Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Közlemények - Bakay Kornél: Második jelentés a somogyvári bencés apátság feltárásáról (1974-75)

192 BAKA Y KORNÉL A területi 'adottságokat figyelembe véve, a világi építmények helyéül az apátságtól északikéi étre eső dombhátat jelöljük meg, amely egészen közel esik a várfalakhoz. Tudjuk, egyáiltalám nem ritka a Xl-XII. században az, (hogy a palotákat a várfalak közélébe telepítik. Még a dsielh fejedelmek prágai palatája is a vár keleti részében, 'közvetlenül a sámcfalak közelében állt.

11 A VI. szelvényben megtaláltuk a bazilika főapszisához hozzáépített: tóm pilléreket, amelyek egyrészt szervetlenül, kötés nélkül illeszkednek a főfalhoz, másrészt teljesen eltérő a falrakási tecbn'ikáj'uk is. Mivel az északi szentélyhez hozzáépített kápolnát is támpüllérrel íkeiett megerősíteni (4©.kép), bizonyos, hogy ezekre a munkálatokra csak a XIII. század után kerülbetett sor. A VI. (szelvény gazdag leletanyaga eléggé kevert,

12 mégis biztos fogódzóink vannak a keltezéshez. A (-80) am-es réteg (Árpád-kani jórószti-rvt!) feletti viszonylag bolygatatlan rétegek leletei a XV. század második feléből és a XVI. század első harmadából származnak. Az érmeken kívül különösen a keráimiána és a könyvfedél véretekre utalunk (XIX. t. 1-3).

13 Mindezek állapján a 125 om széles és 240 om hosszú támpillér építési idejeként a XIII. század első harmadát jelöljük meg. Nagyon valószínűnek látszik az, hogy a bariliika erődítési munkái közben bővítették ezeket a tárni pilléreket, ugyan óikkor aimikor a nyugati és a déli kaput befalazták és a déli oldalt erősen feltöltötték.

14 Somogyvár 1526 előtt nem volt erődített tempi om,

15 csak a fenyegető török támadások hírére kezdtek hozzá az építkezéseikhez és a katonai erő fokozásához.

16 A támpillérek (megépítését természetesen nem véderni okok m agyaira zzák, hanem az, hogy mind a bazilika főszentélyenek, mind a kápolnának a keleti fala erősen megrepedt és kiid öléssel fenyegetett.

17 A meredély szélére épített bazilika keleti falaiinak megsül lyedésekoir tehát először feltöltötték a területet (ekkor került tide a sokféle lelet), majd tóim pilléreket illesztettek a keleti falak külső oldalához, összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy a samogyvári bencés apátság vége red menyben kedivezőtlen helyen épült 11. BOROVSKY I., Die Prager Burg zur Zeit der Premyslyden-fürsten. Praha 1972, 181-182. - vö. BAKAY K., SMlK 1 (1973) 372-373. 12. Könyves Kálimon ezüst dénárja: CNH I. 77. - Zsigmond ezüst dénárja: CNH II. 129. - vas kard, vas kulcs - XV. századi üvegpoharaik darabjai - bronz könyvfedél díszek - 1522-es évszámú ezüst dénár - XVI. századi lengyel, ezüst érem - zöldmázas kályhacsempék töredékei stb. 13. MAGYAR K„ SMF 18 (1974) 42., II. t. 1-2. - vö. GAJEWSKA M.-KRUPPE J„ AP 16 (1975) 256., 14. kép a—c: XVI. század. 14. BAKAY K., SM К 1 (1973) 345. 15. CSORBA OS., SLÉ 5 (1974) 15. 16. 1530-tól van adatunk az apátsági egyház megerősítéséről. - 1543-fban I. Ferdinánd 15 lovast és 20 gyalogost engedélyezett, 1549-ben 24 hajdú védi. vö. SÖRÖS P., PRT XH/b. Bp. 1912, 162-163. 17. BAKAY K„ SMK 1 (1973) LXXVI. t. V. fel, melynek alapján feltételezzük, hogy az alkalmasabb területen profán épületeik álltak.

18 Véleményünk szeriint ezt támasztja alá a K-9. szelvényben napviilágra került sáncárok (vallum) is, amelynek laza szerkezetű, fekete töltésföldjében a (-70) — (—100) cm-es mélységben középkori kerámiát és faragott palmettos köveket találtunk. Ez kellően bizonyítja, hogy ez a V-alaíkú, Ny—KA irányú árok középkori eredetű, s lezárja a kalostortamb északi oldalát (45. kép). Az eddig ismert írott források értelmezése és a faragott kövek iműtörténeti elemzése során tulajdonképpen nem alakult ki egységes és megnyugtató vélemény a somogyi bencés apátság Szent Egyed, Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt bazilikájának építési idejét illetően. Gerecze Péter nézete szerint a bazilikát 1091-ben alapították, de ekkor még nem állt. ,,A templom memsokkal az alapítás utón, legkésőbb a XII. század folyamom épülhetett."

19 Deresén y i Dezső úgy vélte, hogy az alapítás esztendejében a templom má>r kész volt, amelyhez azután hozzáépítették a kolostoirt.

20 L é v á r d y F e r e in с bizonyosra veszi, hogy a bazilika 1091-ben már készen állott.

21 A soimogyváni bencés apátság alapítólevelének eredetije elveszett, csak a francia szerzetesek kivonatolásábam ismerjük.

22 1. Irászló király Oderisius monteoassioni apáthoz intézett levele

23 azonban bizonyossá teszi, hogy az alapításnak 1091 előtt 'kellett megtörténnie.

2,1 Mielőtt az objektívebb régészeti adatokat ismertetném, 'megemlítem, hogy a középkorban rendkívül ritkán fordult elő gyors építkezés. Erős kivételnek számít például a ííeury-i kolostor esete, amely 1026-ban leégett és két év alatt renoválták.

25 Z d e n e к V á m a ugyan kiszámította, hogy a középkorban egy munkás 8 óra alatt 1 ím

3 terméskövet, 0,26 m

3 megmunkált fát vagy 1,5 m

3 falat volt képes beépíteni,

26 ezt azonban fenntartással vehetjük csak alapul. Sóikkal általánosabb volt az évtizedekig — olykor évszázadokig - elhúzódó építkezés, míint például Glunyben, ahol a III. templom 1088-tól 1118-ig épült vagy Jókon, ahol a Szent György tiszteletére épített templom 1220—1256 18. A támpiíléreket Gerecze Péter is megtalálta: ,,a félkörű apszis és a kelet felé ahhoz ragasztott későbbi, idomtalan faltömeg." AK 20 (1897) 139. 19. GERECZE P., AK 20 (1897) 159. 20. DERCSÉNYI D., A somogyvári Szent Egyed apátság 'maradványai. Bp. 1934, 18, 23. Meg kell említenem, hogy a szerző egy helyütt azt írja, hogy a bazilika 1091 előtt már állt. (uott 24. o.) 21. LEVÁRDY F., MÉ 17 (1968) 166. 22. FEJÉR GY., Codex Diplomaticus. I. Pest 1857, 468. skk. - PAULER GY., A imagyar nemzet története az Árpádházi királyoik alatt. Bp. 1890, 582. - GERECZE P., AK 20 (1897) 133-135. - vö. GYÖRFFY GY., TúrMÉ 1 (1973) 70. 23. SÖRÖS P., PRT XH/b. Bp. 1912, 151. 24. BAKAY K„ SMK 1 (1973) 341. 25. CSÓKA J. L, Szent Benedek fiainak viliágtörténete. I. Bp. 1969, 283. 26. VANA Z„ Premysiovsky Libusin, Praha 1973, 91.