Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)
Régészet - Dr. Magyar Kálmán: Régészeti kutatások a középkori Hedrehely területén
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A KÖZÉPKORI HEDREHELY TERÜLETÉN 163 2. A gyűrű fejének díszítése (Fotó: Gőzsy Góborné. — 2. Die Zierde des Ringkopfes (Photo: Frau Erzsébet Gőzsy). feltehetően ..gótikusak". Egy másik szerint 17 „a volt katolikus iskola kertjében ferences kolostor romjai húzódnak,,. Néhány éve még kilátszottak a falai . . , 18 S nemcsak a falumonográfia írói vélték, hogy Hedrehely határában öt templomrom, régi vár sáncai és egy ferencesrendi zárda maradványai voltak. 19 A HEDREHELYI VÁRKASTÉLYRÓL A várkastélyra vonatkozó legfontosabb forrás egy XVII. századi összeírásban található. 20 Itt szerepe*! ,,egy bizonyos régi kastély alapja és romja, amit húsz lépés széles árok és kettős földtöltés vett körül és — a külsőben igen erősen Budához hasonló — magas dombon van. Hedrehely nagyobb kiterjedésű terü'etén — a dombokon — konyha, gyümölcsös- és mulató kertek, valamint körös-körül völgyek vannak. . ." A leírásban szereplő kastélyt - a legutóbbi időkig — a ferences kolostor környékén keresték 21 (1. rajz). Egyes vélemények szerint ,,a ferencesek kolostorától D-re egy téglafal vezetett D-i irányban. A visnyei út építésénél pusztították el az egykori várfal kerek sarokbástyájával együtt". Néhány évvel ezelőtt - a magas partoldalban - még látszottak alapjai. Mások, mint Nagy Iván 22 a Bátkai-völgyben vélték felfedezni ,,a vár faragott köveivel kirakott kifolyó kutat". Arról is tudott, hogy az egyik utat ,,a Várbamenő"-nek nevezték. Ugyanakkor szerinte a ,,vár sáncai" a község nyugati oldalán voltak. „Egykori területén ma is látható a templom, a hozzáépült cellákra való tagozatokkal." 23 A várhoz, vagy a várkastélyhoz tartozó biztos nyonok még nem kerültek elő ez ideig. A mai várhelynek is ismert ferences kolostor területéről ÉNy-ra kétszáz materre, talán a középkori kúriához vagy udvarházhoz (kastélyhoz) tartozó maradványok mutatkoztak. A kultúrház környékén (1. rajz) ugyanis boltíves, két méter széles folyosó, illetőleg folyosórendszerek boltívei kerültek elő. A tőle D-re talált két méter magas, nyolc-tíz méter hosszú „alagút" valószínűleg egy egyszerű földbeásott pincéhez tartozott. 24 1970-ben a Hedrehelyről Visnye felé vezető út mellett, az ún. Várdomb déli szélénél téglatörmeléket, szemétgödröket, valamint köralakú téglaépítmények bizonytalan nyomait fedeztük fel. A három vékonyfalú, kerek téglaépítmény 1 — 1,5 m átmérőjű és két méter magas volt. Már az 1930-as években történt útépítés erősen megrongálta őket. Környékükön ma is rozsdaette rézlemezek, csontok találhatók. A partvonalból kövek omlanak ki 25 (3. kép). 17. GENTHON I.: Magyarország művészeti emléke 1959. 133. (továbbiakban: GENTHON 1959...) nem tud, csak a református templomról (épült 1898-ban). Régészeti Adattár 1964... 25. és KOCZTUR 1964... 58. 18. MÁRTON I. és REPAY L. szíves szóbeli közlése. 19. KÖRMENDY 1901 ... 34. 20. MTA Művt. Kut. Csop. Forráskiadványai XI. Urbaria et Conscriptiones. 4. füzet. Művészettörténeti Adatok. ABOS-ZSADÁNY Bp. 1975. 86. (szerk.: ARADI N.). (A továbbiakban: Urbaria et Conscriptiones 1975...) Bp. 21. KÖRMENDY 1901... 34. és FORSTER GY.: Magyarország műemlékei I—IV. Bp. 1905-1915., a II. 722. I. Az öregek a Szentegyházgödrét emlegetik úgy, „hogy hajdan nagy erődöknek szolgált építkezési helyül". (PESTY 1864 . . . 255-56.) 22. NAGY I. kézirata. OMF Levéltár. RRM RA. Ltsz. 2663. IV/20/59. 23. Uo. 24. Rippl-Rónai Múzeum Régészeti Adattára. RRM RA. 1752/1 V/20/19. MAGYAR K. adatgyűjtése. 25. Uo. 1751/IV/20 2. MAGYAR K. és MÓZNER L adatgyűjtése.
