Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Néprajz - Együd Árpád: Adatok a láncversek számszimbolikájához

ADATOK A LANCVERSEK SZAMSZIMBOL!KAJÁHOZ 273 Sieben sieben Sakramenten. Acht Seligkeiten. Neun Chöre der Engel. Zehn Gebote Gottes. Elftausend Jungfrauen Zwölf Eigenschaften . ., Sajnos, semmiféle megjegyzést nem találtam a német szöveg közlése során. Az éneket megelőző más típusú gyermekjátékot most mellőzzük, mivel nem tartozik szorosan a témához, sem a szöveghez. Itt is megfigyelhetjük, hogy a német változatnál is mindig viszszatér a szöveg az ,,egy Isten-témához" (aki él és „uralkodik" a földön és az égen). E téma megírására szinte kényszerítettek az újabban előkerült változatok, új körülmények és funkcióváltások (három példányt már közöltem 1975-ben),

19 továbbá Rubinyi György szóbeli biztatása és ajándékkönyvei, tanulmányrészletei.

20 E két körülmény természetesen más-más emocionális kapcsolataival vált eggyé írásszándékomban. Ugyanis: a somogyi Katekizmusi ének, s Kánai menyegző eleinte csak vallásos körülményekről árulkodott (mint a később meglelt Órahirdetés is), míg Scheiber könyve Mikszáth irodalmi témáinak, forrásadatainak a tréfa, mese formában való feldolgozásával foglalkozik, feltételezvén a mi témánkat is képviselő énekek őselődeivel való szoros kapcsolatát, bizonyos rokonságát. Ezek a lehetőségek újabb, izgalmasabb alkalmat kínáltak számomra. Somogyi anyagainkat részben énekként adták elő, részben pedig — az alkalomnak megfelelően — csak szövegesen mondották. A következőkben tapasztaljuk majd azt is, hogy ugyanattól a személytől többször is érdemes gyűjteni, A Kánai menyegzőt először a buzsáki Tölgyes Istvánné (1932) mondta magnóra 1972-ben, nyolc versszakkal,

21 s az 1978-as felvételen már az alábbi 3. strófa is hallható: Az első tál ételt fölhozták, Jézust azzal meg is kínálták, Tetszett mindenben az étek, Csak a borba volt a vétek Kánán menyegzőbe. Ugyancsak ő énekelte először a később tárgyalandó Katekizmusi éneket is, amit az utóbbi felvételnél szintén teljes szöveggel mondott el. A két énekkel kapcsolatban feltett kérdéseimre az alábbi választ adta: „Nagymamátul tanultam, ő írta le; 82 éveskor halt meg 15 éve; ő ijen előimádkozó volt. Talán ő is édesannyátul tanulta ... A rózsafüzér-társulat, így adventbe, kezdték az imádságot minden szombaton este, és úgy húshagyókor volt vége, és akkor ijen mulatságot tartottak, s akkor szokták ezt a zenéket énekelni .. . Ezt mindenki mondta együttesen . . . nálunk szokták, mert od volt az összejövetel. Ezt a kezdetén mondták, utánna má mást is mondtak, de csak ojat mondtak, amibe nem vót »szerelem« mindenki hozott egy üveg bort, egy tányér süteményt, és a végén ettek, ittak is ..." Buzsákon sokan tudták és tudják ma is ezeket az énekeket. Nemrégiben Horváth Ferencné kézzel írott füzetében így találtam meg a Kánai menyegző szövegét: Az igaz messiás már lejött sokféle csodákat köztünk tett A vizet is borrá tette A násznépet vendégelte Kánán menyegzőben. Nagy lakodalmat ők kezdenek Jézust is elhívták vendégnek ött követték tanítványi mind a tyúkot ő fiai Kánán .. . stb. Az első tál ételt felhozták Jézust pedig azzal kínálták Tetszett mindenben az étel de a borban volt a vétek Kánán .. . stb. Jézus anyja azttat látta fogyatkozásukat megszánta fiam mondja borunk nincsen azért sémi kedvünk nincsen . .. stb. Jézus hogy vigaságot tene Anyja kérésre hogy lenne parancsoló meritteni kutrol hat vedret tölteni . . . stb. A szolgák frisen siettének kutbol hat vedret megtölttének Jézus bora változttata első csodáját muttata ... stb. A bort adák násznagy kezébe hogy adja a vendég elébe Násznagy a bort megkóstoló mindjárt Vőlegént szolittá ... stb. Minden ember ugy mond elsőben Jó bort ád a vendég elében De ed ig te a jót tartád és az alábbvalót hozád .. .stb. Adja Isten hogy mi örüljünk Mikor lakodalmat követtünk Jó bor melett duda nélkül bolond tánc és ugrás nélkül... stb. Olyant ugrót a Magdolna hogy a poharat felrúgta Kánán menyegzőben. 19. Somogy néprajza I. Együd A. 1975., 391-393. sz. Somogyi népköltészet 20. SCHEIBER: I. m. és Löw Immánuel és a zsidó néprajz 1947., s egyéb tanulmányok. 21. EGYÜD: I. m. 391. (226. old.)