Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)
Közlemények - Holl Imre: A kaposszentjakabi kályhacsempék
A KAPOSSZENTJAKABI KÁLYHACSEMPÉK A gótikus 'iparművészet és ezen belül az agyagművesség közé peu rópai alkotásainak legjelentősebbjei (közé tartoznaik a lovagalakos kályhák, ímeiyelket a 15. század dereikán készítettek. Elterjedésük és széles körű hatásuk, rendikívül nagy területem mutatható ki: Svájctól! Romániáig, Lengyelországtól Jugoszláviáig. 1 Ezt a feltűnően széles körű hatást egyrészt a kályháik magas művészi színvonala és részleteinek változatossága okozta (így például az is, hogy több imint tucatnyi (különböző esempetípust alkalmaztak), (másrészt viszont hathatósan segítette az a körű limény is, hogy a kályhák egyes példányait nagyon sok helyen állították fel. Külföldi élőfordulásai ím el lett a középkori Magyarország területén már 7 királyi palotában, vadászkastélylban és a 'főuraknak 8 váraiban vagy vidéki rezidenciájában lehetett /megtalálni. Az egyes csempék mintái és stílusa jelentős hatást gyakorolt a helyi fazekas-kályhás mesterekre Magyarországon és (külföldön egyaránt. Nagyabb felkészültségű városi és szerényebb adottságú vidéki mesterek közvetlen lenyomatok, vagy újraírni ntázott darabok útján gazdagították formakincsüket. Ez kisebb mértékben ugyan, de imás kályhák esetében iis gyakran megtörtónt. Az ilyen új példányok színvonala, technikai kivitele az egyes mesterek tehetségétől függött és ezért nagyon sokfajta lehetett. 2 Vizsgálatuk ezért a hazai műhelyek elkülönítésénél sok eredményt hozhat. Egyes esetekben a másolás, átvétel nemcsak stílusigazodá'st, az udvari műhely hatását jelenti, de történeti, politikai kapcsolatokat is megvilágít, hiszen a megrendelő szándékaitól is függött. 1. HOLL I., BpR 18 (1958) 273.-BpR 22 (1971) 185 újabb adatok íillyen típusú csempék külföldi elterjedésére: MICHNA P., FA 25 (1974) 179-203. - Hazaiakra: B. SZATMÁRI S., AÉ 101 (1974) 47. (Rekonstruálható lovagalaíkos kállyha> csemipeanyaga.) : MAGYAR K., SMK 1 (1973) 117-118. (Nyírbátor várkastélyának egyik kályháján is találhatók a lovagalakos kályháról másolt részleteik. (Részletesebben: MAGYAR K., AÉ 102 (1975) 117.- S. NAGY E., FA 20 (1969) 142. (Az ozorai ferences kolostorban a 16. típus mázation másolata.) - CSEMICZKY-SÓS Á., AP 16 (1971) 355- (A 7. képen a griffes csempe mázaitlam másolata Zaiiavár várból) - CZEiGLÉDY I., Die Burg von Diósgyőr. Bp. 1971, 14 (А 33. képen az 1. típus gnffes csempéjének másolata, tévesen Zsigmond-korinak meghatározva.) — Pifisszentikereszt Cisztercita kolostorában a 6. csempetípus eredeti töredéke került elő Gerevich László 1969. évi ásatásaméi!, a griffes csempe másolata került elő Horler Miklós közlése szerint Simontornya várában. 2. így például az említett nyírbátori csempéken egészen Az alábbiakban egy ilyen hazai vidéki (műhely termékeit mutatjuk be. A két kályhacsempe előkerülései körülményei imár nem Ismertek, D a r n a у К á \ má n gyűijteményéibőil kerültek a keszthelyi Balatoni Múzeum anyagába. 3 Leltárkönyv szerinti lelőhelyük: ,,Szt. Jakabi vár (Somogy m.)". Ez a név Szentjakab lka Iostorával azonosítható. 1. Dongá'shátú, tégla lapa lakú kályhacseimpe áttört előlappal: díszítése kűszólevélsoros szamárhátív fölött 1—1 gótikus mérntűves ablak (a középső harmadik ablak takart); kétoldalt 1-1 kis fiáié és 1-1 fiálés baldachin; felül a keret alatt balrafutó kúszálevélsor, alatta rozettasor. Az orrtag okká 1 ! ellátott ív alatt a csempe előlapja áttört kiképzésű. Sárgásdrapp színű, finom csillámos homokkal soványított cserép ; hátrésze külön darabból ko rongálva és (belül vékony agyagszalagokkal felragasztva az illesztés mentén. A hát felső részén hátranyúló fogódzólap. Sz: 14,5 am, M: (törött) 14,3 am, hátmélység 8 am; V: 1,2 am. KBM ltsz : 13 491. A két belső fiáié közötti távolság 9,3 cm, míg egy eredeti csempén a budai anyagiban ez a szélesség 14,5 am. Ha magassági imérete is arányosan kisebbített volt, úgy eredeti (magassága a ka passzén tjaka'bi csempének 25 am körül lehetett. (51. kép.) 2. Dongáshátú kályhacsempe III. Frigyes mellképével. Díszítése: a tagolatlan léckereten belül vékony, rozettákka'l (megrakott szögletes iszalag; középen zárt királyi koronát viselő férfi (mellképe; jobbjában országalmát, baljaiban (hosszú jogart tart. Apró fürtökbe bodorított haja kétoldalt szétáll, arca borotvált. Alul három erősen stilizál cíimerpaijzs sorakozik: középen új kompozícióban jelentkeznek közvetlenül másolt resztetek. Romániai utam során D-Erdélyben és Moldvában láthattam olyan kályhacsempéket, melyeknek mesterei a grif, vagy a Jovag ábrázolásos csempe megoildásából kiindulva ailikottalk máir új csempetípusoikat. Egyik csoportról: NÄGLBR, T., Un depozlit de piaci ornamentale descoperit lia Rasia. Culegere de studii si cercetoni 1 (1967) 146-150. 3. KBM leitáirlkönyve a Da<rnay-gyűjteményrői|. A leitárkönyv 13 490-13 496. sz. alatt nyolc kályhacsempét, illetve töredéket sorol fel ugyanerről a lelőhelyről, sajnos részletes leírás és rajz nélküli. Valószínűleg Dawiay írásos adatai alapján készült, de a régi számozást nem adja meg. A Frigyest ábrázoló csempe aljáin még látható a régi cédula: 7137 Káilya fiók — Szt. Jakabi vár — Pálos kolostor .romjai — Somogy. Ezúton is köszönöm Sági Károly múzeumigazgató szíves fáradozásait e feldollgozás elősegítésére; -talán sikerül még tóvá bibi nem azonosított töredékeket a háború során jórészt elpusztult gyűjteményiben fellelni.
