Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)
Tanulmányok - L. Imre Mária: Varga János kadarkúti faragópásztor.
138 L IMRE MÁRIA jobb idő volt. A nyájamat néztem, de legnagyobb gondomat a faragás jelentette. Ilyenkor volt, hogy hangosan énekeltem ..." Emlékezete szerint először 10-12 éves 'koróban bojtárként 'kezdett faragni. A falubéli leányoknak kapanyelet cifrázott, őszirózsával, musikó'trival díszítette. Mikor juhászbojtár lett, gyakran faragott birka jel ölöket (hegedű, bot, lapát, szív stb.). Cifra ,,viráglajtergyát" oakn'izott, sarkait csipkésre vag_ dalta. Egy évvel később a szomszéd községben meglátott egy régi csengőt, ami nagyon imegtetszett neki. Tulajdonosa szívesen elcserélte volna egy faragott bottal, virágosat, cifrát akart. Varga János emlékezett, hogy egy rokona náluk hagyta Kapoíi-boitját. Ezt kivitte a mezőre, s őrzés köziben megfaragta hasonmását. Miikor a két bot készen lett, azt mondták, olyan egyforma mindkettő, mintha egy ember faragta volna. Az első boton tölgyfaág csavarodott körbe közrefogva félül két ovális táblát, már nem emlékszik mi volt rajta. A tölgyág őszirózsával és szalmavirággal fonódott egybe. Gyakran fordultak hozzá nemcsak botokért, gyufatartókat, kazettákat, képráimát, tükröst, pipaszárat, ostornyelet is rendéltek nála. A botok, képrámák és karikás ostornyelek legkedveltebb díszítménye a gömbölyű virág és az őszirózsa. Készített szarusótartót is, Fafedélre virágokat és leveleket faragott, oldalára pásztor-, illetve vadászjelenetet karcolt. Régen szívesen ajándékozott magakészítette, fakarikával összefogott kanalat és villát. Gyermekkori emlékeiből megőrizte a sípot, flótát és hosszü „furuglát". A hosszú furulya ötlyukú, bodzafából készült. Megmunkálására jól emlékezett: ,,kivágás után a fát egy évig szárítottam, asztán kifúrtam, likat véstem a fején. Fagyomborubul csinátam bele nyelvet, ráégettem tüzes vassá' öt likat. Csinátam még kis furuglát, hat likasat bodzából. A flótának már nem költött nyelv, mert ászt ódalt fújták. Arra nagyon költött vigyázni, hogy zárt végibe passzójjon a fa." Szárukra került egy-egy szép „gyurgyina" vagy „gömbölű" virágcsokor. Ezeket mindig karcolással és festékes bedörzsölésse! készítette. Tükörfát és kobakot utoljára 1914 körül karcolt. 24. Varga János monogramja. — Monogramm von János Varga. Jelenleg meglevő tárgyai: 1. Faragott kürt szaruból, domború faragás, síppal ellátva. A száj pereménél cakkos kiképzés, ezután hullámvonalban leveles virágos gyűrű, a középső mezőben körben virág és tölgyindák között makkot evő vaddisznó. A száj felőli részen ugyancsak hullámvonalas virágdísz zárja a díszítményt. H: 20 cm, 0 4,3 cm, készült: 1964. RRM Itsz. 65.441.1. 2. Sétabot „gyűrűsbot" - juharfából, domborúra faragott és karcolt. Felül buzogányszerű vége alatt mozgatható faragott, virágindás gyűrű, ezalatt 8 mezőben domborúan faragott díszítés. Az elsőben koronás magyar címer. Másodikban tölgylevél makkal, a többiben virág kompozíció: tulipán, tüskerózsa, szalmavirág. A bot alsó felén karcolt, választóvízzel, pirostintával és korommal színezett minták, körszerű gyűrűben juhász, alatta levő gyűrűben menyecske, legalul üllőt verő kovács. Az alakok mellett térkitöltő virágok. Készült 1928-ban. H: 101 cm, RRM Itsz,: 65.450.1. XI. t. 3. 3. Sétabot, gyűrűsbot, szilvafából, domborúan faragott. A bot felső vége kalapos legényfej „szakcsi legény pörge kalapban", nyakán sima mozgatható gyűrű, ezalatt gömbölyű virágos faragott gyűrű. A bot közepén öt eliptikus mezőben virágkompozíció — tulipános, lukácsvirágos az elsőben, a másodikban tüskerózsás, lukácsvirágos, a harmadikban rózsás, szalmavirágos, a negyedikben tüskerózsás, ötödikben tölgyágas. Készült 1928-ban. H: 88 cm, RRM Itsz.: 65.451.1. 4. Kendőtartó juharfából. ívesen kiképzett, körszelet formájú, alul keresztben elhelyezett pálca, mely a kendőt tartja, ez köpüsen illeszkedik a díszesen faragott felsőrészhez. A domborúan faragott felület 3 mezőre oszlik. Egyikben távolba néző leány virágok között, a középsőben lovon ülő csikós, tulipános és „gömbölyű virágos" kompozíció között, feje fölött levelet hozó galamb. A harmadik mezőben virágkompozíció muskátlis, szalmavirágos. A mintaközök lyukgatottak. 5 Készült 1965-ben, H: 47 cm, m: 19,5 cm, RRM Itsz.: 65.452.1. 5. Fogas cseresznyefából, domború faragás. Oromzatán 3 esztergályozott fagomb, a negyedik hiányzik. Három-három stilizált virágos mező fogja közre a félkörrel felmagasodó középső felületet. Középen két dúsan faragott tölgyág övezi a koronás magyar címert. Innét jobbra, balra a címer felőli alsó sarokból szívből kinövő „gömbölyű-virág", illetve tulipánágak, a következő mezőben ugyancsak a belső sarokból, alulról kiinduló szalmavirág csokor. A címertől jobbra a második mező alján felirat: Varga János 1937. A gazdagon faragott felsőrész alján 8 fogas, felettük keskeny vízszintes mezőben hullámvonal mentén ritmusoson váltakozva „gömbölyű virág" és „gömbölyű levél" látható. Valamennyi ág sajátos díszítménye a levélszerűen kinövő kacskaringó és makk együttese. A kimaradó felületet böködéses technikával készítette. H: 113 cm, m: 40 cm, Varga János tulajdona XII. t. 2. 6. Széktámla diófából, a kerek támla közepén pásztor áll oldalnézetben. Hagyományos öltözékben, hóna alatt kampója, furuglán játszik. Kétoldalt mellette perspektivikusan rövidülő birkanyáj. Kétoldalt gazdag, „gömbölyű tulipán", stilizált leveles inda. A körfelület alsó részét leválasztó vonalon áll a pásztor, lába alatt kutyája. A kutya fejétől kétoldalt indul el a „qömbölyű tulipán" inda. Kompozíciós elemzését (Id. 6. tábla). Keretdíszítménye lukácsvirág szoros füzérben. A felső körformát nyakrész veszi át az alsó, kendőtartókra emlékeztető felülethez. Felirata Varga János 1968. Alul kétfülű fazékban középre felnövő „gömbölyű virág", mellette jobbról őszirózsa, balról szalmavirág. „Gömbölyű levelei" a kerethez simulnak. H: 41 cm, sz: 26 cm. Magántulajdon. (Id. 25. kép) 7. Széktámla juharfából, a körfelület közepén csikós ül a lován oldalnézetben, közrefogja két „gömbölyű virágág". A csikós kezében „gömbölyű tulipán". Középen felirat: Varga János 1969. Alul leányalak tulipánnal a kezében, mellette őszirózsa és dália női ki egy-egy szívből. Keretdíszítménye 5. KNÉZY J., Somogyi pásztorművészet. Kaposvár 1967, 31.