Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Természettudomány - Keve András: A Balaton déli partjának madárvilága

TERMÉSZETTUDOMÁNY NATURWISSENSCHAFT SCIENCE SCIENCE DE LA NATURE ПРИР0Д03НАНИЕ A BALATON DÉLI PARTJÁNAK MADÁRVILÁGA Ha a halastavak, az egykori berkek madárvilágától eltekintünk, amivel már foglalkoztam (1974), a Balaton környékének ez madártani szempontból a legszegé­nyebb vidéke. Érdekessége, hogy a kedvezőtlen ökoló­giai körülmények folytán mennyire anthropophilizálód­nak a madarak, a kertekbe és parkokba húzódnak be. Ez a vasúton 78 km hosszú szakasz, főleg 1965 óta, erősen beépült. A parton alig maradt érintetlen sza­kasz, mert ahol nem épültek nyaralók, ott — kivéve a part legdélibb részét — kemping-táborokat létesítettek és befásították a réteket. De még a viszonylag érin­tetlen part is erősen változik, eliszaposodik, majd be­nádasodik. Ez áll nemcsak a tágabb értelemben vett Keszthelyi-öbölre, hanem pl. a Balatonboglár és Fo­nyódliget közötti partra. Az Aliga körüli parton a ná­dasok terjedéséről már KOLOSVÁRY (1935) is panasz­kodott. Korábbi tanulmányaimban írtam a szántódi rév és Zamárdi között fekvő fövenyes parton és előtte elte­rülő vizén folyó madárvonulásról (1942, 1943, 1947), részben a Balatonszemes és Balatonlelle közöttirő I is (1947), majd a Balaton-part madarairól szóló tanul­mányomban (1970) főként a Balatonberény körüli part életével foglalkoztam. Mire ez utóbbi dolgozat megje­lent, a helyzet idejét múlta, az elnádasodott parton a lilék, partfutók stb. többé nem találták meg táplálko­zó és pihenő helyeiket. Pedig a helyi lakosság is Csi­csergőnek hívta azt a kavicsos, fövenyes földnyelvet, mely Balatonberénynél nyúlt a Balatonba, a sok ma­dara miatt. A földnyelv előtt a zátonyképződés is erős volt. Jegyzeteimbe 1951. II. 28-án azt írtam: a magas vízállás elöntötte a partot piszkos hordalékkal, de a zátony csúcsa kilátszik a vízből. 1957. IX. 22-én jegy­zem meg először, hogy a part eliszaposodik, a nádas terjeszkedik, de még van zátony. 1959. IX. 27-i fel­jegyzésem: A fövényből alig maradt néhány méter, a többi benádasodott, a zátonyok beolvadtak a ,.Csi­csergőbe" és az egész összefüggő nádtengerré ala­kult. A folyamat 1962 tavaszára befejeződött. Eközben a part mögötti rétet felparcellázták, rajta rohamos építkezés kezdődött. Ma a község víkendtelepe kőhá­zas, kertjeik pedig befásítódtak. A Balatonmária felé eső csúcsán ültetett fekete fenyves is szépen kifejlő­dött. Ez a partszakasz mindig kemény pannon-agyag­ból állott De Balatonberénynél történt egyéb változás is. A strand kiépült a Balatonnál szokásos módszerrel, hogy egy kőgátat húznak beljebb a vízben, ha ez kész, jön a kotrógép és csöveken át a gát és part közötti részt a kotorékkal feltöltik, majd amikor az iszap leülepe­dett, gyepesítik, fásítják. A másik változás, hogy meg­szüntették a vasútállomás alatti lóitatót, ahová szeke­rekkel jártak le, ezt is a fenti módszerrel parkosították. Ezek után csak olyan madarak pihenhetnek meg — természetesen a fürdőidény után — .melyek a hullám­veréses gátvédő kőtömbök között szeretnek keresgélni, mint a billegető cankó stb. Az 19ó0-as években gyakran végigjártam a Balaton­boglár és Fonyód liget közötti partot, mely szintén föve­nyes volt, mögötte homokos réttel, de mint említettem, ez is kezd benádasodni. Ma itt a járás lehetetlen, annyi — a vízbe is benyúló — kerítést húztak és üdülő­ket építettek. Fonyódliget felé pedig a fekete fenyő­ültetvény felnövekedett és a fák közt a ke m pin g tábor. A vizsgált területet délen a Balatonszentgyörgy vas­útállomás és a part, a szentgyörgyi öböl, mely ugyan közigazgatásilag Balatonberényhez tartozik, és egy nagy kiterjedésű homokos rét határolja. Ennek közepe mocsaras volt, de lecsapolták több-kevesebb ered­ménnyel. Több igen szépen fejlett, fanagyságú gala­gonya állt a műút felőli oldalán, de ezeket 1950 kö­rül kivágták. Viszont a vasútállomás tövében alakult ki egy mocsaras terület az 1960-as években. A part min­dig is iszapos volt, csak időnként ütötte fel fejét a fö­veny. Ennek ellenére csak 1970 után állott be az elná­dasodása. Ez a parti rész csatlokozik közvetlen az ún. ,,Iszaphoz", amelyről szintén írtam (1976). 1974 után erre felé is terjeszkedni kezd a berényi üdülőtelep. A vasúti töltésnek a Balatontól ellenkező oldala ré­gi időktől fogva mezőgazdasági terület, erősen hullá­mos terepen. Aliga és Siófok között javarészüket el is kerítik, így itt a mozgás igen korlátozott lehetőségű. A Szen!:györgyi-öböl benádasodás előtt. - Die Bucht von Balatonszentgyörgy vor der Beschilfung. Balatonszentgyörgy, 1963.IX.13. (Photo: Dr. ßterbetz István.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom