Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Történelem - Lóczy István: A balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti áttekintése, különös tekintettel a déli partra.

324 LÔCZY ISTVÁN Batthánnál volt, hanem a sziget révén az előbbi átkeléstől északra, a Balatonszentgyörgy-Fenékpuszta közötti viszonylag keskeny szakaszon. A Nagyberek nyílt vizű, mocsaras, szigetekkel, lápos részekkel tarkított területe Keresztúr, Újlak, Kéthely, Szentpál, Varjaskér, Nikla, Táska, Buzsák, Lengyeltóti, Orda, Csehi, Boglár településekig terjengett. Ennek a területnek a fonyódi Várhegytől keletre eső részét a Fonyód-bozót, Orda-berek névvel jelölték. Balatonlel le és Szemes között a háromszög alakú berek egészen Péntekhelyig húzódott. Ettől keletre még két jelentősebb berek fűződött le a Balatonról. Az egyik Kőröshegy és a Balaton, a másik Szántód környékén alakult ki. A Szántódnál levő berek a századfordulón (XVIII—XIX. század) még egy keskeny természetes csatorna révén közvetlenül kapcsolódott a Balaton nyílt vizéhez. A nyugati part mellett és északon a Tapolcai-medencében voltak még jelentős kiterjedésű mocsaras, lápos területek. A fentiekből következik, hogy az 1800-as évek elején a Balaton somogyi partján levő településekre jellemző: kevés a házak száma, általában egyutcásak, a balatoni turzástól délre terülnek el, s az egyetlen utca a Balaton irányába néz. Vörs derékszögalakú, egyutcás település 29 házzal. Ugyancsak egyutcásak: Batthán 12, Balatonszentgyörgy 16, Balatonberény 12, Balatonkeresztúr 14, Balatonboglár 19-20, Szemes 14, Szárszó 13, Zamárdi 12 és Siófok 10 házból álló helységek. Csak Balatonlellét osztja több részre két, egymással párhuzamos utcája. Balatonlellén akkor 16 ház volt. A fonyódi Várhegyet teljes egészében erdő borította, s mindössze 5-6 házból állt a település. Keresztúr és Fonyód között települést nem találunk, viszont jelentős a szőlőtermesztés. A mai fonyódligeti vasúti megálló környékén 4 ház települt a délről a Balatonhoz vezető út mentén, s aztán Boglárig semmilyen település nincs. Szántód szórt települését 5 egymástól távolabb levő épület alkotta. Szemes és Szárszó házai nem a postaút mellett épültek, hanem olyan kisebb jelentőségű helyi útvonalak mentén, amelyek a megye délebbi területeivel kötötték össze a településeket. A legnagyobb lélekszámú település Keszthely, lakóinak száma megközelíti a 7 ezer főt. A gyors növekedés részint a Festetics grófok által alapított gazdasági akadémia működésével függ össze. Ez a fejlődés, a népességszám növekedése a század közepére csökken, s a századfordulóig nincs változás. Keszthely a fejlődésben megrekedt. A mellékelt táblázatból kitűnik, hogy a XIX. század folyamán a Balaton melletti települések egy részében megállt a lélekszám növekedése, lakosainak száma alig változott, egy része visszafejlődött, egy része fejlődött, egy része ugrásszerűen fejlődött, s néhány új település keletkezett. A fejlődésben megállt vagy csak jelentéktelen mértékben változott A Balaton melletti települések fejlődése a XIX. században ugrásszerű fejlődés о új települések = fejlődő települések Щ visszafejlődés északon: Alsóőrs, Vörösberény, Poloznak, Lovas, Keszthely, Meszesgyörök, Akaii, Aszófő, Csopak; délen: Őszöd, Fokszabadi; keleten: Kenése, Balatonfőkajár. Visszafejlődött (a lélekszámot tekintve) északon: Kövesd, Udvari, örvényes; délen: egyetlen település sem. Növekedett a népesség északon: Balatonrendes, Kővágóőrs, Zánka, Tihany, Balatonfüred, Arács; délen: Kiliti, Endréd, Zamárdi, Szárszó és Szemeshelységekben. Ugrásszerű a fejlődés (kétszeres vagy többszörös a lélekszám növekedése) északon: Balatonederics, Szigliget, Tördemic, Balatontomaj, Salföld, Szepezd; délen: Siófok, Lelle, Boglár, Balatonkeresztúr, Balatonberény, Balatonszentgyörgy községekben. Új települések északon: Almádi, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy; délen és nyugaton nem keletkeztek. A közölt beosztás alapján megállapítható, hogy a Balaton déli partján — Őszöd és Fokszabadi kivételével — jelentős mértékű a fejlődés, amely a déli vasút megépítése után még fokozódott is. A 15 déli település közül 13 folyamatos vagy ugrásszerű fejlődést mutat a XIX. század folyamán, őszöd, Kiliti és Fokszabadi fejlődése a vasút megépítése után megállt, illetve viszszafej lődött (mivel a vasúttól kissé távolabb estek). Siófok a déli part gyorsan fejlődő központjává válik (a déli vasút megépítése után megnövekedett vonzása következtében). Innen nyugat felé, a vasút mellett levő települések népessége a Budapesttől való távolság növekedésével csökken. (Siófok 2381, Zamárdi 898, Szárszó 890, Szemes 711) Balatonlelle, Boglár területéig. Itt a délről bekapcsolódó forgalom, valamint az üdültetés nagyobb lehetőségei következtében újra növekedett a lélekszám. A déli part harmadik fejlődő körzete Balatonkeresztúr, Balatonberény és Balatonszentgyörgy vidéke.