Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Tanulmányok - Együd Árpád: Külső-Somogy népballadái
KÜLSÖ-SOMOGY és Juliska fiatal kori hasonló témájú gyűjtését, 30 ahol azonban motívum különbségeket találunk a mienkével szemben: a pap helyett a leány a keresztanyjához fordul; nem a küszöb alatt viszik át a halottat, s végül a mese az átlag megoldás szerint feieződik be. Visszatérve balladánk ördög-szf rető problémáira, láttuk, hogy alkotásaink egységes jellegük ellenére sem azonos értelműek. Vajdáné öj-dög-szerető problémájához (lólábú ördög) használom fel magyarázatul a marcali Horváth József megjegyzéseit, amelyek szerint tánc közben mindenk] a lány rémületes arcát és a táncoltató indulattól eltorzult kifejezéseit figyelte és senki nem vette észre," hogy az maga az ördögtáncos, akinek lólába van. Ez a gondolat azért is felettébb érdekes, mert a lólábú ördögöt a bálba helyezi. Az értelmezések közül az egyik azt tükrözi, hogy az osztálykülönbségben rejlő társadalmi ok a tragédia kiváltója és még ezen belül is azt látjuk az egyes formáknál, hogy a két hős szereti egymást s csupán a társadalmi, közösségi morál érvénye szerint történik a tragédia (az ezt vallók egy része viszont egyáltalán nem tud az ördög szerepéről). A másik felfogás szerint egyáltalán nem szerepel társadalmi különbség a szerelmesek között, csak a kegyetlen anya tiltása okozza a fiatalok halálát. Az ördög témájú változatoknál uralkodik olyan vélemény is, amely a legracionálisabb magyarázatot ad erre a kérdésre s ez éppen az, amit Horváth tovább rrfond : két fiú szereti a lányt, egy gazdag és egy szegény; az anya a gazdaghoz akarja adni lányát, aki a szegényt szereti. A lány által megvetett módos legény keresi az ördög szövetségét és fel is bérli, hogy a szegény legény képében táncoltassa hal#lra a lányt. Ennek az előre kiagyalt ravaszságnak kettős célja van: az őt gyűlölő leány megsemmisítése és a vetélytárs börtönbe juttatása. Ennek a világos értelmű magyarázatnak gyökereit az elnyomott osztály erkölcsi állásfoglalásában lehet keresni, amelyről többször szóltunk már és mások is kifejtették véleményüket. 31 Utoljára szólok Máténé második értelmezéséről: kizárt minden földöntúli erő, csodás elem, hanem az a magyarázat az igaz szerinte, hogy a háborúba induló legény (a bíró fia) megfogadja kilenc barátját, hogy táncoltassák halálra a lányt. Ez a valóságízű felfogás már tartalmaz társadalmi vonzatú problémákat, de azt is megmagyarázza, hogy a leány halálra táncoltatását nem egy legény végzi (amire egy ember szinte képtelen lenne). A kiváltó ok ennél a magyarázatnál maga a féltékenység, mint bajthozó alapérzés. Az értelmetlen szándékosságot is magyarázza a történet, hiszen a végén a legény csókjaival halmozza el a leányt; majd a börtönbüntetés következik. 30. Magyar népköltészet III. Budapest 1955, 356. (Szerk. Ortutay Gy.) 31. KRIZA 1967, 72-90. 32. CSANÁDI-VARGYAS 1954, 557. 33. Magyar népköltészet II. 1955, 313. NÉPBALLADAI 185 A továbbiakban kétarcú balladákat mutatunk be, amelyek általánosan elterjedtek országszerte és Somogyban Rigó Vera, Szabó Vilma néven ismertek. E változatok motívumgyökerükkel a klasszikus formákhoz kapcsolódnak, de formájuk s egyes fordulatuk igazolja újkeletűségüket. E típusról is kimutatta Vargyas Lajos nyugat-európai rokonságát. 32 A szöllősgyöröki változat úgy kezdődik, mint sok népdal a maga természeti kép indításával. A 3—4. sor mégis mást jelent ebben a képsorban: lényegében átkot fejez ki azzal, hogy „Száradjon el a vadrózsa levele . ..", ami annak a magyarázatát adja, hogy átkozott az anya, aki Vilmát szülte. Igaz, hogy a strukturális szempontból jobban illet volna a történet végére, de ezt ettől az új formától nem lehet zokon venni. A továbbiakban úgy történik minden, mint a legtöbb változatban: a gyilkosságot elkövetett ieányanya a kocsmába megy bort rendelni, ahol elfogják és vallatják, hová tette négy, kilenc (vagy más számú) gyermekét. A cselekmény úgy folytatódik mindenütt, hogy bevallja az áldozatok sorsát; rendszerint cédrusfa, citromfa, Tisza, Duna, Körős 33 szerepel sírhelyül. A drámai helyzet fokozását láthatjuk abban a részben, ahol a ballada arról beszél, hogy a zsandárok által kísért nőt a szeretője az ablakon lesi, akinek szemrehányást tesz. A megbánás tényét több változat ki is fejezi: „Hogyne fájna, talán meg is hasad, Még én élek, zörgetem a vasat." Gyakori jelenete egyes variánsoknak a „beakadt" szoknyának, vagy „rózsás atillának" a kiakasztására történő zsandárokhoz intézett kérés. Ez a sűrített képi kifejezés igen archaikus tartalmú: veszedelmet, rosszat sejtető az, hogy éppen a vármegye kapujába akad be a ruha. A vármegye (ház) az elnyomó hatalom kifejezője itt is, mint legrégibb betyár-rab dalainknál is. A legtöbb változatban a gyilkos anya büntetése az uralkodó társadalmi szankciók szerint történik s ez az elítélés néhol egybeesik az anyai ítélet megnyilatkozásával is, mint pl. Kallós Zoltán bükkhavas-pataki gyűjtésében. 34 Egészen ritka eset, ahol a tragédia öngyilkosággal végződik (vízbefúlás). 35 Ugyancsak szokatlan hangnem uralja Kallós Zoltán sötétpataki „Szabó Annáját". 36 E balladatípus egy része a ponyvairodalommal és históriákkal való kapcsolatra mutat. A legtöbb változat azonban ki tudja fejezni kora esztétikai ízlését és az új ízlésű közönség társadalomadta problémáit, amiről többek között Kanyaró Ferenc is tudósít bennünket. 37 Ritmikailag pedig Seprődi János igyekszik képet festeni egy marosszéki változat kapcsán. 38 Ugyancsak sok változatban él Somogyban a „bárólány és juhászlegény" esetéről szóló dal, valamint a Szendrő báró (Endre, Enf/r/, Endrőd stb.) címen 34. KALLÓS 1971, 485. 35. CHOLNOKY L-né Etn 30 (1919) 74. 36. KALLÓS Z., Balladák könyve. Budapest Î973, 536. 37. KANYARÓ F., Etn 17 (1906) 234. 38. SEPRŐDI J., Etn 24 (1913) 43—44.