Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Együd Árpád: Külső-Somogy népballadái

194 EGYÜD ÁRPÁD Erre Anna semmit se szólt, Végigsétál a folyosón, Folyosóról folyosóra, Megy a börtön ajtajába. Fehér Laci édes bátyám! Ébren vagy-e, vagy meghaltál? Ébren vagyok, nem aluszom, Csak felőled ábrándozom. Fehér Laci édes bátyám! Azt mondta a bíró uram, Háljak véle a zéjszaka, Megszabadulsz egy órára. Ne háj véle a disznóval, Lám akasztanivaló az, Szegény bátyád fejét veszti, Neked becsületed veszi. Erre Anna semmit se szól, Végigsétál a folyosón, Folyosóról folyosóra, Megy a bíró ajtajára. Visszajöttem bíró uram, Háljon vélem a zéjszaka, Háljon vélem a zéjszaka, Szabaduljon egy órára. Éjfél után egy órakor Mi zörög a zablakomon? Lovam hajtyák itatásra Zabla csörög a szájába. Erre Anna semmit se szól, Végigsétál a folyosón, Folyosóról folyosóra, Megy a börtön ajtajára. Fehér Laci édes bátyám! Ébren vagy-e, vagy meghaltál? Kiszólnak a többi rabok, Ne itt keresd a bátyádat. Zöld erdőbe, zöld mezőbe, Akasztófa tetejébe, Zöld erdőbe, zöld mezőbe, Akasztófa tetejébe. Erre Anna semmit se szól, Végigsétál a folyosón, Folyosóról folyosóra, Megy a bíró ajtajára. Átkozásom nem szokásom, Mosdóvized vérré váljon, Mosdóvized vérré váljon, Törölköződ lobbot hányjon. Tizenhárom sor patika ürüljön ki a számodra, Tizenhárom szekér szalma Rohadjon el a zágyadba. Tizenhárom esztendőre Vigyenek a temetőbe. Tizenhárom esztendőre Kivitték a Fehér Laci Bíróját a temetőbe. Siófok (Nemesbükk), Nagy Jánosné, 1.928. (Fehér László) Rajta, rajta hat vármegye! Fehér László bekerítve, Kutya betyár add meg magad, Vagy ászt mond meg hogyan hívnak! Az én lovam kesejlábú, Az én nevem Fehér László. Verjünk vasat a kutyára, Jobb kezére, bal lábára. Fehér Anna meghallotta, Hogy a bátyja le van fogva, Parancsojja kocsisának, Kocsisom fogjál be bátran. Kocsisom fogj be hat lovat, Tégy fel egy véka jaranyat, Tégy fel egy véka jaranyat, Kiszabadítom bátyámat. Fehér László, kedves bátyám, Élsz-e, vagy talán meghaltál? Sem nem élek, sem nem halok, Most is rólad gondolkodok. Fehér Anna )r\em nyugodott, Tömlöcajtó elé osont. Bátyám, bátyám Fehér László, Hogy hívják itten a bírót? Bíró, bíró Horvát bíró, Az akasztófára való, Ez a bíró Horvát bíró, Szemét szedje ki ja holló. Ekkor asztán Fehér Anna Megy a bíró jablakára, Bíró, bíró, Horváth bíró, Szabadics ki ja bátyámat. Szabadics ki ja bátyámat, Adok egy véka aranyat, Kiszabadul bátyád még ma, Csak háj vélem egy éjszaka. Bátyám, bátyám Fehér László, Ászt monta nékem a bíró, Kiszabadul bátyád még ma, Hájjak véle egy éjszaka. Fehér Anna édes húgom, Ne háj véle csak ászt mondom, Neked szüzességed veszi, Bátyádnak fejét veteti. Fehér Anna nem nyugodott, Elment a bíró házához, Véled hálok egy éjszaka, Gombos végű nyoszojába.