Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Történelem - Lóczy István: A balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti áttekintése, különös tekintettel a déli partra.

A BALATONI FÜRDŐKULTÚRA KIALAKULÁSA 327 ,,Mint Curiósumot ezennel közhírré tesszük — ha jól vagyunk értesítve —, hogy a kaposvári uradalom főbérlője egy gőzfürdő építkezéséért folyamodott a f. m. Herczeg Eszterházy központi jószágigazgatóhoz, s ez az építkezést megtagadta. S így megtagadták Kaposvár közönségétől azt, amelyre a lég és kenyér után legnagyobb szüksége van a tikkasztó nyári napokban. Hol az aszaló napsugár alatt a bival, tehén, sertés csapdáktól vert porfelleges utcákon akkora fekete verejtékéket izzadsz, mint egy tési lencseszem, s ha le akarod magadról mosni vagy kútba kell ugranod, vagy 6 mérföldre menned 'a Balatonhoz, másképp nem fürödhetei ..." — írta a Somogy.

28 A tőkés fejlődés következtében szükségszerű fejlődésnek indult fürdőkultúra kezdeti szakaszában egy speciális tényező is szerepet játszott. „Bécsből, megbízható magán levélből merítjük már a fővárosi lapok által is közölt azon hírt, hogy Ö Felsége a királyné a nyári fürdői saison nagy részét Balatonfüreden fogja tölteni - ha valami közbe nem jön" - olvashatjuk egy korabeli (1886-os) megyei tudósításban. Egy következő pedig az előkészületekről ad hírt és így kiált föl: „Midőn mindezeket látja az ember, szinte felsóhajt: miért nem volt csak minden ötödik évben is egy-egy fejedelmi látogatás itt? Ez esetben már régen az európai hírneves fürdők sorában volna Balatonfüred, melynek a természet oly pazar kézzel osztá szépségeit."

29 A császárné Füredre történő érkezésének előkészületei Siófokot is jelentős mértékben érintették. ,,Ö Felsége érkezésekor 50 zárt ajtajú fürdőszoba építtetik a víz színére, könnyebb fürödhetés kényelméért." A vasúttársaság az utakat, a Sió partját fákkal ültette be. Egy pompázó várótermet is építettek abból a célból, hogy ott ,,a császárné várakozhat, vagy megpihenhet a hajó indulásáig".

30 A fürdőhelyek látogatottsága növekedett, elsősorban Balatonfüredé. ,,Akik iparkodni fognak a fürdő idényre, még kaphatnak szállást a magánházaknál, de itt sem sokáig." Megkezdődött a parcellázás is. Pl. Balatonfüreden 1866 májusában 20-30 házhelyet osztottak ki magánosok részére. A korabeli sajtó mégis arról panaszkodott, hogy „Balatonfüreden a fürdőidény már megkezdődött, hanem ez ideig nem nagy közönség élvezi a fürdőt és a jó léget . . . mert Füred többé nem egyedül a szórakozás, élvezetek helye, hanem a gyógyulásé is." 1866 júniusában viszont megnőtt a látogatottság. „Naponként számos vendég érkezik a kitűnő gyógyerejű helyre, hol annyian nyertek már üdülést ... A hideg fürdők semmi kívánni valót nem hagynak, melyek beljebb vitettek a Balatonba."

31 Balatonfüred fejlődése folyamatossá vált. A következő évben kényelmes, díszes új fürdője, parti sétánya mellett „. . . új életet nyer azon vitorlás és gyors 28. Somogy. 1866. I/2. sz. 29. Somogy. 1866. I/4. sz. 30. Somogy. 1866. 1/5. sz. 31. Somogy. 1866. 1/17. sz. hajócskák folytán".

32 A fürdő területén a legszebb kilátást biztosító helyeken újabb 30 telket hasítottak ki a magános építkezők számára. A vendégek száma egyre nőtt, a hajó „naponként számos családot hoz", s Füreden ezen a nyáron (1867) 1116 vendég fordult meg. Ezekben az években Füred a legkeresettebb és leglátogatottabb fürdőhely az egész Balaton mellett. Ezzel egyidőben fejlődik >a déli part fürdőinek forgalma is. ,,A déli partokoni fürdők igen látogatottak, de bármerre fordulj, a drágaság egyformán nagy, a külföldi fürdőhelyekhez nem is hasonlítható."

33 Keszthely fürdőügye is elmozdult a holtpontról azzal, hogy a keszthelyi Balaton-fürdő Részvénytársulat a fürdő gyökeres átalakításához fogott. A leendő sétatéren 500 darab fát ültettek el, ,,. . . azután tánctér, borpince, utak és kerítések is munkába vétettek, s a Balaton fenekének mélyítése az iszapnak porondtali eltöltése, sőt már a női fürdőnek deszkapadlóval ellátása is a legközelebb megtörténik". További fejlődéshez hozzájárult „A hévízi csodás erejű gyógyforrás közelléte, a városi s falusi életmód együtt feltalálható előnyei ... a vidék szépsége és aránylag olcsó fürdés és életmód oly vonzerejű lényezők, mely alapján Keszthely legszebb reményekkel nézhet a jövőbe". A részvénytársaság 1868-ban büszkén jelentette, hogy a Balaton-fürdőt „minden kényelemmel ellátva folyó évi május hó 24-ikén megnyitja". A fürdő helye egy mélyített és kideszkázott uszoda. Jó színészet, élvezetes zene. Szállások mérsékelt áron kaphatók. Kb. húsz évvel a balatonfüredi hideg fürdőzés kezdetének időpontjához, vagy két évvel a fürdőkultúra nagyobb arányokban meginduló fejlődéséhez viszonyítva, Keszthelyen is elkezdődött a fürdőkultúra nagyobb arányú kibontakozása. Ám ,,. . . a fürdőhelyre fordított költségek, a közelebbi forró napok dacára, nincs itt annyi vendég, mint amennyit várnak".

34 A déli parton a legnagyobb arányú fejlődést Siófok éri el, mert viszonylag közel van Pesthez, Székesfehérvárhoz, átkelőhely Füredre. Fejlesztőleg hat még „. . .a vaspálya közlekedés, kereskedelem, postai, távirati közegek . . . (ellátás), s mindezen lényeges kedvezmények s különösen a tiszta s természetes fenéken való hullámos fürdés jótékonysága - a siófoki fürdőhelyet mint e nemében valódi unicumot tevék ismeretessé . . . (a vendég) épen és megerősítve hagyja el meggyógyulásának e színhelyét ... A fürdés az idén még kellemesebb leend, mivel a fürdőben úgy a férfiak, mint a nők osztályzataikban újnemű nagy zuhanyok fognak alkalmaztatni."

35 Siófokon a fürdőkultúra fejlődésének kezdete 1866. Két év múlva vetődnek fel a fejlesztéssel kapcsolatos problémák nagyobb arányokban: kevés a szálláshely, alig van étkezési lehetőség (csak a Bárány Vendéglő működött). 32. Somogy. 1867. H/18, sz. 33. Somogy. 1867. И/30. sz. 34. Somogy. 1869. IV/16. sz. 35. Somogy. 1869. IV/21. sz.