Howells mean szigmáitól. Ennek o1<a megint csak abban kereshető, hogy az igen magas termetű, erőteljes testalkatú nordikus elemek és a robusztus al­katú cromagnonid termetű egyedek gracilizálódtok, ugyanakkor a mongolid elemek robuszticitizálódtak. Feltűnő, hogy a kulcscsont robusticitas-jelzője férfiak­nál: 24,82, a nőknél: 23,76. Kevés a különbség a a combcsonton index pilastericus femorisnál is; ez férfiaknál 94,00, nőknél 91,50. összefoglalva tehát, el­mondhatjuk, hogy a temető sexualizáltsága mindkét nemnél közel arányos, de kis mértékben tér el a 0-tóI -+-, illetve — irányban. Ennek oka nem a nehézkesebb nem-meghatározási lehetőség, hanem a két nemnek morfológiai megjelenésben egymástól való kis távol­sága. A nemek elkülönítésére igen jó szolgálatot tett — a már az első fejezetben is megemlített - Olivier­féle sexuál-index, amely egyetlen esetben sem muta­tott fedést, azaz minden esetben a nőknél a meden­cecsonti nagybevágás (incisura major ischiadica) tá­gasságának és a medencelapát (ilium) legkisebb át­mérőjének aránya kisebb volt, mint a férfiaknál. Hankó Ildikó LITTLE K.-KELLY M.-COURTS A. (1962): Studies on Bone Matrix in normal and osteoporotic Bone. Journal of Bone and Joint Surgery, pp. 50,3—519. MARTIN R. (1928): Lehrbuch der Anthropology. I-II. Jena. Fischer V. NEMESKÉRI J.-HARSÁNYI L.-ACSÁDI GY. (1957): Metho­den zur Diagnose des Lebensalter von Skelettfunden. MTA Biol. Csop. Közi. 1. pp. 47-80. TODD T.-LYON D. (1924): Cranial suture closure, its prog­ress and age relationship. Amer. J. of Phys. Anthrop. 7. et. 8. VALLOIS H. (1960): Vital statistics in prehistoric population as determined from archeological data. In: Heizer, G.— Cook, Sh.: The Application of Quantitative Methodis in Archeology. Chicago, pp. 186—222. WOLANSKY N. (1953): Graficzna metode obliczna wrastu na podstawie kosci dlugich. Przeglad Anthr. 19. pp. 403­404. IRODALOM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom