Somogyi Múzeumok Közleményei 1. (1973)
Tanulmányok - V. Rózsai Ágnes: A Magyar Nemzeti Hadsereg megszervezése a kaposvári katonai körletben 1919-1921.
156 RÓZSAI ÁGNES zászlóalja Marcaliból Kaposvárra vonul, végcéljuk szintén Pécs. A páncélvonatok alkalmazása a tervezet szerint: a III. páncélvonat a kiürítést követően Pécsváradra, a IX. páncélvonat pedig Pécsre megy. A megszállásban résztvevő egyéb csapatok menetkészültségben tartandók. A demarkációs vonalon szolgálatot teljesítő németladi és sásdi zászlóaljak további intézkedésig a helyükön maradnak. 55 Ez a terv volt érvényben 1921-ben is, amikor a szerb kiürítést végrehajtották és a tervben felsorolt egységekből alakult meg - 1921 után - a pécsi IV. vegyes dandár. Riffl alezredes szerint ,,Ezen erő elégnek látszik a megszállt területek átvételére s ott a rend és biztonság fenntartására." 57 A kaposvári körletparancsnokság részletesen szabályozta a különféle egyéb alakulatok, póttestek, felszámolókeretek és egyéb alakulatok át-, illetve viszszahelyezésének menetrendjét is. Riffl alezredes azt is kérte, hogy a megszálló csapatoknál külön hírszerző osztályt, fegyver-, s anyaggyűjtő állomást és katonai rendőrséget állítsanak fel. Ezt a körletparancsnokság elutasította azzal, hogy hírszerző osztálya csak a körletparancsnokságnak lehet, a gyűjtőállomások a megyei katonai parancsnoksághoz taroznak, a katonai rendőrség pedig az állomás-parancsnokságnak van alárendelve. A körletparancsnokság a baranyai csendőrtartalék ezred III. zászlóaljának felállítását felszerelés hiánya miatt nem engedélyezte. Elrendelték, hogy a megszállás után a kiürített területeken levő összes nem tényleges tiszteket és altiszteket igazoló eljárás alá vonják. (A körletparancsnoksághoz tartozó fő- és törzstiszteket közvetlenül a fővezérség felállítása után igazolóbizottságok ellenőrizték. oS ) Riffl alezredes 1919 november-decemberében Pécsett szervezte a nemzeti hadsereget, s miután ez a tevékenysége a szerb megszálló hatóságok érdekeibe ütközött, Rifflt 1920 elején munkatársaival együtt letartóztatták. 09 A szerb kiürítés 1919 novemberében olyan valószínűnek látszott, hogy a kaposvári köiletparancsnokság szigorú riadókészültséget rendelt el, amelyet néhány nap múlva enyhítettek. 60 November hó 28án Moore ezredes vezetésével antantbizottság utazott Pécsre, 61 ezért másnap ismét megszigorították a menetkészültséget. 62 A tárgyalások eredménytelensége folytán december 2-án a kaposvári katonai körletparancsnokság a csapatok menetkészültségét megszűntette. 63 Ezzel a Baranya kiürítésére és megszállása szánt tervek csaknem két esztendőre fiókba kerültek. 56. HL KKI 1919—1920. 1111/3. hdm. 57. HL KKI 1919—1920. 1118/6. hdm. 58. HL KKI 1919. 826/11. hdm. 59. KÁLLAY I., HK 4 (1957) 28. 60. HL KKI 1919—1920. 1126/2. hdm. 61. HL KKI 1919—1920. 1128/4. hdm. 2. Az áttelepítés (1921 július—augusztus) Az 1920. június 4-én Trianonban aláírt békeszerződés — amelyet a Szövetséges és Társult Hatalmak, valamint Magyarország között — pontosan szabályozta az ország határait. A magyar országgyűlés a békeszerződést 1921 nyarán ratifikálta és az 1921. július 26-án hatályba lépett. Ennek következtében a Magyarország déli részeit ideiglenesen megszálló Szerb—Horvát-Szlovén Királyság csapatainak az új, törvényes határok mögé kellett vonulnia, így automatikusan ismét felmerült a megszállt részek „felszabadítása" és újból előtérbe kerültek a két évvel korábbi tervek. 1920 őszén a katonai körletparancsnokságok gyaloghadosztályból, a tiszti különítményekből szervezett vadászzászlóaljakból, páncélvonatokból, műszaki és egyéb ellátó alakulatokból álltak. Ebben az időben a hadsereg létszáma a sorozással 80 000 főből állt. 6 '* A kaposvári katonai körlet hadrendje — a fentebb felsorolt alakulatokkal - már 1919 decemberében készen állt, bár néhány alakulatnak csak a kerete volt meg, s ezt a pécsi áköltözés után töltötték fel. A III. táblázat pontosan részletezi a kaposvári katonai körlet hadrendjét 1919 végén. 65 Ez a hadrend a pécsi átköltözésig lényegesen nem változott. A szerbek által kiürítendő terület katonai parancsnokságával Belitska Sándor hadügyminiszter bárdoki Soós Károly altábornagyot, a polgári közigazgatási teendők ellátásával Kiszely Gyula kormánybiztost bízta meg, mindkettőt Pécs székhellyel. 66 Soós altábornagy a siófoki fővezérség felállítása után a fővezérség vezérkari főnöke, majd 1920 márciusától a kaposvári katonai körlet parancsnoka volt, így az átköltöző katonai körletparancsnokság vezetésével automatikusan őt bízták meg. A kiürítendő területre való bevonulás kényes politikai feladat volt. A kormány és a felső katonai vezetés tisztában volt azzal, hogy az itt élő lakosság nagyobb része ellenségesen fogadja a magyar nemzeti hadsereg csapatait, hiszen a fehérterror rémtetteiről a demarkációs vonalon túl is tudtak. A Pécs-baranyai megszállt terület szakszervezetei 1921. augusztus 14-én összehívott kongresszusán napirendi pontként szerepelt — más gazdasági kérdések mellett - a kiürítés kérdése. A kongresszus határozatilag leszögezte, hogy tiltakozik a kiürítés ellen, amíg ,, . . . Magyarországon a mai Horthy-rezsimet egy, . . . minden . . . terrorisztikus tendenciáktól merítés demokratikus rezsim nem váltja fel," 6 ' 62. HL KKI 1919—1920. 1129/2. hdm. 63. HL KKI 1919—1920. 1202/2. hdm. 64. GODÓ Á— SZTANA B„ A Horthy-rendszer katonai ideológiája. Budapest 1965, 130. 65. HL KKI 1919—1920. 1212/2. hdm. 66. HL Kaposvári vegyesdandár gyalogparancsnokság iratai (továbbiakban: KVDI) 1921. 809/14. hdm.
