Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Régészet - Bárdos Edith: Középrkori templom és temető Kaposvár határában (Előzetes jelentés a leletmentő ásatásról)

202 BÁRDOS EDITH colt, melyek hol érintik, hol metszik egymást. Az edény felületét válltól az alsó harmadaiig borítja a díszítés. Hasonló perem- és vállttöredékek kerültek elő a XVIII. sz. szelvényből. Profilált peremű edény darabja, felületén kisebb hullámú, pálcikával bekarcolt díszítés fut körbe. A XIX. sz. szelvényből származó öblös fazék oldaltöredékein két párhuzamos, alig benyomott hullámvonal fut körbe. Anyaga kevésbé soványított, ugyancsak szürke színű, közepesen égetett. A hullámvonalas díszítésű töredékek zömét a nyaknál vagy vállon körbefutó hullámvonalakat vízszintes, csigavonalban körbefutó, pálcikával bemélyített párhuzamos díszítés váltja fel. A XVI. sz. szelvényből származó perem- és válltöredék az egyik legjellegzetesebb darabja ennek a díszítési módnak. (XXVIII. tábla, 1.) A kihajló, legömbölyített perem alatt közvetlenül pálcikával mélyen bekarcolt hullámvonal fut körbe, majd a lentről felfelé, a nyaknál sűrűsödő spirális, párhuzamos vonalak díszítik az edény felületét. Az anyag minősége hasonló az előző töredékéhez. A XX. sz. szelvény fazéktöredék vállát egymást metsző két hullámvonal díszíti, alatta pedig vízszintes bekarcolás. Kis számban előfordultak fogaskerék benyomásával díszített oldaltöredékek is.

32 A kemence környékéről került elő két jellegzetes, XII—XIII. századi bekarcolt, vízszintes vonalkázású oldaltöredék. Ezek már vöröses színezetűek, az 1. sz. töredék apró kavicsszemekkel soványított, rajta a csigavonal szabálytalanul fut körbe. A 2. sz. töredék meszes anyaggal finoman iszapolt, a bekarcolt csigavonaldíszítés csak az edény alsó harmadáig terjed.

33 A kerámiaanyagban 10 darab olyan fenéktöredék van, melyeken fenékbélyeg látható. (XXIV., XXV., XXVI. sz. tábla.) Ezek közül az 1. sz. a legkorábbi, mely feltételezésünk szerint a kemencéből előkerült hullámvonalas díszú fazék töredéke. A fenékbélyeges töredékek túlnyomó része vöröses színezetű, XIII. századi edények töredéke. Némelyiken jól látható, hogy a fazekaskorongon alátét volt, melyet a letüremlés jelez. A későbbi, XIV. századi edények alján már látható a levágás nyoma, tehát ezek az edények már lábbal hajtott, gyorsan forgó korongon készültek. A 7. sz. edény töredékén látható fenékbélyeg azonos a cegléd-madarászhalmi temető 71.90.1. sz. töredékének jelzésével.

34 Leggyakoribb a keresztalakú plasztikus dísz (XVI. sz. szelvényből a 2., 3., 4., 5. sz. töredékek). A 6. sz. töredéken Árpád-kori edényeink gyakori jegyét láthatjuk, mely azonos a Höllrigl 35tel.

35 Kis számban előfordulnak „tojáshéj" kerámia töredékei is, valamint szürke, mázatlan, négyzetes kályhaszemek darabjai. A XV. századi kerámiatöredékek között előfordulnak nagyméretű, nyújtott nyakú, tagolt, 32. PARÁDI N.: Magyarországi pénzíeletes középkori cserépedények. (XI—XVII. század.) AÉ, 1963. 223. old. 33. PARÁDI N.: Régészeti Füzetek 12. (1959), 43. old. 34. TOPÁL J.: i. m. 83. old. 15. kép. 35. HÖLLRIGL J.: Árpád-kori kerámiánk. AÉ, 1930. 92. kép, 35. 19. sz. kép. A 149. sz. sír korsója. - Bild. 19. Der Krug des Grabes №. 149. profilait peremű korsók darabjai is. Vöröses-fehér anyagúak, felületükön vöröses-barnás festéssel. A temető egyetlen sírból előkerült edénye a már említett 149. sz. sírban volt, a csontváz bal lába mellé állítva (19. sz. kép). Kis méretű füles kis korsó, vörös agyagból. Felületén a vállon alig benyomott 5 spirális csík fut körbe, valamint függőlegesen egyenes és hullámos fehér festés alig kivehető nyomai figyelhetők meg. (XIV-XV. század.) " IV. VAS TÁRGYAK A feltárás során szórványleletként vas kések, kulcsok, ajtódíszítések stb. kerültek elő. A sírból származó vas tárgy mindössze a vas csat, a 424. sz. sír nyílhegye és a 149. sz. sír vas sarlója (20. sz. kép). A sarló kovácsolt vas. Pengéje a hegye felé erősen ívelt. Hoszszúkás, keskeny vége felé hegyesedő, s kampóson behajlított végű nyéltüskéjéhez tompaszögben megtörő, téglalap átmetszetű rövid nyak csatlakozik. Pengéje először kevéssé, majd hegye felé erősebben ívelt, fokozatosan hegyesedő csúcsban végződik. Pengéjén végig jól látható a fogazás. A fogak visszafe'é, a nyél irányába néznek. Nagyon jó megtartású. (Teljes hoszsza: 36 cm, penge átm.: 29 cm. Penge Ignsz. : 2,3 cm, nyéltüske h.: 11,5 cm, nyak h.: 1,5 cm. Ltsz. : 78.76.2.) A felállított tipológia szerint a sarló az ívelt pengéjű, fogazott élű ívsarlók közé tartozik.

36 Formája alapján, 36. TAKÁTS L. : Kaszasarlók Magyarországon. Ethnographia 78. (1967), 2-18. old. MÜLLER, R.: Die Datierung der mittelalterlichen Eisengerä.runde in Ungarn. Acta Archaeologica. XXVII. (1975, 59-102.