Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Közlemények - Magyar Kálmán: Előzetes jelentés a barcsi bödönhajó feltárásáról
362 MAGYAR KÁLMÁN de a cseh, lengyel középkori halászhajó típusok újabb vizsgálatához szolgálhat új adatokkal. 51 Mérete alapján a Közép-európai - ilyen jellegű - típusok között szinte egyedül állónak tartható. 52 Magyarországon pedig a legkorábban említett (1019, 1024) fontos középkori halásztelepnek: a Dráva parti Barcs — Belcsapuszta vidékének középkori viziéletéhez ad értékes tárgyi bizonyítékokat. Magyar Kálmán RAPPORT PRÉLIMINAIRE SUR LES FOUILLES A BARCS, D'UNE BARQUE FAITE D'UN TRONC D'ARBRE CREUSÉ Dans la région de Barcs-Belcsapuszta, à 700-800 mètres des rives de la Drave, nous avons effectué en 1972, dans une profondeur de 2—3 mètres, la mise à jour d'une coque taillée d'une chêne long de 11,35 m, d'une épaisseur moyenne de 10 cm. la hauteur intérieure est de 1,5 m. et le périmètre de 3,65 m. L'analyse de bois de cette barque à permis de constater que cette coque a été creusée d'un chêne dépéri (pédonculeux) de 300 ans. Il a été constaté en outre que le travail a été exécuté non à l'aide du feu, mais avec des ustensils en fer. La barque utilisée pour la pêche sur eau stagnante doit dater — sur la base de fragments d'objets en bois dépréissant assez vite du moyen âge, plus précisément du moyen âge finissant. En fin, la barque trouvée dans le lit de jadis de la Drave, suivant son appretage, son utilisation et sa dimension, peut être considérée — parmi les types de ce genre en Europe Central — comme unique. Il fournit en même temps un précieux témoignage matériel en ce qui concerne la vie potamique de cette importante colonie de pécheurs du moyen âge, mentionné la première fois (1019, 1024) en Hongrie. K. Magyar 51. A középkori magyarországi és közép-európai bödönhajó leleteknél és feldolgozásoknál minden téren nagy százalékú a hibalehetőség és az esetlegesség. 52. A magyarországi típusok közül az 1972 őszén előkerült Rába-parti (Vas megye) bödönhajó is csupán 6,15 m hosszú. A Csehszlovákiában előkerült 43 leletből a három legnagyobb: a kolini (1928) 9,45 m, az osecskai (1949) 9,1 m, míg a labetini (1957) is 8,35 m hosszú. (HRALA 1969, 6, 10.) A lengyelországi későközépkorinak datált darabok kisebbnek látszanak. — Vö. МАК 11 (1970) 282. - Fontes АР 20 (1969) 287.
