Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)
Régészet - Dr. Magyar Kálmán: Régészeti kutatások a középkori Hedrehely területén
162 MAGYAR KÁLMÁN régi örökségüket, a hedrehelyi uradalmat. Valószínűleg 1523-ig a birtokukban marad. 1523 után a Héderváriak hedrehelyi birtoklásáról, kegyuraságáról nincs említés. Biztosan annyit tudunk, hogy Hedrehely főkolostorának, az ozorainak a kegyurasága éppen a Héderváriak kezébe kerül 1538-43 között. 8 RÉGÉSZETI LELETEK 9 Hedrehely őskorára csupán néhány szórványlelet utal. 10 1906-ban az ún. visnyei szőlőkbe vivő út vízhordásos oldalánál egy mammutfogat találtak. 11 1959-ben pedig — a volt katolikus iskola udvarán — egy fekete, csiszolt kőbalta jutott a felszínre. 12 Ugyanakkor az 189Ö-es években — a református iskola alapjainak ásásakor — római érmekre és téglákra bukkantak. 8. Magyar Történelmi Tár VI. köt. 3-75., valamint NAGY E. : Az ozorai ferences kolostor. FA XX. Bp. 1969. 145146. (A továbbiakban: NAGY 1969 . . .) 9. PESTY F. is említi (i. m. 1864. XXXV. k. p. 255-56.), hogy „Zsigmond idejéből . , . váromladékakat és több apróbb tárgyakat ástak ki a földből . . ." 10. NAGY I. kézirata. OMF Levéltára. Kijegyezte MÓZNER L. veszprémi püspöki levéltáros. RRM RA. IV/20/59. Ltsz. 2663. 11. Uo. 12. KOCZTUR É. : Somogy megye régészeti leletkatasztere. Régészeti Füzetek. Ser. 11-13. Bp. 1964. 58. (A továbbiakban: KOCZTUR 1964...) 13. Arch. Ért. 1901. 382. DRAVECZKY B.-SÁGI K.-TAKÁTS GY. : A Somogy megyei Múzeumok Régészeti Adattára. SMF 2. Kaposvár. 1964. 25. (A továbbiakban: Régészeti Adattár 1964 . . .) 14. Ltsz. 73.67.1. Az egyik oldalán vonalkázott, zeg-zug díszítés. A bronz gyűrű fején + alakú, osztott mezőben holdalakban végződő, keskeny szárral rendelkező vésett, bemélyített díszítés. Méretek: Átm.: 2,2 cm, V: 0,4 cm. A másik kis lapított, bronz karika. Felül két (az A legnagyobb számban középkori leletanyagról tudunk. Még 1901-ben találta Bíró István helybeli lakos - a régi ferences kolostor helyén — a XVI. századi szép, gótikus, magas, bronz gyertyatartót. 13 Ismeretlen helyről jött szántáskor a felszínre egy XVI. századi filigrándíszes ékszer. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében szerepel „egy arany, címeres pecsétgyűrű". Két bronzból készült díszes gyűrűt pedig a Rippl-Rónai Múzeum birtokában találunk 14 (1-2. kép). Az „angyali üdvözletet" ábrázoló elefántcsontfaragványt a ferences kolostor kerengőjének kútjából vették ki. 15 A kolostor környékén találta 1962-63-ban Kovács János a középkori vas nyílhegyet. 16 Ezenkívül szórványos, töredékes feljegyzések, források szólnak a ,,vár- és kolostor romokról" . . . amelyek egyik szárral rendelkező) három fejből álló vésett margaréta díszítéssel. Méretek: Átm.: 1,6 cm, V: 0,4 cm. 15. LÁSZLÓ GY. lektori véleményében megjegyzi, „hogy az »Angyali üdvözlet«-et ábrázoló elefántcsontlemez magyar területen ritkaság (pi. máriabesenyői gótrkus kegyszobor), feltehetően a francia művészetből került hozzánk." A hedrehelyi, úgy tűnik, elveszett. Ezzel kapcsolatban Id. MÓZNER L. (Rippl-Rónai Múzeum Rég. Adattára. 2663. 4-5. p.): „Lehet, hogy éppen a kolostor kútból vették ki azt az elefántcsont faragványt, amelyet a Visita Canonica szerint »egy romban levő régi kútból szedtek ki és amely néhány szent történetét ábrázolja«. Ez lehetett az a kis méretű faragvány, amely később a hencsei Márffy család birtokába jutott és az angyali üdvözletet ábrázolta. Hiába kértem a múzeum számára és így a felszabaduláskor eltűnt a kastélyból. Valami »műgyűjtő« vihette el." (A faragványra nézve lásd KÖRMENDY S. történeti tanulmányát az OMF levéltárában, valamint az Alispáni jelentést, 1901/56. sz. csomó.) 16. REPAY L. néhai kadarkúti gyógyszerész szíves szóbeli közlése. (A nyílhegy Répay Gábor magángyűjteményében szerepelt.) 1. Középkori, díszített bronz gyűrűk, oldalnézet (Fotó: Gőzsy Gáborné). - 1. Gezierte Bronzenringe aus dem Mittelkalter, Seitenansicht (Photo: Frau Erzsébet Gőesy).
