Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Tanulmányok - Bakay Kornél: A X-XI. századi magyar köznép temetkezési rendjének egyik változata

A MAGYAR KÖZNÉP TEMETKEZÉSI RENDJE 37 3. család : apa : ? Anya: (74. sír), 60 év körüli, vércsoportja : B, kémiai csoportja: 2, embertani típusa: ? Melléklete: — Gyermekek: a) 60. sír, 3—5 éves kislány, vércsoportja: AB, ké­miai csoportja: 2, embertani típusa: ? Melléklete: agyagedény, vas 'kés, nyakék: 13 gyönggyel, átfúrt vadkanagyarral, egy 6 cm hosszú, pontkörös díszítésű bizánci bronz kereszttel és egy erősen aranyozott bi­zánci bronz ereimmel. Az átfúrt érem VII. Konsztanti­nosz és II. Roma nősz (945—959) konsztantinápoliszi vereté. 32 Ezen kívül szerepelt még 1 füles bronz gomb és 2 db S-végű hajkarika. A kereszt párhuzamai biztos támpontot adhatnak a keltezéshez. 33 A kislány a X. század második harma­dában balihatott meg, s miivél az anyja az első gene­rációhoz tartozott — és legalább 20 évvel túlélte kis­lányát - a szabi temető megnyitásának időpontját megközelítően 910 körűli Időre tehetjük. b) 73. sír, 5—6 éves kislány, vércsoportja: B, kémiai csoportja: 3, embertani típusa: ? Melléklete: agyag­edény, vas kés, 2 db egyszerű bronz hajkarika, 1 bronz gyűrű /bronz nyakperec ráfűzve egykéik gyöngy­szem és 3 fűrészalakú csüngő. A kémiai csoportbeli különbözőség 'kissé rontja a két gyermek együvé tartozásának feltételezését, a sí­rok helyzete és a mellékleteik azonban nagyon is le­hetővé teszik ezt a kapcsolatot. Mindkét gyermeknél feltűnő a felékszerezettség, az agyagedény és a vas kés sírbatétele. Ugyanakkor a 73. sír nyakperece, ill. csöngői a legszorosabb kapcsolatot mutatják a keleti - E. H a'lik о va által joggal magyarnak tartott — leletekkel. 34 Időrendi szempontból is támpontot jelent ez a fűrészcsüngős nyakék, hiszen a csongrád—ven­deíllhalmi temetőben ta Iáit hasonló csüngőkkel érem is előlkerült. (Theo phi lösz II. Mikhael és Konsztanti­nosz (832-839) vereté. 35 ) 4. család: férfi : ? Asszony: (12. sír), 20 év körüli, vércsoportja: AB, kémiai csoportja: 3, embertani típusa: Cro-<magnoid A. (1). Melléklete: ­Gyermek: ? 5. család: férfi : ? Asszony : (32. sír), 25 éves, vércsoportja : A, kémiai csoportja: 2, embertani típusa: turáni (2). Mellékle­te: agyag edény (?). Az I. csoport többi sírját — még feltételesen sem — lehet családi egységekre bontani Nagyon valószínű, hogy a 37. és 38. sír halottjai egykor rokoni kapcso­latban voltak, hiszen véreső portjuk (A), kémiai cso­portjuk (3) és embertani típusuk (taurid-mongoloid­bajlkáli, (3) is megegyezik. Mindkét sírba nőt teimetteilc el. A 37. sír 20-25 éves női halottja mellett bronz 32. Gedai István meghatározása. 33. Hazai párhuzamok: Kecskemét—Vatya (Mészáros Gyula gyűjteményéből), Deszk, Tiszakeszi—Szódadomb (HOM 53. 1119. 4.) 34. Halikova E. А. Погребальный обряд танкеевского могильника, к. Вопросы этногенеза. Kazány 1971, 81. Vö. HMÉ 1 (1973) 30. - MESTER­lóncocs'kát is találtunk, a 38. sírban melléklet nem volt Látszólagos közelségük ellenére sem vélhetjük ösz­szetartozónak a 68. sír 25 év körüli, B-s vércsoporttá asszonyát és a 71. sírban nyugvó 13—15 év körüli, AB-s vércsoportú leánylkát, mivel kémiai csoportjuk is és embertani típusuk is eltérő. A 68. sírban fekvő asz­szony hajában 2 db S-végű hajkarika, 2 db sima hajkarika volt, karját egy-egy sima bronz huzalkar­perec ékítette, ujjain bronz pántgyűrű volt, illetőleg fontott ezüst gyűrű. Kémiai csoporja: 3, embertani típusa: armenoid-bajkáli (3). A 71. sírban a kislány holttestét köveikkel rakták körül és hajában volt csak két bronz karika. A 67. síriban fekvő 2—3 éves kis­lányka talán a 40. sír aduitus korú (30—40 éves) asz­szonyának volt a gyermeke, mivel vércsoportjuk azo­nos (0), embertani típusuk (mongolid: 3), az azono­sításhoz szükséges többi adat azonban hiányzik, mel­lékletük pedig nem volt. Magában áll a 19. sír is, melybe 40—45 év körüli férfit temettek el. Vércsoport­ja: A, kémiai csoportja: 1, embertaini típusa: mongo­lid (3), melléklete nem volt. BIZONYTALANSÁGOK AZ I. CSOPORT ÉRTÉKELÉSÉBEN A kémiai-analitikai-szerológiai elemzés segítségé­vel megáilapított időrendi csoportok képezik elemzé­sünk alapját. Természetesen mindig arra törekszünk, hogy a kronológiai beosztást régészeti elemzéseik ré­vén (megerősítsük. Úgy véljük, hogy az I. csoport sír­jai sem a rítusukat, sem a -mellékleteket illetően nem mondanak ellent annak, hogy ezt a sírcsoportot te­kintsük a szobi temető legrégebbi temetkezéseinek. Mégis vannak körültekintésre és óvatosságra sarkalló momentumok. Ilyen például a melléklet nélküli sírok viszonylag magas száma (18 sírból 9 sír), az S-végű hajkarikák többszöri előfordulása (3 sírban), valamint az, hogy e csoport sírjai csaknem a temető legkele­tibb (szélső) sírjai között szerepeinek. Nyilvánvaló, hogy a temetőt létrehozó első generáció a Duna ár­teréből meredeken kiemelkedő domb tetejének nyu­gati peremén kezdett el temetkezni, vagyis a temető északnyugat, nyugat és dél felé fiatalodik. Ezt igazol­ná az a régebbi keletű feljegyzés is, mely szerint a 36. sír közelében két lovas sír is volt. 36 A rendelkezé­sünkre álló adatok szerint a temetőt létrehozó népes­ség a X. század első évtizedeiben 9-10 család'bóil állott. Ezt azonban — mint fentebb láttuk - nem tud­juk teljes mértékben igazolni, mivel a sírcsoportok hiányosak. Ennek több oka lehet: nem minden csa­ládtagot temettek el a szálláshely temetőjében, több sírt a szőlőművelés folytán nyom nélkül megsemmisí­tettek. HÁZY K., FA 26 (1975) 100., 7. j. - DIENES i. m. 48 (Szakony). 35. Az adatra Erdélyi István és Bálint Csanád hívta fel a figyelmemet (Ltsz. 57. 20. 17. Szentes). 36. MNM A 10. sz. 37. KISZELY I., A szob-kiserdei X-XI. századi temető rövid embertani jellemzése (kézirat).

Next

/
Oldalképek
Tartalom