Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)
Régészet - Bárdos Edith: Középrkori templom és temető Kaposvár határában (Előzetes jelentés a leletmentő ásatásról)
KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN 201 lehettek, mivel valamennyi temetkezés koporsós volt, s csaknem minden sírban halotti obulust is találtunk. A dőlt falak maradványa ezek felett a sírrétegek felett látható. A téglaépítmény dőlt falmaradványai sehova sem köthetők, nagy részét ezeknek is elhordták, így a 2. sz. templom alaprajza nem rekonstruálható. A második templomot a leletek alapján a XVI. század elején építhették. Nem volt hosszú életű építmény, mivel a falak alatti vastag égési rétegekben 1527, 28, 29, 30-as veretek voltak találhatók. Ez a második pusztulás nagy tűzvésszel járt együtt s a törökdúláshoz köthető. A közelben levő kaposszentjakabi apátság 1550 táján esett el. A második templomhoz tartoztak azok a leletek (a nagy mennyiségű vas szög, vaslemez-maradvány, ajtódíszek), melyek az égési rétegből kerültek elő. A templomhoz tartozik a tőle DK-re, 8 m távolságban álló négyzetes, négy saroktámpillérrel ellátott építmény: az osszárium (17. sz. kép). A téglák mérete megegyezik a dőlt falak tégláinak méreteivel. Feltehetően azonos időben emelhették a két építményt. Az ásatás területén mindössze 2 darab faragott kő töredéke került elő, mindkettő rossz minőségű homokkőből faragott, s az 1. sz. templom tartozéka lehetett. (18. sz. kép - összkép a temetőről.) (VII. szelvény.) III. KERÁMIA A temető Ny-i részén, a templomtól távolodva fokozatosan egyre több kerámiatöredék került elő. A XIV., XVI., XVIII., XIX., XX. sz. szelvények területén gyakoriak a későbbi beásások, szemétgödrök, melyek nagy mennyiségű edénytöredéket s állatcsontot tartalmaznak. Ugyancsak jelentős mennyiségű töredék került elő a kemence feltárásakor. Szép számban kerültek elő X-XI. századi, hullámvonallal díszített edények töredékei. 31 A hullámvonalas töredékek általában nagyobb méretű fazekak darabjai. Valamennyi sötétszürke színezetű, rosszul égetett, jól korongolt. A kemence környékéről előkerült töredékekből egy nagy méretű edényt sikerült összerakni. (XXVII. tábla.) A nagyméretű, öblös szájú fazék mésszel erősen sóvá nyitott, közepesen égetett. Kézi korongon készült, kihajló, enyhén lekerekített peremmel. Felülete tompa hegyű pálcikával lendületes hullámvonalakkal bekar18. sz. kép. összkép a temetőről. - В ild 18. Gesamtbild über den Friedhof. 31. PARÁDI N.: Technikai vizsgálatok népvándorláskori és Árpád-kori edényeken. Régészeti Füzetek. 12. (1959), 25. old.
