Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Közlemények - Holl Imre: A kaposszentjakabi kályhacsempék

210 HOLL IMRE 51. Kaposvár—Szerefejatab. Mérműdíszes kályhacsempe. XV. sz. - Kaposvár-Szentjaikab. Ofenkachel mit Rosetten Verzierung aus dem 15 Jh. 1 :2 kétfejű sassal, jobbról Ausztria pólyás címere, baloldalt hasított címerpajzsban lépő állat (Habsburg oroszlán?). Kétoldalt tekeredő mondatszalagok minuszlkulás felirattal, alul Шоп egy-egy r és с (?) betű. A felirat (balról (kezdve): r. misek. ha. is. er. fr. id re) az utolsó két betű a köriránynak megfelelően fordított sorrendben.) Azaz „riimlse khaiser f rid re". — Sárgásdrapp színű csillámos homokkal soványított cserépanyaga az előző darabbal egyező. Mindkettő imázatlan. Hátrésze szintén ugyanúgy erősítve, mint az első, itt is ujjbenyoimásokkal rányoimkodva. Középen késsel kivágott nyílás. Belül kormos. Külső nyomok szerint 5—6 am vastag agyagtapasztalással erősítették a mellette álló csempéikhez. Hátul ugyanolyan fogantyú, mint az előbbinél. Azonos műhelyben készültek, 4. A második csempe kis iképe már megjelent az AÉ 27 (1907) 381. oldalán részletesebb szöveg nélkül. S. Nagy Emese közlése szerint ásatása során nem került már elő ilyen csempeonyag. Feltételezhető, hogy a kisméretű «kolostorban csupán egyetlen díszített kályha állt. 5. HOLL 1956, 276. és 105. kép - Uo. irodalma és svájci kapcsolatairól. - PAZAUREK G. E., Württembergische Hafnerikeraimik, (Berlin 1929) szerint a század közepén M: 19 cm, Sz: 18,5 cm, mélység 8 om. KBiM Itsz: 134944 (52-54. kép.). A CSEMPÉK ELŐKÉPEI Az első csempe mintaképe a lovagalakos kályha nagy mériműves-fülkés csempéje volt (4. típus). Annak ellenére, hogy nagyon sóik részletében ezt híven követi, mégsem tekinthető .közvetlen lenyomat útján készült másolatnak. Egyrészt a kicsinyeskedés mértéke — mely helyemként 35%-os, így pl. a szélességi méreteknél már túllépi azt a fokot, amelyet az egyes agyagfajták zsugorodása okoz. Másrészt a díszítmény részleteit tekintve (például a felső levélsor alatt elhelyezett 6 rozetta, kétoldalt az eredetin szereplő gyámkőszerű kis férfifejek) erősen megváltozott, vagy elhagyott (motívumokat is találhatunk a kaposszentjakabi kályhacsempén. Úgy tűnik, hogy egy eredeti csempéről készült másolat-csempét használhattak fel. Feltűnő az is, hogy míg általában az eredeti díszítések erősen öszszeimosódva, de jó összhatással jelentkeznek (ami lenyomatra utal), a gótikus ív fölött emelkedő két kis mérműves ablak éles vonalakkal jelentkezik, ezt a részt a negatívon kijavították. A második csempe közvetlen mintaképe eddig a középkori Magyarország területéről nem ismert. A budai királyi palota rendkívül nagyszámú kályhacsempe anyagában még hasonló kompozíció sem fordul elő, ami azonban nem véletlen, ha az ábrázolt császár személyét tekintjük. A külföldi gyűjteményekből azonban már több rokon csempét közöltek. 111. Frigyes császár trónon ülő képmása díszítette a ravensburgi kályhát,

5 új felállításában alulról számított negyedik esem pesorábam. (57. kép.) Ehhez nagyon köze Iá 11 a svájci Schaffhausen (múzeumának egyik kályhacsempéje, azonos kompozícióval, de sokkal el'mosódottabb mintázással, gyengébb miinőséggeíl. (56. kép) A harmadik itt megemlíthető csempe Ausztriából ismert, Jauriing bei Aflenz-ben került elő.

6 Ez már egy mázation csempe, az előbbieknél jóval silányabb kivitelben. A gótikus íves fülke, mely az előző két csempére jellemző, itt elmarad, az alak és a körülvevő mondatszalag hegyestalpú címerpajzsban elhelyezve szerepel. Míg az előző kettőnél a háttér kissé fülkeszerűen ívelő, itt ugyanúgy mint a ka pösze ntjakabi csempénél, sík élőlapot találunk. (Az osztrák csempe hátikiképzése a tálalakú kályhaszemek alapformájának ímegfeielő, tehát egy kályha alsó részének csempesoráshoz tartozhatott; a két előző viszont a "felső részhez.) (58. kép) A kaposszentjakabi llh Frigyes ábrázolásos csempe semmiképpen sem lehet közvetlen imásolata-lenyomakészülhetett. A kályha a második világháború során Stuttgartban elpusztult. A Landesmuseums szívességének köszönhetem régi fotóját. 6. STRAUSS K., Die Kochefkunst des 15. und 16. Jahrhunderts im Deutschland, Österreich und der Schweiz. (Strassburg 1966) 43. Tf. 14,2. - STRAUSS К., Kacheln und Ofen der Steiermark. (Graz 1940) 25. Tf. 3, 5-6. 1480 körüli időre keltezi. Sajnos egyik csempe feliratát sem közli.