Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Történelem - Honfi István: Somogy közművelődése 1948 és 1956 között.

370 HONFI ISTVÁN műfajai között a színpadirodalom, mint éppen napjainkban, éppen a dolgozók államában. Az új társadalom kialakuló emberének bemutatása, minden korhadt ostorozása, a nevelés, a nemes szórakoztatás itt pompásan felhasználható eszközöket kapnak... Az új színházpolitika ... a gyökeres változás minden előfeltételét magában hordja. A dolgozó nem azért ül be ma már a színház nézőterére, hogy elüsse valahogy azt a néhány órát, hanem kultúrszomja kényszeríti be, az üdülve tanulás vágya viszi a színházba." Az Ócskavas nagyban című színmű bemutatásáról részletes méltató elemzés jelent meg, mely szerint a darab Amerikát, ,,azokat mutatja be, akiket Európa csak üzleti szempontból érdekel, akik guruló dollárokon keresztül látják a világot, megvásárolnak embert, törvényt, mindent és mindenkit, hogy minél nagyobb haszonra tegyenek szert". Persze keményen bírálni való azért akadt a pécsi színház munkájában is, mint ez a Kárhozó című darab esetében történt (amelyet Kaposváron nem mutattak be). Mivel a Somogyi Napló Baranya és Somogy együttes lapja volt, érdemes idézni a somogyiak által is olvasott kritikát. Egy Moliéreből átírt darabban „szerepel egy »igen szimpatikus« és hálás szerepre írt kulák — aki — a reakció örömére — »beolvas« a kommunistáknak, és kigúnyolja a tömegszervezeteket. Játszanak még e »színműben« gazdasági cselédek is. Az egyik vörös hajú és mulyára maszkírozott, a másik (Vargáné) bolond, és seprűn lovagolva énekel, a harmadik olyan, mint egy jámbor kutya, és a nyílt színen pofozzák . . . Vigasztalásul a kulák fia . . . osztályharcos, és egypár felszínes frázist mond el. A munkásosztályt egy kövér gépkocsivezető .. . képviseli . . . Azért útszéliség és trágárság is van . . . alighanem ezt hitték realizmusnak. A nyílt színen nagyokat köpnek, rossebeznek".

74 A zenekari élet Kaposváron továbbra is élénk maradt, s ez a szimfonikusok működésének köszönhető. Az együttesben rendőr, ipari dolgozó, orvos, bíró, postás, tisztviselő játszott, „egymás iránt a legnagyobb megbecsüléssel muzsikált a dolgozók gyönyörködtetésére". Többször szerepeltek vendégművészek, vendégegyüttesek. Közülük kiemelkedik a Komszomol együttesének kaposvári föllépése, mely alkalommal — az elmaradhatatlan táncműsoron kívül, amelyet a Nyírfácska táncegyüttes szolgáltatott - operaénekesek is szerepeltek. Nagy sikerű előadásokat tartott Kaposváron a Gördülő Opera (az 1949/50-es idényben hatot).

75 1949-ben minőségében is gazdag kiállítási program valósult meg. A legtöbb kiállítás Kaposváron volt, de több vándorkiállítás a falvakba is eljutott, néhány községben (pl. Bolhón és Attalában) önálló kiállítást is rendeztek. Az attalai iskolában „a 3 éves terv eredményeit, az 5 éves terv célkitűzéseit" bemutató kiállításon a helyi népművészet alkotásait is láthatták a nézők (az ezer lelkes községből egy nap alatt 695-en). A Munkásmozgalmi Intézet kaposvári kiállítását 9 ezer ember tekintette meg. Ugyanilyen nagy érdeklődés nyilvánult meg a kaposvári mezőgazdasági és ipari kiállítás iránt is, amelyen először mutatkoztak be a megye termelőszövetkezetei. Ezt a kiállítást valóságos népünnepély övezte és képző- valamint népművészeti kiállítás egészítette ki. Rippl-Rónai műveit a megyeház nagytermében, Kunffy Lajos és Stadler József alkotásait a Dél-Dunántúlt reprezentáló népművészeti tárgyakkal együtt a MÁV internátusban nézhette meg a nagyszámú közönség. A népművészek között szerepelt id. Kapoli Antal, a később Kossuthdíjjal kitüntetett híres somogyi népművész is. Méltán írta a Somogyi Napló: „Ilyen szép és gazdag kiállítást még nem látott Kaposvár és a megye dolgozó népe". A nyitó ünnepélyen sokezres tömeg vonult föl. „A kaposvári dolgozók után következtek a megye falvainak dolgozó parasztjai . . . üdítő szépségű volt a törökkoppányiak népviseletbe öltözött csoportja." Volt még kiállítás Puskinról, a Szovjetunióban járt magyar parasztküldöttség útjáról és faliújságverseny keretében az írásos és szemléltető agitációról.

76 : A népművelés szervezettebb szolgálatába lépett az államosított múzeum. „Most elsősorban a fizikai dolgozókat látni a múzeum gyűjteménye előtt... So. mogyszentpál községből jött az első múzeumlátogató csoport... Ezután... Rád-pusztáról, Buzsákról és Mernyéről . . . Egy-egy vasárnap 30-40 munkás is végigsétált a kiállított gyűjtemények és Rippl-Rónai... képei között ... az iskolák tanulói közül is sokan elmentek a múzeumba."

77 Ha az „elsősorban" némi túlzás is, annyi azonban bizonyos: a fizikai dolgozók a múzeumot is megismerték, megszerették, és a látogatók között nem számította'k már ritka látványosságnak. 1949 mérlegét a következőképp vonhatjuk meg: 1. Tovább erősödött a népművelés megyei irányításai az iskolán kívüli kulturális szolgáltatásban jobban érvényre jutott a munkásosztály hatalmát megtestesítő központi akarat. Az egyértelműbben szocialista szellemű irányítás szervezeti kerete a Népművelési Minisztérium megalakulásával fokozatosan épült ki. A megyei sajtó így látta a minisztérium létrejöttének jelentőségét: „Napjainkban a »szellemi földosztás« első. aktusait éljük. A kultúra egyenlően kimért, gondosan kiválogatott értékei kerülnek a dolgozó tömegek tulajdonába, ezzel is a szocialista, a marxistaleninista ideológia képzett harcosait fogjuk üdvözölni hamarosan a munkásosztály tagjaiban. Az irodalom, sajtó, művészet, film képviselőinek együttműködésre való felhívása a legpezsgőbb szellemi életet, a tehetséges munkásírók és művészek csatlakozása pedig a kultúra hatalmas arányú felfrissülését fogja jelente74. Somogyi Hírek, 1949., január 26., 30. A, Somogyi Napló, 1949. április 7., 28., június 3., 9., 16.. július 8., 16., szeptember 27., október 23. 75. Somogyi Napló, 1949. június 28., augusztus 23., szeptember 6., szeptember 22. 76. Somogyi Hírek, 1949. február 6., 12. - Somogyi Napló, 1949. június 1., 3., július 27., augusztus 11., 12., 18., 20., szeptember 2., 29., november 15. 77. Somogyi Hírek, 1949. február 6. - Somogyi Napló, 1949. október 30.