Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Régészet - Dr. Magyar Kálmán: A Babócsai nemzetségi központ régészet kutatása I. (Beszámoló az 1978-ban folytatott ásatásokról)

A BABŐCSAI NEMZETSÉGI KÖZPONT KUTATÁSA I. 149 7. Léránt-kert, 3. sír. - 7. Léránt-Garten, der Grab №. 3. lakból álló corpus gloriolája a felső, rövidebb kereszt­szár alatt végződik. Alsó végénél — legyezőszerűen ki­szélesedő rácsvonallal díszített — „talp" figyelhető meg. a fölötte levő ponttal. A hátoldalon (10. kép 2— 3.), a kereszt végeinél három pont, valamint a középső függőleges száron egy nehezen olvasható, görög be­tűkhöz hasonló jelek láthatók: . /\ *} О T -32 A kis kereszt anyaga ón- és ólomötvözet, öntvény, amit az — öntés után megmaradt — öntvényszél is bi­zonyít. Az ugyancsak a 3. sz. sírhoz tartozó gyermeknyak­lánc (11. kép 1.) bronz pitykéből, fekete, zabszemalakú gyöngyökből, valamint fehér és világoszöld „rizskása" gyöngyszemekből állt. A pitykét és a gyöngyszemeket vékony bronzhuzalra fűzhették fel. A lánc további ré­sze textilfonalból lehetett, s ez kis vas kapocsban vég­ződhetett. A vas kapcson még a kétféle szövésű és textíliájú szövetanyagot is megfigyelhettük. 33 A pitykék — háromszögalakú kivágásban — bronzlemezből ké­szültek. Végül a gyöngyök anyaga jó megtartású üveg volt. Síregyüttesünk harmadik legszebb darabja a 12. sír bronz köves gyűrűje. 34 A bronz öntvény jó megtartású, egészen rövid használatra utaló gyönge kopásnyom­mal rendelkezik. A rajta levő kövek a 8-as keménysé­gű drágakövekhez, az ún. rubin spinell-ekhez tartoz­nak. A kövek nem szabályosak, kezdetlegesen lapra­csiszoltak. 35 Ez a csiszolási mód korhatározó, mivel ál­talában csak a Xl|l. századtól figyelhető meg. 36 A piros köveket a bronz öntvény peremszéleinek — kézimunká­val történő — behajtogatásával foglalták be. Ugyan­akkor a megmaradt köveket javarészt a korróziótermé­kek rögzítették. 37 32. Együd Árpád és a restaurátorok egyszerűen INRl-nek olvassák. 33. A vas csatocskával összekorrodálódott textilanyag — a restaurátori vélemény szerint — további vizsgálatra al­kalmas. 34. 78.452.1. Itsz.^on, mérete: Átm.: 1,9 cm; Sz: 0,3 cm; V: 0,15 cm. 35. 36. 37. PALLAI S.: ötvösművészet. Bp. 1972. (Továbbiakban: PALLAI 1972...) 53-54. Lelőhelyei: Ceylon, Burma, Thaiföld és USA. PALLAI 1972., 53-54. A iközépkorban a rubin (spinell), a zafir és a gyémánt a hatalom jelképe. (Piros színben különösen.) A rubintól nehezen különböztethető meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom