Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Történelem - Lóczy István: A balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti áttekintése, különös tekintettel a déli partra.

A BALATONI FÜRDŐKULTÚRA KIALAKULÁSA 323 tünk. Ez egy sziklás hegyoldal, a legnagyobb összevisszaságban épült kis falu. Szegény parasztok, akiknek szőlőjükben fekszik minden vagyonuk, laknak benne, és a földesúrnak egy-egy gazdatisztje van. Az uraságnak, aki úgy gondolom asszony, háza van itten, de nem lakik helyben." ,,. . . én eltűntem egy kis időre, hogy a nádasból felhallatszó bölömbikákat hallgassam, és elnézegessem anndk a sok apró tűznek a fényét, amelyet a Balaton partján végig a rákászó parasztok raktak."

19 A sok apró tüzet a Balaton partján elsősorban a kellemetlen és óriási tömegű szúnyogok távoltartása és a zavartalan rákászás, halászás érdekében gyújtották meg. A mocsaras, vizenyős, lápos területek kedvező feltételeket biztosítottak a szúnyogok rajzásának. Ez a kellemetlen tényező is oka a balatoni fürdőkultúra lassú fejlődésének. Hévízről tudjuk, hogy ott egyegy nagyobb esőzés után a környéket, amely melegebb, párásabb volt, ellepték az ún. gyötrőszúnyogok (Aedas vexa us). Ilyen esetekben a fürdőzők vagy elhagyták Hévízet, vagy petróleummal és füstöléssel védekeztek ellenük. (A maláriás megbetegedést csak az 1930-as évektől kezdték csökkenteni.) A tehetősebbek a szőlőkben nyaralókat építettek, amelyeket a század elején még nem használtak fel a Balatonra érkező vendégek elszállásolására, mivel ilyen igény ekkor még nem volt. „Poharazás közben elmondta azt a sok gyönyörűséget, amellyel az ősz kedveskedik, amikor a nyaraló minden zuga megtelik vendéggel, akik a falvakból és környékéből feljönnek, hogy a szüret örömeiben részt vegyenek."

20 A hegyek lábainál és az oldalakon, a Balaton-felvidéken, főleg a Riviérán megtelepített szőlő- és gyümölcskultúra, amely a történeti ókorhoz vezethető vissza, az ottani foglalatosság, a jó levegő, a táj harmonikus hatása lehetővé tette a légfürdő- és szőlőgyógymód kialakulását. ,,A szőlőhasította szelíd lejtő, a zsenge hajtások üde, lágy zöldje, a szilva- és cseresznyefa tiszta fehér virága és a szőlőkben seregesen álló barackfák piros színpompája . . . tarka képbe olvad össze."

21 A századforduló fontosab'b települései közé tartozott északon Keszthely, Meszes-Győrök, Szigliget, Badacsony, Tomaj, Rendes, Szepezd, Akaii, Tihany, Balatonfüred, Kenése, délen Fenékpuszta, Szentgyörgy, Balatonberény, Keresztúr, Fonyód, Boglár, Lelle, Szemes, Szárszó, Szántód, Zamárdi, Siófok. A népesség számának változása a Balaton melletti területen a XIX. század folyamán Települések Lélekszám 1828-ban 1869-ben 1890-ben Kiliti 1387 2013 2152 Endréd 1239 1694 1847 Zamárdi 519 853 898 19. Uo. 41., 44. 1. 20. Uo. 45-46. I. 21. Uo. 45-46. I. Települések L é I e к s z á m 1828-ban 1869-ben 1890-ben Szárszó 572 849 890 Őszöd 325 512 549 Szemes 375 567 711 Lelle 5696 1052 1085 Boglár 275 616 951 Balaton keresztúr 442 708 867 Balatonberény 695 1078 1249 Balatonszentgyörgy 402 890 1162 Keszthely 6920 5473 6973 Gyenesdiás —• 948 1163 Vonyarcvashegy — 847 913 Meszesgyörök 486 612 737 Balatonederics 550 947 1172 Szigliget 501 832 934 Tördemic 402 704 888 Badacsonytomaj 564 1155 1560 Salföld 293 487 613 Bála ton rend es 193 141 214 Kővágóőrs 1469 1751 2092 Szepezd 188 318 414 Zá nka 321 434 444 Akaii 270 337 323 Udvari 412 264 344 Orvényes 269 218 228 Aszófő 343 367 394 Tihany 565 734 893 Balatonfüred 1046 1707 1788 Arács 368 550 621 Csopak 205 408 345 Kövesd 507 275 269 Paloznak 141 269 311 Lovas 186 365 347 Alsóőrs 510 550 552 Almádi — — 296 Vörösbe rény 652 715 792 Kenése 1522 1697 1657 Balatonfő-Kajár 1530 2049 1895 Fokszabadi 1210 1594 1507 Siófok 1136 1884 2381 A Balaton vidék községeiből 1881 és 1890 között 3593 fő vándorolt ki, s csak 1682 fő volt a bevándorolt népesség száma. Erre részint az ad magyarázatot, hogy a századforduló tájékán a Balaton mocsaras területei messze délre és északon a Tapolcai-medencében is terjengtek. Délen a Balaton nyílt vízzel nyomult be Fenékpuszta, Hídvég, Vörs, Batthán, Szentgyörgy települések által határolt területre. Hídvég és Főnyed környéke viszont már mocsaras, lápos terület volt. E terület nagyobb arányú feltöltődése az erdőirtást követő fokozottabb talajerózió rríiatt meg növekedett Zala hordalék lerakódása következtében kezdődött meg. Mintegy 50 év alatt egy újabb sziget keletkezett Balatonszentgyörgytől északkeletre, s az átkelés nem