Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Tanulmányok - L. Imre Mária: Varga János kadarkúti faragópásztor.

VARGA JÁNOS KADARKŰTI FARAGÓPÁSZTOR A magyar nép lelkületét sajátosan kifejező pásztorművészetet az 1800-as éveik elejétől számos tényező formálta.

1 A pásztorok világát alapvetően meghatározta a természettel való állandó együttélés. Faragásaik motívuímvilágát is részben ebből az élményanyagból merítették. Forimakultúnájuk a kortárs pásztorfaragások, Illetve imás iművek hatása alatt is gazdagodott.

2 Varga János faragópásztor élete nemcsak eseményeikben bővelkedő, változatos sors, hanem képzeletvüfágának gazdagságábam Is figyelemreiméltó. 1888ban a So/mogy megyei Görgetegen született, 11 gyermekes családból. Apja, Varga István pásztor Lábadon szolgált 22 évig. Alkalomszerűen maga is faragott hátasszéket, (kanalat, ostornyelet. Görgetegről egy-két éves korában Horvátországba, Csömöricepusztára, majd Baziára ikerülteik. Itt kezdte — újévtői-Pünkösdig — öt (hónapig tartó iskolai tanulmányait. A horvát iskola tanítóját ,,(hallotta, de nem mindig értette", s mikor az uraság felfogadta kon ászbojtárnak, szívesen elszegődött. Megbízhatósága miatt rangos hely illette meg az uradalomban. Büszkén emlékezik (kék posztóból (készült gombos dolmányára, fodros derekú, rozmaringgal (kivarrt fehér 'ingére, a 6-12 szeles gatyara s oldalról varrott ima gyár csizmája na. Fehér gyapjú szűrjét a verőcei vásárban vette. Apja cifraszűrjére emlékezve később elmondta, hogy érteiké ókkor egy borjas tehén ára volt.

3 Az islkolai évek hiányát az anya, 'Molnár Katalin „a bölcs, könyves asszony" pótolta. Híres volt gyógyító tudoimányáról. A faluból sokan fordultaik hozzá. Varga János az anyjától hal lottókat jól hasznosította az állatok gyógyításaná'l pásztor korában. Anyja vallásos hitben nevelte gyenmeikeit. Varga János megőrizte ennek folklorisztikaija g is érdekes momentumait.

4 Faragásairól beszélve gondolatait át, meg átszőtte aniimisztíkus hite, képzetei, amelyek meghatározói voltak témáinak, kifejezésmódjának. 1909-ben Horvátországból rukkolt be a 10. huszárezredbe. A katonaság nehéz időszakában ímegjárta az orosz frontot, Szerbiát, Bukovinát, s a Piavét. 1918ra ért haza. Kétszer nősült, 1912-ben Dénes Máriát vette feleségül. Két fiú gyermekéből az egyik maradt életben. Elvált, may'd 19194>en új házasságot kötött 23. Varga János farag ópáisztor. — János Varga, Hilft und Holzschnitzer. Haszonlcs Magdolnával. 1921-töl 1928-ig Óteleikre szegődött, és végre beköltözhettek a körmendpusztai árendás házba. Ekkor hagyta abba a pásztó rkodálst Is. Tárgyainak leírása nem készülhetett a teljesség igényével, csupán a jelenleg fellelhető faragásai alapján. Munkái többsége magántulajdonban, a RipplRónai Múzeuim birtokában, illetve ismeretlen helyen van. Formáló készségének minden bizonnyal ezek a hagyoimányosabb változatai. Felkutatásuk további célunk. Varga János legszívesebben a természetben, a szabad ég alatt faragott. „A csend és nyugalom a leg1. MALONYAY D., A magyar nép művészete. Bp. 1911. MN I. 305-321. - MANGA J„ AET 10 (1961) 100. 2. MANGA J., Magyar pásztorfaragások. Bp. 1972, 69. 3. KRESZ M., Magyar parasztviselet (1820-1867). Budapest 1956, 65, 100, 118, 195. (A továbbiakban: KRESZ 1956) 4. BÁLINT S., Karácsony, húsvét, pünkösd. Budapest 1973, 100.