Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Közlemények - Holl Imre: A kaposszentjakabi kályhacsempék

A KAPOSSZENTJAKABI KÁLYHACSEMPÉK 215 zépen fülkeszerűen áttörve, fölötte vaiomilyen mérműdísszel: talon az itt közö'lt első csempéhez hasonló. A második ba'l ráforduló griffet ábrázolt, tagolt, díszített keretben; mindkettő (mázatlan. Nyilván itt is a Darnay-gyűjtemény két csempéje szerepeit, csak az a kérdés, hogy lelőhely adatukat Höilnigl jól jegyezte-e fel? A K'BiM leltárkönyve ugyanis ilyen lelőhelyű csempéket nem tart nyilván. A politikai helyzet jól magyarázná e darabok 'alkalmazását. A két csempe közül a másod'ik ugyanis szintén a lova ga lakos kályha egyik típusának (1) másolata volt (talán az első is). Kapos-Újvár várát a Héderváriaktól Újlaki Miklós foglalta el és 1453-ban éppen V. Lászlótól kapta új adományként. Az ő és fia Lőrinc herceg birtokában volt 1476-ig.

13 Újlaki Miklós személyében tehát mind a két politikai kapcsolat — V. László, majd III. Frigyes érdekeivel — egyesült. Kezdettől László király ihíve, a csecsemő törvényellenes koronázása előtt ő ütötte lovaggá, 1453-tól ismét a Ciliéi—

Garai liga tagja. A király halála után a császár oldalára áll, 1459-<ben Bonfini szerint ő Szentgyörgyi és Gravenecker vezették a sereget a királyi had ellen.

u Valószínűnek tartjuk, hogy imás főurakkal együtt (Széchi Dénes érsek, Miklós pécsi püspök, Várdaii István érsek, Lipnicei Troka Burján lovag) ő is kapott királyi ajándékként egy eredeti lovagalakos kályhát, orrol valamelyik állandóbb rezidenciájában (Várpalota, Újlak?) állhatott. Errői készülhetett a kaposvári két másolatcsempe, hisz ez a vár, mely csak felerészben volt birtoka, másodrendű 'szerepet játszhatott a vajda várai, lakóhelyei közt. A szentjakaihi apátság élén álló egyháziak ka pesolataiit a század derekáról aiig isimerjük, sokszor csak az apát «neve tisztázható. Úgy tűnik, elég gyakran változott személyük. A fenteibb részletezett történeti események szempontjaiból az összefüggések inkább a kegyúri család személyével kapcsolatosak. A 15. században a Szerdahelyi családé a kegyuraság, 1438ban Ders és Danes Pál a Bécsben egyházi pályára készülő testvérüknek adja (nyi'lván jövedelmét), míg tanulmányait folytatja. Az említett Szerdahelyi Danes Pál is je'len volt 1459 februárjában a németújvári királyválasztó gyűlésen. Közelebbi kapcsolatban állhatott Újlakival, mert ez 1460-ban mrcl-nt Somogy vármegye főispánja ímenedékleveiét állított iki részére, később pedig 1474. júl. 20-án Rakolcza várában kelt levelében ajánlja Mátyás király pártfogásába „hívét Szerdalhelyi Danes Pált" aki kegyúri jogainál fogva a zselicszentjakaibi monostor haszonélvezetét másnak akarja adoimányozni.

15 - Leihet, hogy a Szerdahelyi család és Újlaki között birtokügyekben számos összetűzés volt (hiszen jog szerint Kaposújvár várának fele is e családé), de a csa'lád tagjai közül Panes Pál az országos politikát, párta Hast tekintve Újlaki Miklóst követte. Ezidőben egy-egy megye 'birtokos nemeseinek igazodását döntően befolyásolta a legnagyobb 'hatalmú főár magatartása. Но// Imre 13. REISZIG E., Turul 57 (1943) 11,57-58. Ulászló király 1494-ben Újlaki LőrinctőJ más váraival együtt Kaposújvárt is elfoglaltatta. 14. Az 1463. évi bécsújhegyi béketárgyalások során már Mátyás követségében jár el, de nem véletlen, hogy a békekötésről kiállított levőiében a császár ,,compater noister"-neik nevezi és ottléte alatt kitüntető figyelemben részesíti! REISZIG i. m, 57. 15. SÖRÖS P., PRT Xll/b. Bp. 1912, 245-246. - REISZIG, i m. 56-57.