Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Közlemények - Magyar Kálmán: Előzetes jelentés az ötvöskónyi reneszánsz várkastély feltárásáról (1966-1972)

JELENTÉS AZ ÖTVÖSKÓNYI ÁSATÁSOKRÓL 353 alakú téglák, illetőleg hasonlókorú piros főzőedények töredékeit is begyűjtöttük. A feltárt pillér északkeleti sarkától nem messze (3,5 m-re) egy négyzetes alaprajzú téglaépítményt (pillér?) is felszínre hoztunk. (77. kép) Mellette egy homokkőből készült, finom párhuzamos faragású reneszánsz ablakkeret kőtöredéke, valamint több XVII. századi bögre és mázatlan XVI—XVII. századi kályhaszem darabjai kerültek elő. A délkeleti fal belső részének járószintig történő kibontása során a lőréses falak környékén levő feltöltést nyugati irányban teljesen eltávolítottuk. Itteni munkánk során az észak—déli kutatóárok keleti végétő! 1,5 m-re, illetőleg a fal belső sarkától 1 rn-re vos ágyúgolyó is felszínre került. Ugyanakkor az említett terület törmelékes rétege alatt megfigyelt faszenes, hamus, vörösre égett szint — az ágyúgolyóval együtt - a vár pusztulásához kapcsolható. A lőréses várfal külső sáncig terjedő részén szintén faszén, illetőleg barna hamunyomokat tártunk fel. Itt került elő - a fal közelében - kis téglalap alakú, piros szemcsés anyagú zöldmázas Szent Kristófot ábrázoló két csempe töredéke.

4 Az 1. sz. terület ún. gyűrűalakú törmelékes részének elbontása közben több jellegtelen XVI-XVII. századi kályhacsempe és edényíöredék került elő. Az említett leletanyagtól 1 m-re — erősen téglatörmelékes, egységes metszetet mutató rétegben — XVI. századi bordázott edénytöredék (szürke fazékperem stb.), valamint zöldmázas XVI—XVII. századi kályhacsempe jelentkezett korhatározóként. Az ún. gyűrűalakú téglatörmelékes rész nyugati szélén tártuk fel az I. számú 95x95 cm nagyságú, négyzetalapú pillért. A pillértől nyugatra (1,8 m távolságra) három vájattal díszített, szélén gömbölyített téglából készült ún. II. sz. pilléralapozás nyomait is rögzíthettük. Itteni munkánk során a II. sz. pillértől nyugatra a III. sz. nagyobb, ugyancsak téglából készült pillér vájatos alapját is felmértük. Az I .sz. kutatási terület pusztulási rétegének feltárását a vár nyugati részén lévő törmelék teljes sziníbehozatalával fejeztük be. Az ún. 2. sz. ásatási terület pusztulási rétegének feltárását — az 1966-os ásatás 2. sz. kutatóárkával keresztülvágott - ún. keleti nagy, törmelékdomb szintbehozatalával kezdtük. A törmelékdomb déli részének feltárásakor megtaláltuk a keleti falhoz csatlakozó I. sz. szoba déli és délkeleti falait (LXXIX. í. I.) A II. sz. pillértől északra (2,6 m-re) két L-alakú falból álló pincelejárat téglafalai is előkerültek. (77. kép) A bejárat mögötti ún. II. számú - boltozási nyomokat mutató - helyiségben nagyszámú, zöldmázas, többnyire piramidális XVI. századi kályhacsempe darabjait tártuk fel. Ugyaninnen (nyugati részről) több, köztük faragott íves-kő maradványát gyűjtöttük be. Az ásatás fontos eredményének tarthatjuk, hogy a pinceiejárat nyugati sarokrésze mögött, a téglával kirakott, középkori járószint nyomait is meghatároztuk. A törmelékdomb keleti részének feltárása során a fal külső oldalán nagyszámú mészkőből faragott díszes, bordás ablak, ajtókeret töredékeinek kibontására került sor.

5 A keleti falon belül találtuk meg az 1970-es feltárás legkiemelkedőbb kőemlékét: a domború faragással díszített akantusz és tölgyfa leveles, illetőleg rozetta mintás pilaszter fejezetet.

6 (LXXX. t.) A nagyméretű keleti törmelékdomb kibontása után mintegy 12 m hosszú, 105 cm széles külső, keleti fal együttese került elő. A nagyszámú kőanyag felszínrejutására a falon belül látható nagyobbméretű téglaboltív töredéke is magyarázatot ad. Ezekben a leletekben — úgy véljük — a palota pusztulásakor befelé, illetőleg kifelé dőlő emeleti helyiségek faragott kő, illetőleg téglaanyagát találhattuk meg. A keleti fal nyugati részének befejező jellegű kutatásakor az ún. III. sz. helyiség törmelékjében több XVI. századi mázatlan, szürke kályhaszem töredéke adta a helyiség tüzelőberendezésére a bizonyítékot. A 2. sz. terület külső szélének kutatásakor az északi kiszedett falrész túlsó oldalán — a murvás, téglás, törmelékréteg elfogyott. Itt az észak—déli kutatóárok keleti legkülső pereme előtt már csak homok és agyagdomb szint-süllyesztésére kerülhetett sor. S csupán ezután végezhettük el a 2. sz. terület még meglévő pusztulási rétegének feltárását, amelynek során újra elértük a középkori belső szobák járó, illetőleg a pince lejárati szintjét. Az ún. 3. sz. ásatási terület feltárásának megkezdése az észak—déli kutatóárok nyugati, homokos feltöltésében történt. Itt főképpen XVI-XVII. századi piros kályhaszemek és több főzőedény töredékei kerültek elő. Az északi kiszedett fal felett húzódó nagyobb törmelékdomb szintsüllyesztése során bukkantunk rá egy ún. téglapillér alapozására.

7 A téglapillér közelében fedőtöredék, középkori fenőkő és tetőcserép adta a pontosabb korhatározás elvégzésének lehetőségét. A 3. sz. feltárási terület legfontosabb ásatási munkája az északi—nyugati sarok sáncrendszerének átváA lőrés külső délkeleti sarkától 8 m-re, illetőleg a faltól 1,7 m távolságra. A 72.102.1. Ltsz. két darab mérete: H: = 9,9 cm, 8,3 cm; Sz: = 9 cm, 9,3 cm, V: = 2,2 cm, 21 crn. Az említett helyen 16 db reneszánsz faragott követ találtunk. A fejezet a keleti fal feltárt déli végétől 65 cm-re, a fal belső szélétől 70 cm-re került elő. A mészkőből készült faragvány méretei: H = 56 cm. Sz = 40 cm. V = 12 cm. A faragott mező hossza 37 cm, míg az ívelt konzolrészé 19 cm. 7. A téglapillér északnyugati sarkától 70 cm-re, illetőleg az ÉK-i sarkától 1,5 m-re fontosabb leletanyag csoport került elő, egy zöldmázas, virágdíszből induló, két oldalon levéllel díszített XVI. századi kályhaoromdísz, XVI-XVII. századi piros, mázatlan kályhaszemtöredék, sárga és zöldmázas XVII. századi bögretöredékek, egy vascsiholó, sok állatcsont és több faragott kő.