Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)

Tanulmányok - Együd Árpád: Külső-Somogy népballadái

KÜLSÖ-SOMOGY és Juliska fiatal kori hasonló témájú gyűjtését, 30 ahol azonban motívum különbségeket találunk a mienké­vel szemben: a pap helyett a leány a keresztanyjá­hoz fordul; nem a küszöb alatt viszik át a halottat, s végül a mese az átlag megoldás szerint feieződik be. Visszatérve balladánk ördög-szf rető problémáira, láttuk, hogy alkotásaink egységes jellegük ellenére sem azonos értelműek. Vajdáné öj-dög-szerető prob­lémájához (lólábú ördög) használom fel magyará­zatul a marcali Horváth József megjegyzéseit, ame­lyek szerint tánc közben mindenk] a lány rémületes arcát és a táncoltató indulattól eltorzult kifejezéseit figyelte és senki nem vette észre," hogy az maga az ördögtáncos, akinek lólába van. Ez a gondolat azért is felettébb érdekes, mert a lólábú ördögöt a bálba helyezi. Az értelmezések közül az egyik azt tükrözi, hogy az osztálykülönbségben rejlő társadalmi ok a tragédia kiváltója és még ezen belül is azt látjuk az egyes formáknál, hogy a két hős szereti egymást s csupán a társadalmi, közösségi morál érvénye sze­rint történik a tragédia (az ezt vallók egy része vi­szont egyáltalán nem tud az ördög szerepéről). A másik felfogás szerint egyáltalán nem szerepel tár­sadalmi különbség a szerelmesek között, csak a ke­gyetlen anya tiltása okozza a fiatalok halálát. Az ördög témájú változatoknál uralkodik olyan véle­mény is, amely a legracionálisabb magyarázatot ad erre a kérdésre s ez éppen az, amit Horváth tovább rrfond : két fiú szereti a lányt, egy gazdag és egy szegény; az anya a gazdaghoz akarja adni lányát, aki a szegényt szereti. A lány által megvetett módos legény keresi az ördög szövetségét és fel is bérli, hogy a szegény legény képében táncoltassa hal#lra a lányt. Ennek az előre kiagyalt ravaszságnak kettős célja van: az őt gyűlölő leány megsemmisítése és a vetélytárs börtönbe juttatása. Ennek a világos értel­mű magyarázatnak gyökereit az elnyomott osztály erkölcsi állásfoglalásában lehet keresni, amelyről többször szóltunk már és mások is kifejtették vélemé­nyüket. 31 Utoljára szólok Máténé második értelmezé­séről: kizárt minden földöntúli erő, csodás elem, ha­nem az a magyarázat az igaz szerinte, hogy a há­borúba induló legény (a bíró fia) megfogadja kilenc barátját, hogy táncoltassák halálra a lányt. Ez a valóságízű felfogás már tartalmaz társadalmi vonza­tú problémákat, de azt is megmagyarázza, hogy a leány halálra táncoltatását nem egy legény végzi (amire egy ember szinte képtelen lenne). A kiváltó ok ennél a magyarázatnál maga a féltékenység, mint bajthozó alapérzés. Az értelmetlen szándékos­ságot is magyarázza a történet, hiszen a végén a legény csókjaival halmozza el a leányt; majd a börtönbüntetés következik. 30. Magyar népköltészet III. Budapest 1955, 356. (Szerk. Ortutay Gy.) 31. KRIZA 1967, 72-90. 32. CSANÁDI-VARGYAS 1954, 557. 33. Magyar népköltészet II. 1955, 313. NÉPBALLADAI 185 A továbbiakban kétarcú balladákat mutatunk be, amelyek általánosan elterjedtek országszerte és So­mogyban Rigó Vera, Szabó Vilma néven ismertek. E változatok motívumgyökerükkel a klasszikus for­mákhoz kapcsolódnak, de formájuk s egyes fordu­latuk igazolja újkeletűségüket. E típusról is kimutat­ta Vargyas Lajos nyugat-európai rokonsá­gát. 32 A szöllősgyöröki változat úgy kezdődik, mint sok népdal a maga természeti kép indításával. A 3—4. sor mégis mást jelent ebben a képsorban: lé­nyegében átkot fejez ki azzal, hogy „Száradjon el a vadrózsa levele . ..", ami annak a magyarázatát ad­ja, hogy átkozott az anya, aki Vilmát szülte. Igaz, hogy a strukturális szempontból jobban illet volna a történet végére, de ezt ettől az új formától nem lehet zokon venni. A továbbiakban úgy történik min­den, mint a legtöbb változatban: a gyilkosságot el­követett ieányanya a kocsmába megy bort rendelni, ahol elfogják és vallatják, hová tette négy, kilenc (vagy más számú) gyermekét. A cselekmény úgy foly­tatódik mindenütt, hogy bevallja az áldozatok sor­sát; rendszerint cédrusfa, citromfa, Tisza, Duna, Kö­rős 33 szerepel sírhelyül. A drámai helyzet fokozását láthatjuk abban a részben, ahol a ballada arról beszél, hogy a zsandárok által kísért nőt a szeretője az ablakon lesi, akinek szemrehányást tesz. A meg­bánás tényét több változat ki is fejezi: „Hogyne fájna, talán meg is hasad, Még én élek, zörgetem a vasat." Gyakori jelenete egyes variánsoknak a „be­akadt" szoknyának, vagy „rózsás atillának" a ki­akasztására történő zsandárokhoz intézett kérés. Ez a sűrített képi kifejezés igen archaikus tartalmú: ve­szedelmet, rosszat sejtető az, hogy éppen a vár­megye kapujába akad be a ruha. A vármegye (ház) az elnyomó hatalom kifejezője itt is, mint legrégibb betyár-rab dalainknál is. A legtöbb változatban a gyilkos anya büntetése az uralkodó társadalmi szank­ciók szerint történik s ez az elítélés néhol egybeesik az anyai ítélet megnyilatkozásával is, mint pl. Kal­lós Zoltán bükkhavas-pataki gyűjtésében. 34 Egé­szen ritka eset, ahol a tragédia öngyilkosággal vég­ződik (vízbefúlás). 35 Ugyancsak szokatlan hangnem uralja Kallós Zoltán sötétpataki „Szabó An­náját". 36 E balladatípus egy része a ponyvairoda­lommal és históriákkal való kapcsolatra mutat. A legtöbb változat azonban ki tudja fejezni kora esz­tétikai ízlését és az új ízlésű közönség társadalom­adta problémáit, amiről többek között Kanyaró Ferenc is tudósít bennünket. 37 Ritmikailag pedig Seprődi János igyekszik képet festeni egy ma­rosszéki változat kapcsán. 38 Ugyancsak sok változatban él Somogyban a „bá­rólány és juhászlegény" esetéről szóló dal, valamint a Szendrő báró (Endre, Enf/r/, Endrőd stb.) címen 34. KALLÓS 1971, 485. 35. CHOLNOKY L-né Etn 30 (1919) 74. 36. KALLÓS Z., Balladák könyve. Budapest Î973, 536. 37. KANYARÓ F., Etn 17 (1906) 234. 38. SEPRŐDI J., Etn 24 (1913) 43—44.

Next

/
Oldalképek
Tartalom