Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Közlemények - Bakay Kornél: Második jelentés a somogyvári bencés apátság feltárásáról (1974-75)

MÁSODIK JELENTÉS A SOMOGYVÄRI BENCÉS APÁTSÁG FELTÁRÁSÁRÓL (1974-75) Éppen 100 esztendeje készítette el Rómer Flór ii s a samogyvári Kupavárhegy helyszínrajzát, feltüntetve a híres somogyi bencés apátság (maradványait.

1 Rómer Rióris (könyvéből vteffibe át ezt <a sematikus térképet Gerecze Péter,

2 azonban inkább elhagyott (belőle, semirranf hozzátett volna. Szükségessé vált tehát a Kupávárhegy pontos szintvonalas felmérése, amelyet Virágh Dénes készített el. (44. ikép). A szintvonaias térképről is világosan leolvasható, hogy a 2,5 ha-os platót nyugat, észak és keléit felől szakadékszer űen meredek völgyeik hcrtárollják, amelyeket még megkezel íthetetilenebbeíkké tettek azáltal, hogy sáincművekeit építettek fei minden oldalon. A földsáncOk nagyobb része őskori eredetű, egy része azonban bizonyosan a magyar bonrfoglalás utáni időkből szánmozüik. A sáncok szerkezeté rőíl egyel őre nem tudónk bővebben szólni, ím ivei az 1972-től folyó régészeti kutatásokat a sánc rend szer re nem terjeszítettülk íki, közvetett adatok azonban utalnak a védművek szerkezetére.

3 A dombtetőt kizárólag dél felől lelhetett (és lehet) megkezel ítenii. A Kupavárhegyre felvezető mai út 'lényegélben követi a középkori nyomvonalat. A bazilika nyugati fölkapujának feltárásakor azt tapasztaltuk, hogy az ide vezető út лет pontosan nyugat felől érte el a templomot, hanem délnyugati irányból] fordiult erre.

4 A 'szintvonalas térképre rárajzoltuk a bencés apátság 1972—1974. években feltárt ím arad ványait, illetőleg a legfontosabb részleteiket. Két szembetűnő jelenségre kell felhívnunk a figyelmet, Az együk a dombtető Viszonylag 'kis területe és a bazilika szokatlanul nagy mérete, a imáisik a bazilika elhelyezkedése. 'Közismert, bogy Somogyvárt már a XI. század ban városként (urbs) emlegetik,

5 méghozzá „fényes városként". Kérdés: beleilleszkedik-e Somogyvár a XI—XII. századi európai képbe a területét (illetően? 1. Congres International d'Antropologie et Archéologie préhistoriques. Compte Rendu de la 8

e Session à Bud a pest 1876. I. Bp. 1878, 85-86., 17. kép. 2. GERECZE P., AK 20 (1897) 132. 3. „A hegy legmeredekebb nyugati felén, kb. az egykori sánc fenéikéről kiindulva csakinern 16 m hosszú folyosót ástak a kincsásóik keiét felé a töltésbe, amely ma is látható. E folyosó átmetszette az egykori földhányást, s így világos, hogy a természetes agyagtalajt szén-, faés cseréptöredékekíkel telt hányt földdel emelték, mintegy 5 ím magasra." vö. GERECZE P., AK 20 (1897) 147. Az európai városok a XII. században egészem kicsinyek. A magyar történeti fejlődéssel sok rokon vonást mutató lengyel várak többsége 0,1-0,5 ha területű. A sáncokkal védett ginieznoi fellegvár (Hofburg) 70x100 m

2

. A X—XI. századi lengyel városok (Gniezmo, Poznan, KruszwliCa, Opole, Wroclaw, Glogow, Wolin, Szczeczin, Krakkó stb.) területe 0,75-10 ha közöttimozgott. Opoléban példiáiul 160 házban max. 1000 ember élt.

6 De nem nagyok azok az előváraik sem, amelyek ből — H. M ü n eh véleménye szerint — a koraközépkori városaik kifejlődtek. A csehországi Libusim várerőd területe 10,8 ha, (illetve az ellővárrai együtt 12,3 ha.

7 A szabolcsi vár területe 3,3 ha,

8 tehát megközelítően azonos a somogyvárival. Az 57x25,2 m-es külméretű bazilika a Kupavárhegy fennsíkjának délkeleti részére került, mégpedig oly módon, bogy a szentélyeik szinte leszorultak a plató kelleti szegélyére. Hasonló topográfiai helyzete von a bazalika észaiki apszisához hozzáépített kápolnáinak és a kolostor keleti szárnyának is. Ha mindehhez még hozzávesszük azt, hogy a ibe'noés apátság — s klváltképpen imonuimentális és egykor fényes bazilikája — nem a fennsík legimagasabb pontjón fekszik, okkor ezt a tényt már nem liehet az építők rovására írni. Úgy véljük, ennek — az első pillanatra különös — helyzetnek az lehet a [magyarázata, hogy a terület legmagasabb pontján (a bazilikától északra : vö. 44. kép) oiyam épületek állottak, amelyeik a templomnál és a kolostornál korábban épülteik, de a XI. század végién is változatlanul funkcionáltak. Mivetl 1975-ben a K-9. 'szelvén yben (45. íkép) megtaláltuk a kolostor északii zárófalát, alapúink van feltenni, hogy ezek az épületek a királlyi udvarház palotái. Kétségtelen, hogy a megyeszékhelyen épült egyházaknak a kezdeteit nem ismerjük pontosan,

9 mégis csatlakozunk Györffy György véleményéhez,

10 aki szerint a királyi monostorok eredetileg ilyen curtis-ok voltak. 4. BAKAY K., SMK 1 (1973) 342. - Teljesen alap nélküli Csorba Csaba féltételezése, mely szerint kelet felé is lehetett kapuja Somogyvárnaik. SÍÉ 5 (1974) 41. 5. FEJÉR GY., Codex Diplomaticus. I. Pest 1857, 468. 6. A lengyel városok kezdete a régészeti kutatások fényében. Varsó 1972, 21-28. 7. VANA Z., Preimisiovsky Libusln. Prága 1973, 89. 8. NÉMETH P., AÉ 100 (1973) 171. 9. MÁLYUSZ E., Egyházi társad-alom a középkori Magyarországon. Bp. 1971, 19. 10. GYÖRFFY GY., MTA II. OK 18 (1969) 214.